Orbán a bazárban, a valóság kinn rekedt

Az igazi baj nem Európán kívül van, hanem belül. Nem az idejönni akarók veszélyeztetik, hanem a politikai és szellemi gazdasági vezetők, akik Európát az emberekkel szemben akarják átalakítani - értékelt évet Orbán Viktor. Miközben a miniszterelnök a belpolitikai bajokról és tervekről keveset árult el bazári eszmefuttatásában, a betelepítési kvótáról tervezett népszavazást indokolva a fizikai határzár bővítését jósolta, és diplomáciai offenzívát ígért "Brüsszel megállítására". Az ellenzék szerint Orbán azért feledkezett meg a magyar valóságról, mert az oktatás vagy egészségügy gondjairól nincsenek gondolatai.

"Brüsszelt meg kell állítani" - lényegében ezzel a mondatával foglalható össze Orbán Viktor 18. évértékelőjének egyetlen üzenete. A kormányfő maga is beismerte a Várkert Bazár színpadán, hogy amiért minden érvet felhozott, az a múlt héten bejelentett népszavazás a kötelező betelepítési kvóta ellen. Nem az eddigi, és a már bíróságon megtámadott egyszeri magyar kötelezettség ellen kell megkérdezni a magyar állampolgárokat - mondta újabban, hanem a márciusban napirendre kerülő újabb kvóta ellen kell fellépni. Orbán a mai kor szimbólumának nevezte a kötelező betelepítési kvótát, ami magába sűríti mindazt, ami szétfeszíti az európai népek szövetségét, szerinte ugyanis az EU vezetői azt az emberekkel szemben akarják átalakítani.

Eltévedt

Tóbiás József szerint Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédében nem foglalkozott a társadalom valódi problémáival, amiből arra lehet követeztetni, hogy ezekben a kérdésekben nem is várható tőle megoldás. Az MSZP elnök-frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor eltévedt, a kormányfő beszéde és a valóság között óriási szakadék tátong. A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktornak nincsenek érvényes gondolatai a mai magyar valóságról, a miniszterelnök "csak fantomokat fest és azokkal hadakozik". Tordai Bence, a párt szóvivője úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök személyiségzavarban szenved, elszakadt a valóságtól. Ugyanezt mondta az LMP szóvivője is. Gál József úgy nyilatkozott, Orbán csak arról adott tanúbizonyságot, hogy elvesztette kapcsolatát a valósággal. A DK szerint nem a menekültek, hanem a miniszterelnök "és skinhead-es csapata" jelenti a legnagyobb veszélyt az országra. Oláh Lajos, a párt független országgyűlési képviselője az évértékelőt tragikusnak ítélte, amely szerinte a Horthy-rendszert dicsőítette és elvetette az Európai Unió értékeit.

Semmivel nem akart tehát meglepetést okozni a bazári színpadon miniszterelnök. Már nem először állt erre emelvényére, hiszen tavaly is a sokadszor átadott épületben tartotta februári színvallását. Az elmondott szöveg pedig minden részletében szerepelt már valahol a kormányzati kommunikáció különféle közleményeiben, a kormány és a Fidesz vezetők sablonszövegeiben. Már a kormányfőt felvezető Balog Zoltán is előre vetítette a miniszterelnök mondandóját, amikor azt fejtegette, ha nem hoznak jó döntéseket és azokat nem lesz erejük végrehajtani, akkor az Európán kívülről jövő migráció tönkre teheti mindazt, amit az elmúlt időszakban építettek.

Az évértékelőket szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként Balog köszönetet mondott a miniszterelnöknek a tavalyi évért, mert szerinte 2015-ben elérte a szerb-magyar határ védelmét, sőt már előre köszönte azt is, hogy 2016-ban megvédi majd a román határt is. Arról is beszélt, hogy csak jó vezető képes felmérni egy esemény valódi súlyát, helyes döntést hozni, majd azt végre is hajtani. Balog szerint ma ellenfelei is úgy tartják számon Orbánt, mint a legerősebb európai vezetőt.

A Bazár közönsége sem biztos, hogy mindenben osztotta ezt az értékelést, a több mint egyórás miniszterelnöki beszéd első felében ugyanis nem verődtek össze a tenyerek, tapsot főként a migránskérdés taglalása váltott ki. Beszéde elején Orbán türelemre intette a jobboldali fiatalokat, akik helyet követelnek maguknak a politikában, aztán nem annyira a tavalyi esztendőről, sokkal inkább úgy általában a jelenről beszélve fejtegette, hogy a magyarok szabadságban élnek, de nehéz megmondani, meddig jutottunk a rendszerváltozás óta és pláne, hogy meddig jutott a jobboldal a polgári korszak felépítésében. A nagy kérdés Orbán szerint, hogy mennyi idő van még előttük, hiszen most a harmadik kormányzás közepén járnak, de a Kádár-rendszer utolsó éveiben sem tudta senki, meddig tart a rendszer agóniája.

E reménykeltő szavak után az elmúlt másfél évszázadból a két világháború közötti éveket tartotta fontosnak megemlíteni, de az egész nem túl nagy ívű történelmi eszmefuttatás mindössze arra szolgált, hogy elérkezzünk az Európai Unióhoz, ami majd megágyaz a fő mondandónak, vagyis Brüsszel ostorozásának. A csatlakozással minden térségbeli ország nyert, Orbán álláspontja szerint csak mi, magyarok voltunk "tökkelütöttek", akik lemaradtak, egészen addig, míg jött a Fidesz-kormány, amely 3 év alatt "kivezette Magyarországot a kilátástalan helyzetből". Egy alaposabb vázlatnál is kevesebb szót vesztegetett a miniszterelnök a gazdaságra, hisz - mint azt már mindenki kívülről fújja - a magyar reformok működnek. Már csak az érdekek egyesítésére és "összefésülésére" van szükség, hiszen nagy néppártot kell építeni - adta ki a közelebbről meg nem határozott feladatot Orbán, hozzátéve egy felsorolásban, hogy mi mindent védtek meg az utóbbi években a magyar társadalom javára. Természetesen a listán első helyen szerepeltek a nyugdíjak, a családok, a közrend és a terrorelhárítás, aztán jöttek az iskolák és kórházak. Utóbbiak miatt ugyan tömegek lázadnak és tiltakoznak, de a miniszterelnök egyszerűen elintézte a bajokat, hogy a Klik adósságait is képesek lesznek rendezni. Az egészségügy még ennél is vékonyabb konkrét ígéretet kapott, újból elhangzott az egy évvel ezelőtt bejelentett új fővárosi kórház megépítésének óhaja, de konkrétumokról még mindig nem esett szó. A közszféra többi munkavállalója szóba sem került, de a tanárok és ápolók, orvosok is csak annyit kaptak béremelési ígéretként, hogy a gazdaság - amúgy szerinte is gyenge - teljesítőképessége majd megmutatja, meddig lehet nyújtózkodni.

Ezután a miniszterelnök értékelőjének hangsúlyosabb része a migrációval és a magyar külpolitika ehhez mérten meghatározott irányaival foglalkozott. Orbán szerint egyensúlyt kell tartani Berlin, Moszkva és "Sztambul", vagyis Ankara között, mert csak ez hozhat békét Magyarországnak. A továbbiakban kapott egy pofont Amerika és nagyon sokat Brüsszel, ahol Orbán szerint csak rossz döntések születtek azóta, hogy ő egy évvel ezelőtt figyelmeztetett az újkori népvándorlás megindulására. A kormányfő szerint a lézengő liberálisokkal teli brüsszeli politikai elit álomvilágban él, pedig meg kell fékezni a bevándorlók áradatát, hiszen Európa saját jól képzett fiataljait sem tudja ellátni munkával, a képzetlen és a keresztény kultúrát elutasító menekültek pedig nem is akarnak beilleszkedni. "Ott kell segíteni, ahol bajban vannak, nem pedig itt, a mi kontinensünkön" - érvelt Orbán. Hosszan beszélt arról, hogy mi semmivel, "egyetlen fityinggel sem tartozunk egymásnak", tehát ismét visszautasította, hogy a brüsszeli támogatások elvonásával, illetve csökkentésével büntessék a különutas politikáját.

Szerinte a brüsszeli tehetetlenség harapófogóba zárta a Balkánt, így Magyarország arra készül, hogy erősíteni kell a határzárat a magyar-román határon is, de akár Szlovéniától Ukrajnáig épülhet fizikai akadály. "Nem hagyhatjuk" ismételgette hogy Brüsszel bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, antiszemitizmust importáljon Magyarországra. "Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek Magyarországon. Sem felgyújtott menekülttáborok, de bandák sem fognak vadászni feleségeinkre, leányainkra. Magyarországon már a kísérleteket is csírájában elfojtjuk és megtoroljuk." Az EU-ban ma "unionisták és szuverenisták küzdenek egymással, a törésvonalat a kötelező betelepítési kvótához való viszony is jelzi" - mondta Orbán, magát a szuverenistákhoz sorolva. Végezetül ugyanakkor hangsúlyozta, Európát minden gyengesége ellenére sem fogják megtagadni, ugyanakkor azt sem akarják, hogy Európa, ezeréves értékeit feladva térdet hajtson a vízözönszerű emberáradat előtt. "Mi annak a történelmi spirituális Európának vagyunk tagjai, amely megvalósította a szellem és az ember nagyságának kiteljesedését." Beszédének végén már messzebbre tekintett az országhatárokon, amikor azzal zárta évértékelőjét: "Hajrá Európa, hajrá magyarok".

Rápirított az ENSZ

Magyarországon a tervezett menekültügyi népszavazás aláássa a közös európai erőfeszítéseket a menekültválság megoldására. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) felszólította Magyarországot, hogy hagyjon fel a félelem politikájával a humanitárius kérdésekben, valamint ossza meg a felelősséget, ahelyett, hogy keresné a módját annak, hogy más EU-országokra háríthassa azt.