Sokkoló - A rossz alvástól számos módon károsodik a szervezet

Publikálás dátuma
2016.03.01. 13:58
Illusztráció/Thinkstock
Rosszul aludtunk az éjszaka? Nem gond, mondjuk erre a legtöbben, legfeljebb erősebb kávét iszunk reggel és valahogy átküzdjük magunkat a napon. Svéd kutatók azonban azt állítják: sokkal rosszabbul hat ránk a kevés alvás, mint korábban gondoltuk - figyelmeztet a Házipatika.

Az alváshiány hatására módosulnak azok a génjeink, amelyek testünk belső órájáért felelősek. Ez pedig megváltoztathatja testhőmérsékletünket, étvágyunkat, sőt az agyműködésünket is. Az Uppsala Egyetem kutatói Dr. Jonathan Cedernaes vezetésével 15 egészséges, átlagos testsúlyú férfit vizsgáltak. Megfigyelték őket normális mennyiségű alvás után, illetve olyan helyzetben is, amikor szándékosan ébren tartották őket. Eközben kontrollálták az ételbevitelt, a fényviszonyokat és a mozgási lehetőséget is (például amikor a férfiak nem alhattak, az ágyat is megvonták tőlük).

Már a két órával kevesebb alvás is nyomot hagy rajtunk: nemcsak fáradtak és zavartak leszünk, hanem öregebbnek is fogunk kinézni - bizonyította be egy kutatás. 

Az ébren töltött fázisban apró szövetmintát is vettek a férfiaktól: a hasukon lévő zsírszövetből, illetve a csípőizmukból - azért ezekből, mert ennek a két szövetnek van köze az anyagcsere, illetve a vércukor szabályozásához. Emellett vérmintát vettek tőlük, valamint tesztelték inzulinérzékenységüket is. A szövetvizsgálat eredménye szerint a szervezetet szabályozó gének működése és időzítése teljesen megváltozott egy éjszakányi alváskihagyásnak köszönhetően. Az ébrenlét miatt ugyanis a DNS időzítésért és alvásért felelős pontjain kémiai változások történtek: ezek hatására a gének másként kapcsolnak ki vagy be, tehát máshogyan működnek. A svéd kutatók elmondták, ők az elsők, akik rámutattak arra, hogy ilyen kémiai jellegű, szakszóval élve epigenetikus változások történnek az alváskihagyást követően.

Az ilyen változások egyfajta anyagcsere-memóriaként működnek testünkben. Korábbi kutatások is azt bizonyították, hogy a váltott műszakban dolgozók, illetve a kettes típusú cukorbetegek szervezetében is megfigyelhetők ilyen epigenetikus változások. Ez pedig azt jelentheti, hogy bizonyos fajta ébrenléti minták olyan változásokat okozhatnak szövetgenomunkban, amelyek hosszabb időszakra megváltoztathatják anyagcserénket. (forrás: Házipatika

Szerző
Témák
alvászavarok

Megszavazták a titkosítást, és brutálisan megnő Matolcsy fizetése

Publikálás dátuma
2016.03.01. 13:40
Népszava fotó
A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az Országgyűlés, amikor fideszes javaslatra - 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében - módosította a jegybanktörvényt.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka a szavazást megelőző parlamenti vitában a "lopás alapú kormányzás újabb bizonyítékaként" minősítette a a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő törvényt,  és bírálta a postatörvény módosítását is. Értékelése szerint a kormány paravánt akar emelni a választópolgárok elé, hogy ne lássák, "mennyit lopnak". Hozzátette: a közvagyont átszövi a magánérdek. Az LMP szerint a Fidesz mohósága nem ismer határokat. 

A jegybank vagyona közpénz 

A Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletéből idézve a politikus kiemelte, hogy a jegybank vagyona közpénz, ahogy az alá tartozó intézményeké is. Szerinte a javaslat az alaptörvénybe ütközik, jogkorlátozó, a bíróságok nem is alkalmazhatják. A szocialista képviselő szerint a közhasznúság kiterjesztése nem jelent bővítést, az információs törvény értelmében a szerződések nyilvánossága szükséges. A módosítások elfogadása esetén az MSZP arra kéri a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Tóth Bertalan azt is megjegyezte: a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak fizetésemelése mellett sem hangzottak el érvek. A versenyszféra béreire hivatkozás miatt felvetette: melyik cég szeretné mindenképpen alkalmazni Matolcsy Györgyöt milliós fizetésért? Frakciótársa, Bárándy Gergely azt mondta, a törvényjavaslat az alaptörvénnyel és több más jogszabállyal is ellentétes. Azt javasolta, Matolcsy György keressen ugyanannyit, mint annak idején elődje, Simor András.

A Fidesz mohósága nem ismer határokat

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a Fidesz mohósága nem ismer határokat, a kormánypárt "24 óra alatt akar átverni egy olyan javaslatot, amely alapján az MNB titokban költhet el százmilliárdokat alapítványain keresztül". A legrémisztőbbnek azt nevezte, hogy az alapítványoknak juttatott közpénz már nem lesz közvagyon. Hozzátette, a központi bank eddig is "gátlástalanul szórta" az adófizetők pénzét. Schmuck Erzsébet szerint ezután senki nem tudja majd megakadályozni, hogy az MNB az alapítványain keresztül offshore cégeknek "szórja ki" a nyereségét. Az MNB nyereségének - mondta - a költségvetésben a helye. Matolcsy György jegybankelnök fizetésének tervezett megduplázásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy milliók élnek a létminimum alatti fizetésből. Miért "csak a zsíros állású haverokért aggódnak"? - kérdezte.

Schiffer András (LMP) kijelentette: amíg a kormányoldal jogerős bírói ítéletek érvényre juttatását akadályozza törvénymódosítással, pártja egyetlen kétharmados változtatáshoz sem járul hozzáa. Azt kérdezte: ha a kormányoldal szerint a közpénz elveszíti közpénz jellegét azzal, hogy alapítványhoz kerül, miért alkot erről törvényt a Fidesz-KDNP.

Zárszó

A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) zárszavában amellett érvelt, hogy az államháztartási törvényből levezetve a jegybank alapítványai nem látnak el közfeladatot, az alapító okiratoknak ilyen rendelkezései nincsenek. Emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény szerint közfeladat az, amit jogszabályban akként határoznak meg. Az ellenzéki "vádaskodásokra" azt mondta, az alapítványok nem herdálhatják el az alapítói vagyont, a törvénymódosítással pedig szigorítják a beszámolási kötelezettségüket. Bánki Erik szerint a módosítás benyújtásakor csak az a cél vezérelte, hogy a MNB a pénzpiaci műveletek esetén eredményesebben tudjon fellépni, biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.

Elfogadták a postatörvény módosítását

Az ellenzék által szintén hevesen bírált un. postatörvényben is megszületett a döntés. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.

 Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói

 Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.  A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Szerző
Frissítve: 2016.03.01. 15:36

Megszavazták a titkosítást, és brutálisan megnő Matolcsy fizetése

Publikálás dátuma
2016.03.01. 13:40
Népszava fotó
A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az intézmény vezetőinek fizetését megduplázta az Országgyűlés, amikor fideszes javaslatra - 118 kormánypárti igen szavazattal, 58 nem ellenében - módosította a jegybanktörvényt.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka a szavazást megelőző parlamenti vitában a "lopás alapú kormányzás újabb bizonyítékaként" minősítette a a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő törvényt,  és bírálta a postatörvény módosítását is. Értékelése szerint a kormány paravánt akar emelni a választópolgárok elé, hogy ne lássák, "mennyit lopnak". Hozzátette: a közvagyont átszövi a magánérdek. Az LMP szerint a Fidesz mohósága nem ismer határokat. 

A jegybank vagyona közpénz 

A Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletéből idézve a politikus kiemelte, hogy a jegybank vagyona közpénz, ahogy az alá tartozó intézményeké is. Szerinte a javaslat az alaptörvénybe ütközik, jogkorlátozó, a bíróságok nem is alkalmazhatják. A szocialista képviselő szerint a közhasznúság kiterjesztése nem jelent bővítést, az információs törvény értelmében a szerződések nyilvánossága szükséges. A módosítások elfogadása esetén az MSZP arra kéri a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Tóth Bertalan azt is megjegyezte: a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak fizetésemelése mellett sem hangzottak el érvek. A versenyszféra béreire hivatkozás miatt felvetette: melyik cég szeretné mindenképpen alkalmazni Matolcsy Györgyöt milliós fizetésért? Frakciótársa, Bárándy Gergely azt mondta, a törvényjavaslat az alaptörvénnyel és több más jogszabállyal is ellentétes. Azt javasolta, Matolcsy György keressen ugyanannyit, mint annak idején elődje, Simor András.

A Fidesz mohósága nem ismer határokat

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a Fidesz mohósága nem ismer határokat, a kormánypárt "24 óra alatt akar átverni egy olyan javaslatot, amely alapján az MNB titokban költhet el százmilliárdokat alapítványain keresztül". A legrémisztőbbnek azt nevezte, hogy az alapítványoknak juttatott közpénz már nem lesz közvagyon. Hozzátette, a központi bank eddig is "gátlástalanul szórta" az adófizetők pénzét. Schmuck Erzsébet szerint ezután senki nem tudja majd megakadályozni, hogy az MNB az alapítványain keresztül offshore cégeknek "szórja ki" a nyereségét. Az MNB nyereségének - mondta - a költségvetésben a helye. Matolcsy György jegybankelnök fizetésének tervezett megduplázásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy milliók élnek a létminimum alatti fizetésből. Miért "csak a zsíros állású haverokért aggódnak"? - kérdezte.

Schiffer András (LMP) kijelentette: amíg a kormányoldal jogerős bírói ítéletek érvényre juttatását akadályozza törvénymódosítással, pártja egyetlen kétharmados változtatáshoz sem járul hozzáa. Azt kérdezte: ha a kormányoldal szerint a közpénz elveszíti közpénz jellegét azzal, hogy alapítványhoz kerül, miért alkot erről törvényt a Fidesz-KDNP.

Zárszó

A törvényjavaslat egyik előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) zárszavában amellett érvelt, hogy az államháztartási törvényből levezetve a jegybank alapítványai nem látnak el közfeladatot, az alapító okiratoknak ilyen rendelkezései nincsenek. Emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény szerint közfeladat az, amit jogszabályban akként határoznak meg. Az ellenzéki "vádaskodásokra" azt mondta, az alapítványok nem herdálhatják el az alapítói vagyont, a törvénymódosítással pedig szigorítják a beszámolási kötelezettségüket. Bánki Erik szerint a módosítás benyújtásakor csak az a cél vezérelte, hogy a MNB a pénzpiaci műveletek esetén eredményesebben tudjon fellépni, biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.

Elfogadták a postatörvény módosítását

Az ellenzék által szintén hevesen bírált un. postatörvényben is megszületett a döntés. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.

 Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói

 Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövőre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot.  A képviselők Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását.

Szerző
Frissítve: 2016.03.01. 15:36