Nem független az ítélkezés?

"Fontos minden vezetőnél, aki a kinevezési jogkörömbe tartozik, hogy egy közös irányba vigye a bírósági szervezetet. Ehhez az kell, hogy az egyes egységekben dolgozók tudják ezt és meg is jelenítsék a bírói kar előtt. A központosítás és az igazgatási modellváltás is ezért van" - mondta Handó Tünde december közepén egy vezetői posztra pályázó bíró meghallgatásán. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének céljairól, eljárásmódjáról és személyiségéről is sokat elárulhat a jegyzőkönyv, a lapunknak nyilatkozó bírók pedig csak még siralmasabb képet festettek, főként amikor kimondták: szó sincs itt már független ítélkezésről.

A félelemre építik a rendszert, mára teljesen eluralkodott a rossz hangulat a bíróságokon - mondta lapunknak egy - a hivatali szabályok miatt nyilatkozatát csak név nélkül vállaló - taláros, hogy miért érkezhet, ahogyan érkezik is egyre több, egyre keményebb belső kritika arról, miként irányítják a magyar igazságszolgáltatás egyetlen, utolsóként függetlennek nevezett bástyáját a Fidesz-KDNP által beültetett bírósági vezetők.

A legtöbb bírálat közvetlenül Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét éri. Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felesége, a kormányfő családi barátja, aki a pártalapítókkal együtt szocializálódott az ELTE Bibó István Szakkollégiumában, 2012-es hivatalba lépése óta alaposan bizonyította elkötelezettségét - sokak szerint nem a bírói szervezet, hanem a hatalom mellett. A lapunk által megszólaltatott bírák mindegyike kifakadt, s előhozakodott valamilyen általa ismert történettel, majd pedig levonta a tanulságot: "szó nincs itt már független ítélkezésről", a vezetőváltásokkal a bíróságok minden szintjén elérte a hatalom, amit akart. Akik pedig őriznék függetlenségüket és szakmai önállóságukat, állításuk szerint rettegésben, egzisztenciális kiszolgáltatottságban élnek azokon a bíróságokon, ahol az OBH-ból közvetített üzenetek politikai célokat a közvetlen ítélkezésben is elvárásként fogalmaznak meg. "Középvezetői szinten, s összbírói értekezleten is többször hallottunk arról: az OBH elnöke teljesen egyértelműen a vele tárgyalók tudomására hozta: addig ne is reméljünk béremelést, jutalmakat, amíg nem a politikai hatalom kedvére való ítéletek születnek."

A bírók ugyanakkor a hatályos jogszabályok alapján kell, hogy eljárjanak, ám az új jogszabályi keretek között, s az OBH által szervezeti-igazgatási szinten felügyelt ítélkezésbe több módon, így például a bírák teljesítményének, alkalmasságának ellenőrzésével, valamint a vezetői kinevezésekkel is képesek beleszólni "felülről".

Az újonnan létrehozott OBH elnöke 2012 januárjában még megalapozatlannak nevezte azokat az aggályokat, amelyek szerint azt nevez ki bírónak, akit csak akar: az új rendszerben szerinte ugyanúgy "megvannak a jogállami működést garantáló elemek, mint bármelyik nyugat-európai ország igazságszolgáltatásában". Kérdéses, az elmúlt évek mit bizonyítottak a bírák számára, sokan ugyanis Handó személyeskedő, a politikai igényeket kiszolgáló vezetői gyakorlatára panaszkodnak, elsősorban a bírói pályázati rendszer, s így a hatáskörébe tartozó bírósági vezetői kinevezésekben tanúsított magatartása miatt.

Handó Tünde eljárásmódjáról jegyzőkönyvek is tanúskodnak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Elfoglalt vezetői posztok

Számtalanszor megírtuk: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011-es törvények új bírósági igazgatási rendszert hoztak létre, amelyben Handónak személy szerint is jelentős hatalmat adott a Fidesz. A mintegy 3 ezer bíróból álló testület 430 vezetője közül 106 tartozik OBH-elnöki kinevezési jogkörbe, így Handó nemcsak önállóan ír ki pályázatot ezekre, de végül ő is nevezi ki az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeit, elnökhelyetteseit, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumvezetőit, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok vezetőit és kollégiumvezető-helyetteseit.

Handó, s a bíróságok központi honlapján olvasható bemutatkozó szövege szerint "nem kontroll nélkül" látja el feladatát, az OBH-elnök jogkörébe tartozó vezetői kinevezéseknél "továbbra is megmarad a bírói testületek véleményezési joga". Ez összbírói értekezletek véleményezését, javaslatait, valamint az Országos Bírói Tanács (OBT) szintén véleményezési jogkörét takarja, utóbbiét ugyanakkor kizárólag akkor, ha az OBH-elnök olyan vezetőt nevezne ki, aki nem nyerte el a véleményező testület többségi szavazatát. A gyakorlatban az állásokat pályázat alapján töltik be, a pályázókat az illetékes bírói tanácsok törvényben előírt szempontok szerint pontozzák, az OBH elnöke az első 3 helyre sorolt pályázó közül választhat. Ha nem az eleve elsőként beterjesztett mellett dönt, indokolnia kell, s a döntést az OBT-nek is jóvá kell hagynia.

Nemcsak a sorrendtől való eltérések esetén, hanem a pályázati eljárások érvénytelenítésével is képes azonban befolyásolni az ítélkezési gyakorlatot, valamint egy-egy bírósági szervezet működését az OBH-elnök. Éppen ezért súlyos, hogy egyre-másra érkeznek a hírek Handó személyeskedő, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó pályáztatási eljárásmódjáról. Számtalan Handó által szignózott - a központi bírósági honlapon, az OBH-elnöki határozatok között fellelhető - pályázati kiírás tanúskodik arról is, hogy az elvárások igencsak egyoldalúak, sokkal inkább az OBH-elnök személyes véleménye, mintsem objektív szakmai feltételek dominálhatnak, függetlenül attól, hogy előbbiek éppenséggel egybeesnek-e a szakmaisággal.

A pályázati kiírások mindegyike úgy szól ugyanis, hogy a pályaműnek tartalmaznia kell az adott szervezeti egység (ítélőtáblai kollégium, ítélőtábla, törvényszéki kollégium, stb.) működésével kapcsolatos hosszú távú terveket és azok megvalósításának ütemezését. A kírásokban szerepel, hogy a pályázónak "ezen terveket úgy kell megfogalmaznia, hogy azok megfeleljenek az OBH elnöke által meghatározott stratégiai céloknak". Handónak tehát a személyi kompetenciájába tartozó döntéseknél az a domináns, hogy az ő elképzeléseihez passzoló, ha úgy tetszik, ahhoz lojális vezetőket találjon. Az általa meghatározott stratégiai célok alapján persze ezzel nem is lenne probléma, hiszen azok között szerepel, hogy "a bíróságok az alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék - a független bírók magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek", és ott van a felsorolásban sok más, kifejezetten jól hangzó cél. Önmagában is kérdés azonban, miért e "stratégiai célok" az elsődlegesek, hiszen csak másodsorban szerepel az OBH-elnöki kiírásokban, hogy a pályázati munka meg kell, hogy feleljen "az elnöki tisztségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben és az OBH szabályzatokban foglaltaknak".

A lapunknak nyilatkozó bírók szerint ráadásul az alkotmányosság és törvénytisztelet a gyakorlatban kevéssé számít, valójában Handó a kulcsposztokat szisztematikusan a hozzá lojálisokkal töltötte és tölti fel. Elvileg egyébként minden bírósági vezetői pályázati eljárás, így például az ítélőtáblai, vagy törvényszéki elnöki, esetleg kollégiumvezetői pályázatok, majd az azt követő meghallgatások jegyzőkönyvei nyilvánosak. Csakhogy a bírósági honlap felhasználói szinten kiismerhetetlen, s - noha készséggel elismerjük, hogy ennek hátterében a mi képességbeli problémáink állnak - a megtalálható dokumentáció egyáltalán nem teljes körű.

Jegyzőkönyvezett beismerés

A lapunknak nyilatkozó egyik bíró ugyanis külön felhívta a figyelmet azokra a meghallgatási jegyzőkönyvekre, amelyek a Handó elé kerülő pályázókkal folytatott beszélgetéseket tartalmazzák. Ezek között egy tavaly decemberi meghallgatás jó példa lehet az OBH-elnök hozzáállására, hiszen a Fővárosi Törvényszék polgári kollégiumvezetői tisztségére kiírt (noha sem a poszt meghirdetéséről, sem pedig a pályázati eredményhirdetésről nem találtunk elnöki határozatot - a szerk.) eljárásból sok minden kirajzolódhat. Az ominózus eljárásban Illés Krisztina igazgatási feladatokkal megbízott mai kollégiumvezető-helyettes pályázóként szerepelt, Handó pedig meghallgatta a kollégiumvezetői posztra jelentkező bírót. Illés a Fővárosi Törvényszék saját honlapja szerint ma is helyettes, s a polgári kollégiumot továbbra is Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna, azaz a törvényszéki általános elnökhelyettes irányítja. Ha az adatok aktuálisak, az magyarázható azzal, hogy Handó máig nem hozott döntést a posztra történt meghallgatás után, erre utaló dokumentumot ugyanis többszöri keresés ellenére sem találtunk.

A jegyzőkönyv ugyanakkor sokatmondó, hiszen a másfél órás meghallgatás fő témája nem a pályázó szakmai elképzelései volt, hanem sokkal inkább az OBH és az OBH elnökének elismerése, elismertetése, vagy épp annak hiánya. Handó Tünde számára a meghallgatás során az volt fontos, hogy a pályázati munkából miért maradt ki, vagy épp miért nem elég hangsúlyos az, hogy ő maga "mit tett" a bíróságokért. "Szomorúan láttam, hogy nem köszön vissza a pályaműben a jogszabály-módosítások érdekében tett OBH-s tevékenység, ami épp a Fővárosi Törvényszék helyzetét is javította" - vetette például föl, amire a pályázó tömör, szakmai magyarázatot adott. Ez a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem igazán tetszhetett Handónak, hiszen kötötte az ebet a karóhoz: "elmulasztotta nevesíteni a pályázatban, hogy az OBH tevékenysége hogyan járult hozzá a Fővárosi Törvényszéken történt pozitív változásokhoz, ez hiányzik a pályázatából". Mikor a bíró egyszerűen azt válaszolta, "ténykérdésként kezelte" az OBH fontos szerepét, Handó ismét azt kérdezte, okkal hagyta-e ki megemlíteni az OBH "hozzájárulását", s azt a sok-sok pozitívumot, amit ők, illetve ő maga hozott a törvényszék számára. "Miért nem jelenik meg ez a pályaműben" - tette fel a kérdést ismét, majd a választ követően témát váltott, és lényegében sorjázta, mi hiányzik számára a pályázatból.

Néhány szakmai kérdést követően Handó végül azzal állt elő: "meglepődtem azon, hogy az integritás fogalmi meghatározását illetően a Kúria elnökére hivatkozik. (...) Hiányolom, hogy nem került feltüntetésre, hogy az OBH elnöke ebben a körben milyen elvárásokat fogalmaz meg (...)". Handót láthatóan a pályázó magyarázatai nem hatják meg, sértettsége pedig ott csúcsosodik ki: "Nem derül ki az, hogy az országos szervezetbe tartozónak látnák magukat, vagy hogy arra tekintettel lennének. Fontos minden vezetőnél, aki a kinevezési jogkörömbe tartozik, hogy egy közös irányba vigye a bírósági szervezetet. Ehhez az kell, hogy az egyes egységekben dolgozók tudják ezt és meg is jelenítsék a bírói kar előtt. A központosítás és az igazgatási modellváltás is ezért van" - fogalmazott. Végül a teljesen leforrázott pályázó csak annyit mondott: "mentségemre nem tudok mást felhozni, mint azt, hogy gyakorlatlan pályázó vagyok". Erre Handótól csak további dorgálásban, s "hiányérzetei" fölsorolásában részesült.

Egyre több, nagyobb felháborodás

Handó vezetői stílusának és eljárásának megkérdőjelezhetőségét nemcsak e jegyzőkönyv támaszthatja alá, hiszen tavaly szeptemberben az Átlátszó.hu adott hírt arról, lemondtak a Szombathelyi Törvényszék bírói tanácsának tagjai. A bírói érdekvédelmi testületként működő tanács esetét Vas megyei jogászberkekben az OBH-elnök kinevezési gyakorlata elleni tiltakozásként értelmezték, hiszen ott többedszer szembement a szakmai állásponttal az OBH-elnök azért, hogy a számára "kedves" pályázót, vagy épp olyat ültessen a megfelelő székbe, aki nem is pályázott. A hírek szerint a bírák ott is, ahogyan sok helyütt az országban mostanra úgy látják: a pályáztatások során a véleményezői szerepük kiüresedett, az illetékes testületeket pedig rendre megkerüli az OBH elnöke egy bíró-kinevezési ügy kapcsán. Ezzel márpedig Handó egyszemélyben képes befolyásolni az ítélkezést, ahogyan korábban minden szakmai figyelmeztetés ellenére alkalmazott alkotmányt és nemzetközi jogokat sértő jogszabályi felhatalmazásokat, így a perelhelyezéseket, s ezzel érdemben tett azért, hogy bizonyos ügyekben ne érvényesüljön a tisztességes eljáráshoz való állampolgári jog. A hozzá lojális bírósági vezetők pedig - a beszámolók szerint - fenntartások nélkül követik felfogásában az OBH-elnököt. Éppen erre utalhatott a lapunknak korábban nyilatkozó Fleck Zoltán, amikor a jogszociológus úgy fogalmazott: ma már nincsenek független demokratikus intézmények, nem ép hatalmi ág a bíróságoké sem, a függetlenségének csak maradékai vannak.

Már nem hallgatnak

Éppen tegnap jelent meg egy cikk a hvg.hu-n, mely szerint a portálnak "a kibeszélésről letiltott bírók mondták el, hogy régen nem függetlenek, mert mindent áthat a karrierféltés és a megfelelési kényszer". Egy megkérdezett, ott is név nélkül valló bíró szerint a befolyásolás nem úgy érvényesül, hogy kívülről, direktben belenyúlnának a döntéseikbe, vagy "leszólnak", hanem a jelenlegi struktúrát alakították ki úgy és töltötték fel a kulcsposztokon olyan emberekkel, hogy az közvetve mégis megvalósul. "Az alaptörvény szerint a függetlenség azt jelenti, hogy a bíró csak a törvénynek alárendelt. A valóságban viszont a központi és helyi vezetők igenis befolyásolni tudják az ítélkezést. Annyira, hogy az egyes esetekben már sérti az ügyekben érintett emberek jogát a tisztességes eljáráshoz" - magyarázta az egyik megkérdezett bíró. Egy polgári szakos bíró szintén azt mondta, már nem a "leszólástól", a nyílt nyomástól kell tartani, hanem attól, hogy erre már nincs is szükség. "A politikai váltással mostanra kicserélődött a belső vezetés és a szakmai irányítás, már minden poszton a 'megfelelő' ember van. Ez nem újdonság, és nem a Fidesz kormányra kerülése óta van így, de soha nem érvényesült ilyen mértékben" - jelentette ki.