Káosz a CDU-ban?

Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:34
Frauke Petry tegnap saját hétfői szavait cáfolta meg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Mind feszültebb a helyzet a német belpolitikában a március 14-i tartományi választások közeledtével. S ami igen aggasztó a kormányzó pártok számára: töretlennek tűnik a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) térnyerése, különösen Szász-Anhalt tartományban. Ez azt jelzi, nem vetette vissza a radikális tömörülést a pártelnök, Frauke Petry azon néhány héttel ezelőtti kijelentése, amely szerint lőfegyvert is be lehetne vetni a menekültek ellen.

Régen volt utoljára annyira vészes a belpolitikai helyzet Németországban, mint most. Olyan párt áll a harmadik helyen a közvéleménykutatásokban, s szerez újabb és újabb támogatókat, amely nemcsak az Európai Unió alapértékeit utasítja el, hanem még a menekültekkel szembeni lőfegyver használatának lehetőségét is felveti. Az NSZK-ban, illetve az egységes német államban rendre mintaszerű volt a politikai kultúra, az Alternatíva azonban éppen ezeket a hagyományokat rúgja fel.

Bő két héttel a Baden-Württembergben, Rajnavidék-Pfalzban, valamint a Szász-Anhalt tartományban esedékes választás előtt biztosra vehető, hogy a párt mindhárom helyi parlamentbe bekerül majd. Különösen Szászországban erős. Az INSA ügynökség felmérése szerint 17 százalékon áll, miközben a tartományi tagszervezetnek összesen 350 tagja van. Ezzel az Alternatíva már a szociáldemokratákat is megelőzte a keletnémet tartományban, az SPD-re ugyanis 16 százalék voksolna. Az AfD előretörését mutatja, hogy decemberhez képest 3,5 százalékot javított eredményén. Baden-Württembergben nem változott Frauke Petry tömörülésének megítélése, a tartományban ugyanúgy tíz százalékon áll, mint az előző felmérés során. Rajnavidék-Pfalzban áll a három tartomány közül a leggyengébben, de itt is 8,5 százaléknyi voksra számíthat, vagyis messze átlépi az öt százalékos küszöböt.

Matthias Jung német közvéleménykutató a dpa-nak elmondta, hogy ezek az adatok már aligha változnak jelentősebben az elkövetkezendő két hétben. Kifejtette, ilyen eredmények még sosem fordultak elő egy szélsőséges párt esetében Németországban, az Alternatívát még nem „stigmatizálták”, vagyis a társadalom nem azonosítja a pártot a szélsőségekkel. Az AfD előretörésének az az oka, hogy mindhárom tartományban a menekültkérdés volt a legfontosabb kampánytéma. A Zöldek politikusa, Katrin Göring-Eckardt úgy vélte, a német kereszténydemokratáknál nagy az aggodalom e jelenség miatt. Szerinte másként nem lehet magyarázni azt a „káoszt”, amely a pártnál uralkodik. Ezzel arra utalt, hogy Julia Klöckner, rajnavidék-pfalzi és Guido Wolf, baden-württembergi tartományi vezető múlt hét végén azt közölte, Ausztriához hasonlóan szabályozzák a beengedhető menekültek számát, szembemenve ezzel Angela Merkel menekültpolitikájával. Kezdeményezésüktől Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője is elhatárolódott.

A megdöbbentően jó közvéleménykutatási adatok ellenére egyáltalán nem biztos, hogy az AfD fényes jövő előtt áll. Németországban ugyanis nagy felháborodást keltett, hogy múlt csütörtökön, amint ezt mobiltelefonnal készült felvételek is bizonyították, bevándorlásellenes tüntetők nem akarták leengedni a buszról a háborús övezetből érkezett menekülteket a szászországi Clausnitzben. Később német lapok azt közölték, hogy a tömegben Alternatíva-tagok is voltak. Ezt azonban tegnap Frauke Petry határozottan cáfolta. Ez azért sajátos, mert hétfőn egy televíziós műsorban még ő maga állította azt, hogy párttársai is a helyszínen tüntettek a menekültek mellett. Jörg Meuthen, a tömörülés alelnöke azt közölte, az AfD elutasít mindennemű menekültek elleni fenyegetést. Utalt arra, ki kell zárni a pártból azokat, ott voltak Clausnitzben. Az AfD-ben mintha egyre nagyobb lenne az ellentét Petry és alelnöke között.

Szerző

Líbiában megerősödött az Iszlám Állam

Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:32
Líbiából érkező menekültek Lampedusán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES.
A nemzetközi amerikai vezetésű katonai koalíció és az orosz légitámogatást élvező szír kormányerők harci sikereinek eredményeképpen Szíriában és Irakban komoly anyagi-emberi és területi veszteségeket szenvedett el az Iszlám Állam (IS). A terrorszervezet azonban egyre nagyobb teret hódít a szomszédos Líbiában, amely Kadhafi rezsimjének 2011-es bukása óta állandó belső válsággal küzd, az államhatalom gyakorlatilag darabjaira hullott és tehetetlen a terrorcsoporttal szemben.

Az IS dzsihádistái tegnap Tripolitól 70 km-re fekvő Szabráta városban három óra erejéig a biztonsági szolgálatok központját is elfoglalták, és lefejeztek 12 tisztet, jelentette az AFP hírügynökség. Szabrata stratégiai jelentőségű település az Európába irányuló migráns útvonalon. Az olasz és görög partokat a tengeren megközelítő menekültek zöme a líbiai partokról indul útnak, a térségben uralkodó káosz, a terrorcsoport jelenléte akadályozza a líbiai hatóságokat az embercsempészet megfékezésében. Az AFP-nek nyilatkozó líbiai biztonsági források szerint az IS tegnapi városközpont elleni támadásában 19 katona vesztette életét, közülük 12-t lefejeztek a terroristák.

Szabráta és környéke az IS líbiai fellegvárává lett az utóbbi hetekben. Emiatt került sor arra a múlt heti amerikai légicsapásra is, amelyet a város melletti IS búvóhely ellen hajtottak végre. Hírszerzési források szerint ide menekült a terrorcsoport vezetőinek tetemes része és itt tartózkodott a tavaly Tunéziában elkövetett terrormerényletek kitervelője, Noureddine Chouchane is, a légicsapás elsősorban őt célozta. A támadásban azonban életét vesztette két szerb diplomata is, akik a terrorcsoport foglyai voltak.

Tegnap hazaszállították Belgrádba a két áldozat, Sladana Stankovic és Jovica Stepic, Szerbia líbiai nagykövetsége munkatársainak holttestét. A Nikola Tesla reptéren landoló gépet az elhunytak hozzátartozói várták, jelen volt többek között Ivica Dacic külügyminiszter is. A gyászülést csütörtökön tartják a belügyminisztérium épületében. A diplomaták halálát okozó légicsapást hírére múlt héten Belgrádban NATO-ellenes jelszavakkal vonultak utcára tiltakozók.

Szerző

Látszatdemokrácia Perzsiában

Publikálás dátuma
2016.02.25. 06:31
Soha nem indult még ennyi nő az iráni parlamenti választáson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MAJID SAEEDI
Pénteken kettős választást rendeznek Iránban, a lakosság egyszerre voksolhat a parlament illetve a Szakértők Gyűlése tagjaira. Ám a látszólag demokratikus eljárás inkább csak kirakat, a parlamentnek lényegi kérdésekben nincs jogköre. A nagyvilág a reformerek és mérsékeltek megerősödését várják, hiszen az ő pozícióikat erősíti a tavaly tető alá hozott atomalku és a nyugati szankciók eltörlése.

A Szakértők Gyűlése

A Szakértők Gyűlésének 88 tagját nyolcévente választják és évente egyszer ülésezik. Tagjai tekintélyes vallástudósok, ők jelölik ki a Legfelsőbb Vezetőt, Irán teljhatalmú urát, aki a parlament, a kormány és az államfő fölött áll. Ilyen jelölésre azonban nem gyakran kerül sor, az iszlám köztársaság történetében, az elmúlt 37 évben mindeddig egyetlen egyszer volt rá példa. Az első Legfelsőbb Vezető maga Komeini ajatollah volt, az ő 1989-ben bekövetkezett halála után választották meg a jelenleg is hivatalban lévő Ali Hameneit.

A Szakértők Gyűlésébe sem egyszerű bejutni. Az idén 801 vallástudós regisztrált, az Őrök Tanácsa azonban csupán 166 jelentkező jelöltségét hagyta jóvá. Az nem volt szempont, hogy netalán valamely választókerület jelölt nélkül marad, és lett is olyan kerület, ahol vetélytárs nélkül indul valaki, mert ellenfelei nem nyerték el az őrök támogatását. Szenzációszámba menő döntést is hozott ezúttal az Őrök Tanácsa. Nem engedték indulni Haszán Khomeinit, az egykori forradalmi vezető, az iszlám köztársaság alapítójának, Khomeini ajatollahnak a fiát sem. Hogy miért, azt nem tudni pontosan, de elemzők szerint vélhetően azért, mert Haszán Khomeini közismerten az úgynevezett reformerekhez áll közel. Az Őrök Tanácsának döntései ellen hiába tiltakoznak az érintettek, csak a legritkább esetekben vizsgálják felül azokat.

A Legfelsőbb Vezető

A Legfelsőbb Vezető - pillanatnyilag a 77 éves Ali Hamenei - Irán első számú és gyakorlati ura. Ő egyszerre vallási és politikai irányító. Ő nevezi ki a hadsereg, a kormány és az igazságszolgáltatás vezetőit, az állami médiumok élén állókat valamint az őrök tanácsának hat tagját. Sőt, bár a köztársasági elnököt közvetlenül választják, a győztes csak akkor foglalhatja el hivatalát, ha ezt a Legfelsőbb Vezető jóváhagyja. Vagyis felülírhatja a népakaratot, a látszólag demokratikus választást is. Sőt, le is válthatja az elnököt. Bel- és külpolitikai döntéseket kezdeményez, kegyelmet adhat az elítélteknek, kihirdetheti a hadiállapotot és népszavazást írhat ki. Ugyancsak ő nevezi ki az Egyeztető Tanács tagjait, akiknek az a feladatuk, hogy közvetítsenek az Őrök Tanácsa és a parlament közötti nézeteltérésekben. Az Egyeztető Tanács egyben a Legfelsőbb Vezető tanácsadói testülete is.

Győzhetnek a reformerek?

Nemzetközi szinten azt várják el a pénteki iráni kettős voksolástól, hogy előretörnek és megerősödnek az úgynevezett reformerek, valamint a Haszán Rohani elnökhöz közel álló, mérsékeltnek nevezett erők, akik egyaránt ellenzik Irán nemzetközi elszigeteltségét és elszigetelődését. Ezt a reményt erősíti, hogy február közepén választási szövetséget kötöttek a reformisták és a mérsékeltek. A koalíció létrejöttét a reformerek vezetője, Mohammed Reza Aref korábbi alelnök jelentette be, hangsúlyozva, hogy reményeik szerint a közös jelöltlista erősíteni fogja pozícióikat a megosztott konzervatívokkal szemben. Ezen a közös listán szerepel a fiatalok és a nők túlnyomó többsége is. Rohani elnök és Reza Aref szövetsége nem újkeletű. Rohani a 2013-as elnökválasztáson elért győzelmét mindenekelőtt annak köszönhette, hogy a konzervatív táborban szakadás történt, Reza Aref pedig visszalépett Rohani javára.

Ha győz ez a szövetség, akkor egy 12 éve tartó konzervatív, keményvonalas parlamenti dominanciát sikerül megtörni. De hogy ez mennyire tud majd változást eredményezni az iszlám köztársaságban, az kérdéses. A reformer és mérsékelt besorolást sem a megszokott európai-nyugati módon kell értelmezni. Mindenekelőtt azért, mert tényleges szekuláris erő nincs, ideológiai alapon szervezett világi pártok, ha lennének sem indulhatnának, hiszen ők értelemszerűen nem fogadhatják el az iszlám köztársasági berendezkedést. Az iráni mérsékeltek és reformerek mifelénk a nagyon konzervatívok soraiból is kilógnának.

Az iráni hatalmi berendezkedésből adódóan a parlamenti választásnak különösebb tétje nincs, ugyanakkor jelzi a lakosság hangulatát és preferenciáit. Bár a tavaly júniusban Bécsben aláírt nemzetközi atomegyezményt Teheránban az utcákon ünnepelte a lakosság, ez a választás a külvilág felé nyitó Rohani elnök politikai irányvonalának jóváhagyását vagy elutasítását fogja tükrözni elsősorban. A reformerek győzelmével nem válna hirtelen demokráciává a perzsa társadalom, de mindenképpen újabb banánhéj lehet (az első Rohani győzelme volt) a perzsa teokrácia számára.

Szerző
Frissítve: 2016.02.24. 22:07