Hillary Clinton a vártnál is nagyobb dél-karolinai győzelme után tarolhat a mai előválasztások többségén is. A demokraták és a republikánusok is előválasztást tartanak ma 9 államban (Alabama, Arkansas, Georgia, Massachusetts, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia), jelölőgyűléseket Coloradóban és Minnesotában. Emellett demokrata caucust tartanak egy tengerentúli területen, Amerikai-Szamoán, ahol Clinton 2008-ban is nyert, most is esélyes. Hillary számára nagyon kedvező, hogy a ma voksolók közül több déli állam, ahol az átlagnál magasabb az afrikai-amerikai lakosság aránya. A volt First Lady és férje, Bill Clinton rendkívül népszerű a fekete közösségekben, ha 2008-ban Obamára voksoltak is, most többségük Hillary mellett teszi le a voksát, úgy vélik, most „Hillaryn a sor”. A dél-karolinai exitpoll-adatok alapján az afrikai-amerikai választók több mint 80 százaléka Clintont jelölte be a szavazócédulán, s arra a kérdésre, hogy kit látnának legszívesebben az Egyesült Államok elnökeként, több mint 90 százalékuk a volt külügyminisztert említette.
Clintonnak ezzel a győzelemmel sikerült megtörne Bernie Sanders lendületét, hiába győzött a veterán szenátor nagy arányban New Hampshire államban, a volt külügyminiszter az iowai döntetlen, a nevadai tisztes helytállás után harmadszorra tényleg földcsuszamlásszerű győzelmet vívott ki. Bár a baloldali populista üzenettel fellépő, 74 éves szenátor választási gyűléseire továbbra is tódulnak a fiatalok, nagy tömegek akarják meghallgatni a mondanivalóját, a választási matematika az amerikai elemzők szerint azt vetíti előre, hogy a „szuperkedd” végképp elvághatja Sanders útját a Fehér Házhoz.
A demokrata elnökjelöltséghez szükséges delegátusok (2383) mintegy harmadát, 880 küldöttet lehet összegyűjteni a szuperkeddi voksolásokon. Mivel a demokraták szavazatarányosan osztják el a küldötteket, Sanders is gyűjt delegátusokat, s ha kevesebb helyen végez is az élen, még tovább menetelhet. Ha a vártnál jobban szerepel, nyárig is elhúzódhat a demokrata verseny. A következő nagy megmérettetés március 15-én, a „mini szuperkedden” lesz, akkor öt államban és a Dél-Mariana-szigeteken szavaznak.
A szuperkedd előtti felmérések (nem minden államban szondáztak) azt mutatják, hogy Clinton simán győzhet Alabamában, noha 2008-ban Obama ellenében veszített ott, biztos esélyes Arkansasban, ahol 12 évig volt kormányzófeleség ott, s ebben az államban épült fel a Clinton elnöki könyvtár is. Georgiában a felmérések szerint több mint 40 százalékkal vezet, szintén a magas afrikai-amerikai népességnek köszönhetően, hasonló a helyzet Tennessee államban, noha ott valamivel alacsonyabb a fekete szavazók aránya. A legnagyobb „díjat” Texas bevételével lehet elvinni, 252 demokrata delegátus (közülük 30 szuperdelegátus) nyerhető el. A Real Clear Politics felmérése szerint Texasban legalább 20 százalék Hillary előnye.
Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy Bernie Sandersnek ne lennének esélyei, jobban szerepelhet a caucus-államokban, ahol jelölőgyűléseken választanak a két demokrata elnökaspiráns közül. Ilyen állam például Minnesota, ahol a többségében fehér szavazótábortól többséget kaphat. Igaz, az állam kormányzója és két szenátora is Clinton mellett kötelezte el magát. Oklahomában is megszoríthatja Sanders a volt First Ladyt. Fölényesen nyerni fog a szenátor saját államában, Vermontban, s a szintén új-angliai Massachusetts is Bernie mellé állhat, noha a felmérések szerint Clinton szoros versenyben, de vezet. Virginiát 2008-ban Clinton elveszítette, de a kormányzó, Terry McAuliffe Clintonék régi barátja, s sok neves politikus kampányolt ott Hillary mellett. Colorado állam demokrata jelölőgyűlésén 79 delegátust lehet megszerezni, ott minden azon dől el, hogy a spanyol ajkú amerikai népesség Clinton vagy Sanders mögé sorakozik-e fel.
Míg a demokratáknál nagy valószínűséggel végül a Fehér Ház és a pártelit támogatását élvező Hillary Clinton nyeri el az elnökjelöltséget, a republikánusoknál teljes a káosz és egyre nagyobb a pánik. A republikánus előválasztásokon és jelölőgyűléseken a „szuperkedd” arányaiban még nagyobb jelentőségű, az elnökjelöltséghez szükséges delegátusok (1237) mintegy felét, 595-öt a ma szavazó államokban lehet megszerezni. A 11 állam mellett, ahol mindkét párt rendez előválasztást vagy caucust, Alaszkában és Wyomingban a republikánusok tartanak jelölőgyűlést.
Noha a legelső, iowai caucust a milliárdos Donald Trump elveszítette, azóta nyerésben van, s a felmérések szerint a ma szavazó államok többségében is neki áll a zászló, ez pedig azt jelenti, hogy hacsak gyorsan ki nem találnak valamit, Trumpot nem lehet megállítani. Március 15-től kezdve pedig sorra jönnek a nagy államok, ahol a győztes mindent visz elv érvényesül (2014-ben változtattak a republikánus előválasztási szabályokon, eszerint a március 15. előtti voksolásokon, így a szuperkedden is még a szavazatok arányában osztják el a küldötteket az egyes államokban, utána azonban már nem.)
A New York-i ingatlanbefektető a republikánus pártvezetés számára a legkellemetlenebb, öntörvényű jelölt, nem tesz lakatot a szájára, nem érdekli a politikai korrektség, s eddig még bármilyen botrányos, elfogadhatatlan kijelentést tett, bámulóinak tábora csak növekedett. A napokban azzal botránkoztatott meg mindenkit, hogy egy Mussolini-idézetet dicsért Twitteren, fogalma sem volt róla persze, hogy kinek a mondatait idézi. Ennél is nagyobb felháborodást keltett a republikánus sorokban is, hogy nem volt hajlandó határolódni a fehér felsőbbrendűség híveitől, köztük David Duke volt Klu-Klux-Klan-vezértől, aki bejelentette, hogy Trumpot támogatja a kampányban.
Nevada államban kiderült, hogy a milliárdos – a közvélekedéssel ellentétben – szélesíteni tudja támogatói bázisát. Ha Donald Trump megszerzi a republikánus elnökjelöltséget, Hillary Clintonnak sétaútja lesz a Fehér Házig, ettől rettegnek leginkább a republikánus oldalon. Clinton sokkal tapasztaltabb, ismeri a kormányzás minden csínját-bínját, nem is beszélve a külpolitikáról, minden idők egyik legfelkészültebb külügyminiszterének tartják. A Clinton-csapat azonban a legkevésbé sincs elragadtatva attól, ha Trumppal kell megvívni a párharcot. Mocskos, sárdobálós kampányra lehet számítani, Trump újra és újra fel fogja hánytorgatni a volt First Ladynek férje nőügyeit, s a Clintonék ellen valaha felhozott, jobbára alaptalan vádakat is bizonyára felmelegíti.
Noha a 44 éves floridai szenátor, Marco Rubio a legutóbbi tévévitában nagyobb sebességre kapcsolt és felvette Trump harcmodorát, különféle vádakat vágott a milliárdos fejéhez, egyelőre nincs jele annak, hogy mindez eredményre vezetne. A showman Trump egy mozdulattal is el tudja lehetetleníteni, felidézte például, amikor a szépreményű Rubio, amikor Obama elnök State of the Union beszédére a republikánus választ mondta, a néhány perces szereplés közben kihajolt a képből, hogy igyon pár korty vizet. Másik vetélytársát, Ted Cruz texasi szenátort Trump rendszeresen lehazugozza. A pártvezetés inkább a republikánus fősodorhoz közelebb álló Rubiót támogatná, noha Ted Cruzzal együtt mindketten a teadélután mozgalom támogatásával jutottak a szenátusba. Cruz jelenleg vezet saját államában, Texasban, Donald Trump azonban legyőzné Marco Rubiót Floridában, ahol csak később lesz esedékes a szavazás.
Kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a színfalak mögött a republikánus pártvezetés Donald Trump megállítására, de alighanem már túl későn kaptak észbe – számolt be róla a kampányokhoz közelálló források alapján a The New York Times. A lapnak nyilatkozók szerint Karl Rove, George W. Bush egykori fő stratégája a republikánus kormányzók februári gyűlésén riadóztatott: ha Trump lesz a jelölt, annak katasztrofális következményei lesznek a Republikánus Párt számára, a képviselő- és szenátorjelöltek is megihatják a levét, s a párt elveszítheti szenátusi többségét. Felvetődött, hogy írjanak elhatárolódó levelet, hogy a nagy republikánus adományozók hozzanak létre egy Trumpot lejárató politikai akcióbizottságot (szuper PAC), de sem a milliárdos Koch testvérek, sem Sheldon Adelson nem volt partner ehhez. Hiába szorgalmazták, hogy tömörüljenek egyetlen „fősodorbeli” jelölt mögé, nem jártak sikerrel, senki nem akart visszalépni, s még most sem tudták sem John Kasich ohiói kormányzót, sem Ben Carson idegsebészt erre rábeszélni, noha nyilvánvalóan semmi esélyük. Trump jelölése esetén, attól tartanak, pártszakadás lehet a republikánusoknál, olyan horderejű, mint a demokratáknál volt, amikor a fekete polgárjogi mozgalmak támogatása miatt a déli államok fehér demokrata szavazói tömegesen hagyták el a Demokrata Pártot, írta a lap.
Trump „elfogadottságát” a republikánus választók szemében növelheti, hogy mellette sorakozott fel Chris Christie, New Jersey kormányzója, aki már kiszállt az előválasztási versenyből. Christie támogatását Marco Rubio is kérte, de állítólag úgy, hogy rábeszélt az üzenetrögzítőjére. A milliárdos viszont körbeudvarolta a kormányzót, s nyilván vagy az alelnöki posztot, vagy egy kormányzati helyet ígért neki cserébe azért, hogy mellé áll. Christie után Maine állam republikánus kormányzója, Paul L. Le Page, aki korábban még azt mondta, hogy a milliárdos jelöltsége súlyos kárt okozhat a pártnak, úgy nyilatkozott: Trump „az egyik legnagyobb elnökünk lehet”. Ben Sasser nebraskai republikánus szenátor ugyanakkor Facebook-bejegyzésében arra szólított fel, hogy a Republikánus Pártnak sürgősen „harmadik opciót” kell keresni, ha Trumptól nem lehet elvenni a jelöltséget.
Harmadik jelöltként már bejelentkezett Michael Bloomberg, New York volt polgármestere, aki azonban azt is sejttette, hogy független indulóként csak akkor száll harcba, ha a demokratáknál nem Hillary Clinton lesz az elnökjelölt.
