Durva késéssel kezdheti a napot, ha erre lakik

Publikálás dátuma
2016.03.01. 23:11
FOTÓ: Thinkstock
A veresegyházi vonalon újraindult a vonatközlekedés, a bakonyi vonalon viszont csak szerda déltől állhat helyre a forgalom. Mindkét vonalon kidőlt fa okozott problémát - közölte a Mávinform kedd este.

Közleményük szerint Fót és Csomád között eltávolították a kidőlt fát, a felsővezetéket is megjavították. Ennek eredményeként 20 óra 50 perctől a Budapest-Veresegyház-Vác vonal teljes hosszán közlekednek a vonatok. A feltorlódások miatt viszont kedd este még számolni kell késésekkel, a menetrendszerű vonatközlekedés szerdán hajnalban, üzemkezdettől áll helyre - tették hozzá.

Kedd délután óta Bakonyszentlászló és Zirc között szintén egy kidőlt okoz gondot a Veszprém-Győr vonalon. Itt viszont Veszprém és Bakonyszentlászló között az utasokat továbbra is vonatpótló buszok viszik. A Veszprém-Győr vasútvonal teljes hosszán várhatóan csak szerda déltől indulhat újra a vonatforgalom - tették hozzá. 

A Mávinform közleményében kitért arra is, hogy Rácalmás és Adony állomás között elromlott a biztosítóberendezés. A vonatok ezen a szakaszon lassabban haladnak, ezért a Budapest-Déli-Dunaújváros elővárosi vonalon 30-40 perccel hosszabb a menetidő. A vasúti kábelek helyreállításával várhatóan szerda délelőtt végeznek - írták.

Szerző

Balog elismerte, hogy megbukott a Klik

Publikálás dátuma
2016.03.01. 22:57
Balog Zoltán beszédet mondott az O Zibano - A vonat című táncdráma előadása előtt. MTI Fotó: Kovács Tamás
Több lábra kell állítani a köznevelés rendszerét: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel, mint fenntartókkal – mondta Balog Zoltán miniszter a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon.

Balog azt mondta: a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a „politikai pecsenyéjüket kívánják sütögetni”.

Ezért lett a Klik

A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt, semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Befuccsolt a rendszer?

A miniszter elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell – közölte.

Ugyanakkor Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé.

Túlzásba vitték a bürokráciát

A tárcavezető azt is elismerte, hogy a pedagógusok minősítési rendszere túlbürokratizált, s azt ígérte, 2018-ig eltörlik a minősítés kötelező jellegét.

Balog arra is ígéretet tett, hogy azoknak, akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

A miniszter szerint az is elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

Szerző

Balog elismerte, hogy megbukott a Klik

Publikálás dátuma
2016.03.01. 22:57
Balog Zoltán beszédet mondott az O Zibano - A vonat című táncdráma előadása előtt. MTI Fotó: Kovács Tamás
Több lábra kell állítani a köznevelés rendszerét: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) központja mellett, annak decentralizálásával, önálló költségvetési szervezetekkel, mint fenntartókkal – mondta Balog Zoltán miniszter a szocialisták által a közoktatás helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon.

Balog azt mondta: a komoly szakmai munkától el kell különíteni azokat, akik a „politikai pecsenyéjüket kívánják sütögetni”.

Ezért lett a Klik

A miniszter az iskolák állami kézbe adását azzal magyarázta, hogy a köznevelési rendszer fenntartásának sem minőségi, sem finanszírozási szempontból nem volt egyértelmű felelőse 2010-ben, az önkormányzati rendszer az összeomlás előtt állt, semmiféle megbízható adat nem létezett 2010-ben sem a tanárok számáról, sem arról, mennyibe kerül az oktatás fenntartása. Ekkor alakult ki konszenzus arról, hogy az állam fenntartó szerepét erősíteni kell – hangsúlyozta a miniszter.

Befuccsolt a rendszer?

A miniszter elismerte: valóban elképzelhető, hogyha egy rendszer szétesett, akkor a központosításban lehet, hogy tovább megy az ember, mint ahogy szükséges. A központosítás után valamilyen lazításra szükség van, de ahhoz, hogy felálljon a rendszer, nagyon szigorú egyközpontú rendszer kell – közölte.

Ugyanakkor Balog Zoltán beszélt arról is, hogy meg kell vitatni, jó-e a vegyes rendszer, vagyis hogy az iskolák működtetése az önkormányzatoké, a fenntartás pedig az államé.

Túlzásba vitték a bürokráciát

A tárcavezető azt is elismerte, hogy a pedagógusok minősítési rendszere túlbürokratizált, s azt ígérte, 2018-ig eltörlik a minősítés kötelező jellegét.

Balog arra is ígéretet tett, hogy azoknak, akik hét évvel a nyugdíj előtt vannak, nem kell minősíttetniük magukat, automatikusan a pedagógus II. kategóriába kerülnek. Akiket pedig ideiglenesen minősítettek ebbe a kategóriába, azok minősítés nélkül is itt maradhatnak.

A miniszter szerint az is elképzelhető, hogy változtatnak azon, hogy jelenleg a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, míg 10 százalékról a helyi tanerő dönthet.

Szerző