Látszatdemokrácia Perzsiában

Pénteken kettős választást rendeznek Iránban, a lakosság egyszerre voksolhat a parlament illetve a Szakértők Gyűlése tagjaira. Ám a látszólag demokratikus eljárás inkább csak kirakat, a parlamentnek lényegi kérdésekben nincs jogköre. A nagyvilág a reformerek és mérsékeltek megerősödését várják, hiszen az ő pozícióikat erősíti a tavaly tető alá hozott atomalku és a nyugati szankciók eltörlése.

A Szakértők Gyűlése

A Szakértők Gyűlésének 88 tagját nyolcévente választják és évente egyszer ülésezik. Tagjai tekintélyes vallástudósok, ők jelölik ki a Legfelsőbb Vezetőt, Irán teljhatalmú urát, aki a parlament, a kormány és az államfő fölött áll. Ilyen jelölésre azonban nem gyakran kerül sor, az iszlám köztársaság történetében, az elmúlt 37 évben mindeddig egyetlen egyszer volt rá példa. Az első Legfelsőbb Vezető maga Komeini ajatollah volt, az ő 1989-ben bekövetkezett halála után választották meg a jelenleg is hivatalban lévő Ali Hameneit.

A Szakértők Gyűlésébe sem egyszerű bejutni. Az idén 801 vallástudós regisztrált, az Őrök Tanácsa azonban csupán 166 jelentkező jelöltségét hagyta jóvá. Az nem volt szempont, hogy netalán valamely választókerület jelölt nélkül marad, és lett is olyan kerület, ahol vetélytárs nélkül indul valaki, mert ellenfelei nem nyerték el az őrök támogatását. Szenzációszámba menő döntést is hozott ezúttal az Őrök Tanácsa. Nem engedték indulni Haszán Khomeinit, az egykori forradalmi vezető, az iszlám köztársaság alapítójának, Khomeini ajatollahnak a fiát sem. Hogy miért, azt nem tudni pontosan, de elemzők szerint vélhetően azért, mert Haszán Khomeini közismerten az úgynevezett reformerekhez áll közel. Az Őrök Tanácsának döntései ellen hiába tiltakoznak az érintettek, csak a legritkább esetekben vizsgálják felül azokat.

A Legfelsőbb Vezető

A Legfelsőbb Vezető - pillanatnyilag a 77 éves Ali Hamenei - Irán első számú és gyakorlati ura. Ő egyszerre vallási és politikai irányító. Ő nevezi ki a hadsereg, a kormány és az igazságszolgáltatás vezetőit, az állami médiumok élén állókat valamint az őrök tanácsának hat tagját. Sőt, bár a köztársasági elnököt közvetlenül választják, a győztes csak akkor foglalhatja el hivatalát, ha ezt a Legfelsőbb Vezető jóváhagyja. Vagyis felülírhatja a népakaratot, a látszólag demokratikus választást is. Sőt, le is válthatja az elnököt. Bel- és külpolitikai döntéseket kezdeményez, kegyelmet adhat az elítélteknek, kihirdetheti a hadiállapotot és népszavazást írhat ki. Ugyancsak ő nevezi ki az Egyeztető Tanács tagjait, akiknek az a feladatuk, hogy közvetítsenek az Őrök Tanácsa és a parlament közötti nézeteltérésekben. Az Egyeztető Tanács egyben a Legfelsőbb Vezető tanácsadói testülete is.

Győzhetnek a reformerek?

Nemzetközi szinten azt várják el a pénteki iráni kettős voksolástól, hogy előretörnek és megerősödnek az úgynevezett reformerek, valamint a Haszán Rohani elnökhöz közel álló, mérsékeltnek nevezett erők, akik egyaránt ellenzik Irán nemzetközi elszigeteltségét és elszigetelődését. Ezt a reményt erősíti, hogy február közepén választási szövetséget kötöttek a reformisták és a mérsékeltek. A koalíció létrejöttét a reformerek vezetője, Mohammed Reza Aref korábbi alelnök jelentette be, hangsúlyozva, hogy reményeik szerint a közös jelöltlista erősíteni fogja pozícióikat a megosztott konzervatívokkal szemben. Ezen a közös listán szerepel a fiatalok és a nők túlnyomó többsége is. Rohani elnök és Reza Aref szövetsége nem újkeletű. Rohani a 2013-as elnökválasztáson elért győzelmét mindenekelőtt annak köszönhette, hogy a konzervatív táborban szakadás történt, Reza Aref pedig visszalépett Rohani javára.

Ha győz ez a szövetség, akkor egy 12 éve tartó konzervatív, keményvonalas parlamenti dominanciát sikerül megtörni. De hogy ez mennyire tud majd változást eredményezni az iszlám köztársaságban, az kérdéses. A reformer és mérsékelt besorolást sem a megszokott európai-nyugati módon kell értelmezni. Mindenekelőtt azért, mert tényleges szekuláris erő nincs, ideológiai alapon szervezett világi pártok, ha lennének sem indulhatnának, hiszen ők értelemszerűen nem fogadhatják el az iszlám köztársasági berendezkedést. Az iráni mérsékeltek és reformerek mifelénk a nagyon konzervatívok soraiból is kilógnának.

Az iráni hatalmi berendezkedésből adódóan a parlamenti választásnak különösebb tétje nincs, ugyanakkor jelzi a lakosság hangulatát és preferenciáit. Bár a tavaly júniusban Bécsben aláírt nemzetközi atomegyezményt Teheránban az utcákon ünnepelte a lakosság, ez a választás a külvilág felé nyitó Rohani elnök politikai irányvonalának jóváhagyását vagy elutasítását fogja tükrözni elsősorban. A reformerek győzelmével nem válna hirtelen demokráciává a perzsa társadalom, de mindenképpen újabb banánhéj lehet (az első Rohani győzelme volt) a perzsa teokrácia számára.