Elferdíti a valóságot, aki azt mondja, hogy ma Magyarországon a népnek nincsen szava. Az igaz, hogy nem feltétlenül kell mindenbe belebeszélnünk, a családban sem kérjük ki mindenben a gyerek véleményét. Az, hogy mivel töltjük a vasárnapot, nem olyan horderejű döntés, amire az adófizetők pénzéből milliárdokat kellene pazarolni.
A nemzet sorsát jobban meghatározó probléma, hogy beengedjünk-e hazánkba néhány száz menekültet, vagy sem? Jövőnk sorsa erről dönteni, olyannyira, hogy akár alaptörvényt is módosítunk, az uniós szerződéseket kivonjuk a nemzetközi szerződések köréből. Európa mi vagyunk, szabadon jöhetünk-mehetünk, akkor szabadon dönthetünk is!
Lám, nem igaz, hogy Orbán Viktor nem kíváncsi népe szavára. Éppen a kormány bizonyította feketén-fehéren, mennyire híve a közvetlen demokráciának. A miniszterelnök még be sem jelentette, a kabinetfőnöke máris személyesen sétált el az Alkotmány utcába, hogy kezdeményezze a népszavazást. Senki nem állta útját! Legfeljebb egy megtévedt állampolgárt kellett meggyőznie, hogy vonja vissza a saját, korábban beadott kezdeményezését, hogy zöld utat kaphasson a kormány akciója. És az állampolgár értett a szóból. Ezek után magyarázza meg valaki, miért balhéznak a szocialisták néhány náluk testesebb ember fellépése miatt, amikor ők is megtehetnék, hogy becsengetnek Erdősi nénihez, és rábeszélik, a demokrácia védelme jegyében vonja vissza a maga beadványát. Biztosan nem volna ellenvetése.
Most már csak azt kellene elérni, hogy a finnek ne akarjanak népszavazni arról, hogy Európa fizessen-e nekünk 25 milliárd eurót a strukturális alapokba, vagy sem. Balgán azt hiszik, az ő pénzük sorsa az ő belügyük.
