A Liberálisok gazdaságpolitikusát, aki évekig a jegybank alelnöke volt arról kérdeztük, hogy milyen következményekkel járhat az a törvénymódosítás, amely arra hivatkozva született meg, hogy Bánki Erik önálló képviselői indítványában olyan véleményt fogalmaztak meg, amely szerint az MNB bármely feladata ellátása során keletkezett adatok egy részének megismerése esetében fennállhat a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. Így a törvényjavaslat a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdek védelme, vagy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog védelme élvez-e elsőbbséget? Vagyis a jegybank maga mérlegelheti, hogy az adatokat nyilvánosságra hozza-e vagy sem, illetve saját maga dönthet az adatok megismerésének korlátozásáról is. (A megismerés időbeli korlátja legfeljebb tíz esztendő lehet.)
Az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak - érveltek az előterjesztők. (A jegybank 100 százalékos tulajdonában két közismert gazdasági társaság található: a Pénzverő Zrt. és a Pénzjegynyomda Zrt.) Ha az adat megismerése az érintett gazdasági társaság üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna, a döntés az lehet, hogy az nem ismerhető meg - fogalmazták meg indoklásukban a fideszes képviselők.
A kormánypárti politikusok nyilvánvalóan - mint azt már több alkalommal megtették - nem a saját javaslataikat fogalmazták meg, hanem ebben esetben Matolcsy György jegybankelnök, illetve alelnök társai szándékait öntötték jogszabályba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a törvényjavaslat nem csak a jegybank gazdasági társaságainak üzleti tevékenységének közcélú megismerését korlátozza, hanem az MNB forrásaiból - eddig összességében 250 milliárd forintos vagyonból - létrehozott hat alapítványéit is. Vagyis ezek gazdálkodásának, az alapítványok működésének megismerését is kivonják az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályai alól. A törvényjavaslat ezt arra hivatkozva teszi, hogy az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Márpedig, ami nem közvagyon, annak nyilvánosságra hozatala nem szükséges.
Mint ismeretes - hívta fel a figyelmet Bodnár Zoltán, több ellenzéki párt jogerősen pert nyert az MNB ellen, és ennek révén egyes alapítványok gazdálkodását nyilvánosságra kellett hozni. Nyilvánvaló, hogy Matolcsy Györgyék ezt kívánják megakadályozni az általuk sugallt törvény révén, aminek az is bizonyítéka, hogy a törvényjavaslat visszamenőleges hatályú, akárcsak a hasonló szellemiségű, a Magyar Posta Zrt.-ről szóló törvénymódosítás esetében történik. Ennek az lesz a következménye, hogy a már folyamatban lévő, jogerősen még el nem bírált ügyeket fel kell függeszteni. Álságos a közvagyon magánvagyonná minősítése is - mondta a liberális politikus. A jegybank igazgatósága - Matolcsy György és alelnökei - döntenek az alapítványoknak történő vagyonjuttatásról, ami értelmezésük szerint már nem közvagyon. Mivel a Monetáris Tanács tagjai ezeknek a Pallas Athéné Alapítványoknak kuratóriumi elnökei, illetve tagjai így a maguk által kreált magánvagyon felhasználása is a saját hatáskörükbe tartozik, a nyilvánosság kontrollja nélkül.
Szemben a törvényjavaslat indokolásával, amely szerint alapítvány létesítése esetén az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a bíróság azt állapította meg a Matolcsy György elnökölte, közel 60 milliárd forinttal gazdálkodó Pallas Athéné Domus Animae Alapítványról, hogy az „MNB által az alperes Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon közpénznek minősül” - írta a Transparency International közleményében. A törvényjavaslat, már ha elfogadják, azt is megkönnyítené, hogy a jegybank megtagadja a Századvég által 1800 millió forintért konjunktúrakutatásra elnyert közbeszerzési pályázat nyilvánosságra hozatalát" - figyelmeztetett a Transparency International közleményében.
A törvényjavaslat továbbá ötmillió forintra emeli Matolcsy György jegybankelnök havibérét, az alelnököknek 4 millióval, a Monetáris Tanács külső tagjainak 3 millióval kell beérniük havonta.