Kötelezettségszegési eljárás fenyeget

A nem nyereséges szupermarketek szankcionálásáról elfogadott magyar törvény korlátozhatja a vállalkozások letelepedési szabadságát - így döntött az Európai Bizottság (EB). Így a magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a brüsszeli észrevételére.

Az EB illetékes szóvivője pénteken beszámolt arról, hogy a Bizottság csütörtökön úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött a magyar kormánynak, és ezzel megindult az eljárás a 2014 decemberében elfogadott jogszabály ügyében. A törvény megtiltja az élelmiszerek, illetve a napi fogyasztási cikkek árusítását a két egymást követő évben veszteségesen működő nagyobb üzleteknek.Ez a lépés nyilvánvalóan elsősorban a hét nagy, hazai nemzetközi kereskedelmi lánc ellen irányult.

A magyar kormány kereskedelmi láncokat sújtó csomagja ezzel újabb csapást szenvedett el, ugyanis korábban már fel kellett függesztenie a multikat hátrányosan érintő progresszívan emelkedő élelmiszerlánc-felügyeleti díjakat is. A törvény szabta határidő idén az év végén jár le, vagyis ha egy nagy üzletlánc tavaly is és idén is veszteséges, az gyakorlatilag 2017-ben lehúzhatná a redőnyt.

Ezeknek a jogszabályoknak már az előkészítő fázisában felhívta a figyelmet arra Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ)főtitkára, hogy a törvények ütközhetnek az uniós joggal. A szakember a Népszavának hangsúlyozta, most még csak az eljárás elején járunk, amiből természetesen lehet a későbbiekben kötelezettségszegési eljárás is. Ha megszületik a végleges döntés, a magyar kormány a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordulhat, az EB viszont megteheti, hogy ha Budapest nem korrigálja a törvényt, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak. Viszont előfordulhat, hogy az elhúzódó uniós eljárás alatt lesznek üzletbezárások, még a törvény hatálya alatt. Ha végül ebben az ügyben mégis elmeszelik a magyar kormányt, akkor az adott cég elvileg kártérítési pert indíthat a magyar állam ellen.

A veszteség ráadásul nem feltétlenül a rossz gazdálkodás miatt következhet be, hanem például azért,mert az adott vállalat beruházott, fejlesztett, terjeszkedett vagy lejtmenetbe kapcsolt a piac, ahogy az történt 2008-2012 között a kiskereskedelemben, vagy a nagy üzletláncokat büntető törvénycsomag nyomán. Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, nem azzal van a gond, hogy a kormány védeni akarja a hazai cégeket, hiszen ezt más uniós országok is megteszik, hanem a módjával! A két egymást követő év veszteségét gyakorlatilag a vállalat bedöntésével büntető törvény azonban egyetlen uniós országban sincsen. Még az sem lenne baj, ha olyan törvény születik, ami példa nélküli, és piacbarát, ez azonban nem az - fogalmazott a szakember. Az lenne a szerencsés, ha a kormány a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt kiegyezne Brüsszellel.