A „Gyurcsány-gyilkos” Arthur J. Finkelstein megint dörzsölheti a markát. Ő - a gyűlöletkampány atyamestere - tette szitokszóvá a "liberális" jelzőt. Lassan két évtizede mérgezi a hazai politikai közéletet.
Finkelstein szellemét kiszabadítani a palackból, nem áll messze a kormánypárti politikusok ízlésétől. Ha szorul a hurok, az amúgy sem béke barátja miniszterelnök előhúzza a lejárató kártyát. Tüntetnek a tanárok, a szülők? Bojkottálják a tanítást a diákok? Recseg-ropog a láthatatlan párt, a KDNP által az országra erőszakolt oktatási rendszer? Reformért kiáltanak jobb- és baloldalról egyaránt? Egyre több civil választja tiltakozásul az utcát és ott egyre hangosabb a füttyszó? Valóságos médiasztár lett néhány iskola vezetője? Előkerül a már sokszor bevált Finkelstein-módszer.
Amikor már nem lehet megosztani álságos trükkökkel a tiltakozókat, akkor előkapják a titkos dossziékat. Pukli István MSZP-s volt, mi több, a börtöntöltelék Zuschlag „harcostársa”, akinek tudnia kellett az Ifjú Szocialisták állítólag elcsalt millióiról - legalábbis a TV2 új hírigazgatója Kökény-Szalai Vivien szerint. Hogy nem is volt benne? Hiszi, aki akarja, Puklira azért sarat kentek.
Aztán egy váratlan húzás: a fiatal igazgató "coming out-olt": elmondta egy rádióműsorban, hogy az egyik nagyapja ávós volt, a bátyja köztörvényes bűnöző. Tessék nyugodtan csámcsogni rajta! De az oktatás akkor is reformokra szorul, a kormánynak pedig lépnie kell. Akár tetszik a finkelsteini módszer híveinek, akár nem.