A miniszter (természetesen... szerk.) felidézte: a kormány szerdán hozott egy határozatot arról, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazás kiírását kezdeményezi. A referendum kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?".
Trócsányi László azokra az ellenzéki reagálásokra, melyek szerint alkotmányellenes a kérdés, azt mondta: a kérdés az alaptörvényen alapszik, és nincs olyan nemzetközi szerződés, amellyel ütközne. Az igazságügyi miniszter kitért arra is, hogy az Európai Unióban vannak kizárólagos hatáskörök, mint például a vámunió vagy a kereskedelem és vannak osztott hatáskörök is. Trócsányi László kiemelte: az alaptörvény értelmében nem adták át az Európai Uniónak azt a hatáskört, hogy kötelezően lehessen betelepíteni embereket az országba. Kiemelte: ez egy olyan fontos kérdés, amely egy adott állam szuverenitásával függ össze.
A népszavazás menetéről az igazságügyi miniszter azt mondta: ez egy hosszú folyamat, hónapok fognak eltelni, míg sor kerülhet rá. Ha a népszavazás eredményes lesz, az Országgyűlésnek annak nyomán kötelezően jogszabályt kell alkotnia - fejtette ki Trócsányi László.
Az igazságügyi miniszter úgy fogalmazott: az Európai Unió jelenleg a demokratikus deficittől "recseg-ropog". Az EU is mindig azt kívánja, hogy a nemzeti parlamenteket minél inkább vonják be - jegyezte meg. Trócsányi László bátor kezdeményezésnek nevezte a referendumot, de mint kiemelte: ha a demokratikus deficitet akarják csökkenteni, akkor az ilyen lépésekre szükség van.
Megírtuk: A kabinetet láthatóan nem zavarja, hogy a kérdés alkotmányellenes
A referendumon az Európai Unió testületei számára nem születhet kötelező érvényű döntés, de az sem, hogy jogilag nem tették kötelezővé a kvótarendszert. Az Alaptörvény értelmében országos népszavazást csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésről lehet elrendelni. Az viszont, hogy az EU mit ír elő, nem feltétlenül tartozik a magyar parlament hatáskörébe. A "gránitszilárdságú" alkotmány azt is kimondja, hogy az uniós döntéshozatalban az országot a kormány képviseli, ez arra utal, hogy az Európai Tanácsban a magyar miniszterelnök és nem a házelnök ül és Orbán fogadja el, vagy vétózza meg a döntéseket. Az Alaptörvény egyebek mellett arról is rendelkezik, az Európai Unió joga, hogy megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. Szakemberek arra figyelmeztetnek, eleve nem is lehet olyan témáról népszavazást kezdeményezni, amely nemzetközi szerződésbe ütközik, ebben a kérdésben pedig benne van az EU-nak és Magyarországnak, mint tagállamnak a viszonya.
Lásd még bővebben itt!
