Kopaszok fenyegették az MSZP-seket - Bejelentést tett egy fideszes

Publikálás dátuma
2016.02.27. 16:37
A szocialista Lukács Zoltán és Nyakó István kedden a Nemzeti Választási Iroda előtt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Ahogy lapunk is beszámolt róla, verőlegények közbelépésével sikerült "megelőzni" az MSZP képviselőit, így ismét nem adhatták le népszavazási kérdésüket a vasárnapi nyitva tartás ügyében. A történtek miatt több százan tüntettek kedd este a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épülete előtt, és a kedélyek azóta sem csillapodnak. Most a feljelentéseiről ismert fideszes, Tényi István tett bejelentést hivatali kötelezettség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt.

Tényi felidézi, hogy február 23-án hajnalban a fővárosi Nemzeti Választási Iroda (NVI) előterében ismeretlen személyek jelentek meg feltehetően azzal a céllal, hogy népi kezdeményezésről szóló iratokat adjanak be. Ismeretlen személyek előtt érkezett meg a Magyar Szocialista Párt két országgyűlési képviselője. Később Nyakó Istvánt, a Magyar Szocialista Párt képviselőjét – elmondása szerint – akadályozták beadványának leadásakor. Az MSZP képviselőinek tájékoztatása szerint a helyszínen tizenöt férfi lépett föl fenyegetően, nyilvánvaló céljuk nemcsak az volt, hogy Lukács Zoltán előtt jussanak be az NVI épületébe, hanem a teljes elrettentés.

A helyzetből az is egyértelműnek látszott, hogy nem hirtelen felindulásból csődültek oda. Amennyiben ugyanis az NVI-be készültek úgy bejutni, hogy megelőzzék a szocialistákat, abban az esetben már 8 nappal korábban jelezni kellett volna az illetékeseknél az erre vonatkozó szándékukat, amelyet aláírásokkal is hitelesíteni is kell. "Egyértelmű tehát, hogy ez egy valaki, valakik által alaposan megszervezett fenyegető akció" - vélik az MSZP képviselői.

Tényi már 23-án kedden is közérdekű bejelentést nyújtott be a BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság felé, miszerint  „mintegy tizenöt kopasz, nagy darab, bomberdzsekit és önkényuralmi jelképeket, illetve más - Nagy-Magyarország térképet és turult - viselő férfi fogadta kora hajnalban Lukács Zoltánt és az őt kísérő Nyakó Istvánt a fővárosi Alkotmány utcában, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épülete előtt.” Nevezett személyek a helyszínre érkezett sajtósokat is fenyegették, köztük az állami hírügynökség fotósát is" - fogalmazott.

A bőrfejűek akciója után a rendőrség nem indított vizsgálatot annak kiderítésére, miként szerveződött a keddi incidens. Ők nem tapasztaltak semmit, ami miatt intézkedniük kellett volna, feljelentés pedig nem érkezett hozzájuk szerda délutánig. Pálffy Ilona azt is elmondta, hogy nem ők hívták az irodához a rendőröket, ugyanakkor ő küldte el őket, mert nem akarta, hogy ott rendőri intézkedés legyen.

Tényi szerint a helyszínre érkező rendőrök biztosítani tudták volna a rendet, továbbá nehezen értelmezhető az is, hogy egy hivatalvezető küldi el a rendőrséget. Ezért a fideszes magánszemély bejelentést tett a rendőrségen, amiben az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérte.

Korábban írtuk: érdemi vizsgálatra alkalmatlannak tartotta és ezért elutasította a Nemzeti Választási Bizottság Lukács Zoltán MSZP-s politikusnak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél kedden történtek miatt benyújtott kifogását a testület pénteki ülésén.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője arra szólította fel a miniszterelnököt, hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben tegye egyértelművé, mi a kormány álláspontja az NVI-nél történt keddi bűncselekményről. A kormány tegye világossá, milyen intézkedéseket tett az NVI-nél történtek ügyében, milyen vizsgálatot indítottak el. Tisztázzák a Fidesz érintettségét! - szólított fel. Kezdeményezik, hogy az NVI hozza nyilvánosságra azokat az iroda épületében készített felvételeket.

"Méltatlannak tartom, ami történt, de egyéni felelősségemet nem érzem benne"- közölte a keddi botránnyal kapcsolatban Trócsányi László, aki emiatt nem mond le, mint azt a szocialisták követelték. A felvetésre, hogy sokan a Fideszt sejtik a kedden történtek mögött, a politikus azt felelte: ez egy vélekedés, amit semmi nem támaszt alá, "a politikai érdek alapján inkább valószínű, hogy a szocialisták intézték a dolgot úgy, hogy ebből mindenképpen műbalhé legyen".

Szerző
Frissítve: 2016.02.27. 17:15

Nemes Jelesnek üzentek: "az Ön filmje, a Saul fia egy szörnyeteg"

Publikálás dátuma
2016.02.27. 14:49
FOTÓ: Kevin Winter/Getty Images
Georges Didi-Huberman Adorno-díjas francia filozófus és művészettörténész a Saul fia elemzését nyújtó levélesszéjének magyar fordításával jelentkezett a Jelenkor kiadó.

A filozófus, tanár a Nemes Jeles Lászlónak címzett írásban a filmet méltatva úgy fogalmaz: "az Ön filmje, a Saul fia, egy szörnyeteg. Szükséges, koherens, áldásos, ártatlan szörnyeteg. Magas esztétikai tét és rendkívül kockázatos narratíva eredménye".

A kötetet fordító Forgách András  elmondta: Georges Didi-Huberman több új szempontot nyújt a Saul fia elemzésére, köztük összekapcsolja a filmben rendkívül fontos szerepet játszó sötétséget, fekete színt Theodor Adorno német filozófusnak az Auschwitz utáni művészet lehetőségeiről alkotott gondolataival.

"Másrészt, ami nekem is nagy újdonság volt, és nagyon sok kérdésemre választ adott, hogy Saul figuráját a klasszikus mesefigurákkal hozza összefüggésbe. Megérteti az olvasóval, miért volt szükség arra, hogy ezt a minden katasztrófán keresztül menő, valamilyen módon mégis diadalmas figurát megalkossa a rendező, a forgatókönyvíró és az operatőr" - fogalmazott. Hozzátette: a francia filozófus a kötetben izgalmas és értő módon elemzi, miként kapott szerepet a Saul fiában az a négy fényképfelvétel, amelyet 1944 augusztusában készített titokban egy sonderkommandós az auschwitzi haláltáborban.

Forgách András beszélt arról is, hogy véleménye szerint nem zárja ki egymást a filmben Georges Didi-Huberman által felismert mesei motívumok használata, és az, hogy a Saul fia egyben történelmileg is hiteles interpretáció. Elmondása szerint a film minden egyes képkockájáról érezhető, hogy az alkotók alapos képi és történeti kutatómunkát folytattak, olyan dolgokat, tényeket mutatnak meg hitelesen Auschwitzról, amelyek újdonságként hathatnak még a témában jártasabb nézőkre is.

Mint fogalmazott, a minden holokauszt-ábrázolás esetében ott feszülő, Georges Didi-Huberman által is felhozott filozófiai paradoxont - hogyan lehet elmondani az elmondhatatlan, vagy a francia szerző szavaival "kilépni a sötétségből", túljutni a "fekete lyukon" - feloldja az alkotók bátorsága, akik képesek voltak nem csupán történészként, hanem művészként tekinteni a készülő filmre. A történetírók ugyanis nem történeteket mondanak el, hanem történelmi tényeket rekonstruálnak, a művésznek viszont az a dolga, hogy mítoszokat és történeteket alkosson.

"A művészetben csak ilyen határátlépések nyomán jöhet létre érték, izgalom" - hangsúlyozta Forgách András, aki szerint minden jelentős alkotás esetében, Van Goghtól kezdve Andy Warholig megfigyelhető, hogy "olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeket addig nem tartottunk teljes mértékben összekapcsolhatónak".

Szerző

Nemes Jelesnek üzentek: "az Ön filmje, a Saul fia egy szörnyeteg"

Publikálás dátuma
2016.02.27. 14:49
FOTÓ: Kevin Winter/Getty Images
Georges Didi-Huberman Adorno-díjas francia filozófus és művészettörténész a Saul fia elemzését nyújtó levélesszéjének magyar fordításával jelentkezett a Jelenkor kiadó.

A filozófus, tanár a Nemes Jeles Lászlónak címzett írásban a filmet méltatva úgy fogalmaz: "az Ön filmje, a Saul fia, egy szörnyeteg. Szükséges, koherens, áldásos, ártatlan szörnyeteg. Magas esztétikai tét és rendkívül kockázatos narratíva eredménye".

A kötetet fordító Forgách András  elmondta: Georges Didi-Huberman több új szempontot nyújt a Saul fia elemzésére, köztük összekapcsolja a filmben rendkívül fontos szerepet játszó sötétséget, fekete színt Theodor Adorno német filozófusnak az Auschwitz utáni művészet lehetőségeiről alkotott gondolataival.

"Másrészt, ami nekem is nagy újdonság volt, és nagyon sok kérdésemre választ adott, hogy Saul figuráját a klasszikus mesefigurákkal hozza összefüggésbe. Megérteti az olvasóval, miért volt szükség arra, hogy ezt a minden katasztrófán keresztül menő, valamilyen módon mégis diadalmas figurát megalkossa a rendező, a forgatókönyvíró és az operatőr" - fogalmazott. Hozzátette: a francia filozófus a kötetben izgalmas és értő módon elemzi, miként kapott szerepet a Saul fiában az a négy fényképfelvétel, amelyet 1944 augusztusában készített titokban egy sonderkommandós az auschwitzi haláltáborban.

Forgách András beszélt arról is, hogy véleménye szerint nem zárja ki egymást a filmben Georges Didi-Huberman által felismert mesei motívumok használata, és az, hogy a Saul fia egyben történelmileg is hiteles interpretáció. Elmondása szerint a film minden egyes képkockájáról érezhető, hogy az alkotók alapos képi és történeti kutatómunkát folytattak, olyan dolgokat, tényeket mutatnak meg hitelesen Auschwitzról, amelyek újdonságként hathatnak még a témában jártasabb nézőkre is.

Mint fogalmazott, a minden holokauszt-ábrázolás esetében ott feszülő, Georges Didi-Huberman által is felhozott filozófiai paradoxont - hogyan lehet elmondani az elmondhatatlan, vagy a francia szerző szavaival "kilépni a sötétségből", túljutni a "fekete lyukon" - feloldja az alkotók bátorsága, akik képesek voltak nem csupán történészként, hanem művészként tekinteni a készülő filmre. A történetírók ugyanis nem történeteket mondanak el, hanem történelmi tényeket rekonstruálnak, a művésznek viszont az a dolga, hogy mítoszokat és történeteket alkosson.

"A művészetben csak ilyen határátlépések nyomán jöhet létre érték, izgalom" - hangsúlyozta Forgách András, aki szerint minden jelentős alkotás esetében, Van Goghtól kezdve Andy Warholig megfigyelhető, hogy "olyan dolgokat kapcsolnak össze, amelyeket addig nem tartottunk teljes mértékben összekapcsolhatónak".

Szerző