Kullancsinvázió fenyeget

Az elmúlt évek enyhe telei kedveztek a környezet változásaihoz nagyon jól alkalmazkodó kullancsok elszaporodásának, ezért a szakemberek szerint 2016 tavaszától ismét kullancsinvázióra lehet számítani Magyarországon. Ez pedig a kullancsok által terjesztett két legismertebb és legveszélyesebb betegség – a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) és a Lyme-kóros esetek – számát is megnövelheti.

Ahogyan korábban, idén tavasszal is kullancsinvázióra számíthatunk, hiszen az enyhe, csapadékos tél kedvezett a többféle betegséget terjesztő élősködőknek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kullancsok miatt ma már a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) és a Lyme-kórt nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor a városi parkokban, az óvodai játszótereken is elkaphatják, akik nem védettek.

A Lyme-kór

A kullancs által terjesztett másik betegség a Lyme-kór, amelynek lappangási ideje változó. Legelső tünete a csípés körül megjelenő, általában ovális alakú bőrpír (Lyme-folt). A Lyme-kór megelőzése csak a kullancscsípés elkerülésével lehetséges, védőoltással elérhető immunizálás egyelőre nem létezik. A kezelés általános módja bizonyos antibiotikumok alkalmazása, melynek elmaradása életre szóló krónikus állapotot és változatos tüneteket – ízületi problémák, szív- és érrendszeri érintettség – eredményezhet.

Vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás

A kullancs-encephalitis a másik legsúlyosabb, ízeltlábú terjesztette betegség hazánkban. A megbetegedésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte – ebből 40-70-et Magyarországon–, de a valós esetszám ennek a sokszorosa is lehet. Ennek az az oka – magyarázza Torzsa Péter családorvos, a SOTE egyetemi docense –, hogy a betegség második fázisa „mindössze” a betegek egyharmadánál alakul ki, emiatt számos fertőzéses eset felfedezetlen és regisztrálatlan marad. A betegség felismerését az is nehezíti, hogy az első fázis általános tünetei, amelyek a fertőzött kullancs csípését követő 7–14. napon jelentkeznek – fejfájás, izomfájdalom, fáradtság, kisebb hőemelkedés –leginkább az egyszerű meghűlésére vagy influenzáéra hasonlítanak. A betegek egyharmadánál azonban kialakul a betegség agyhártyagyulladással, agyvelőgyulladással, agyvelő- és gerincvelő-gyulladással járó második fázisa is, amely általában a kullancscsípést követő negyedik héten kezdődik. Tünete a magas, 39 °C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, koordinációs zavarok, heves fejfájás, sőt hányással, szédüléssel és eszméletvesztéssel is járhat.

„A vírus súlyos esetekben a máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja. A tünetektől függően szükség lehet a beteg kórházi ápolására is. Ilyenkor – mivel nincs célzott terápia a betegség gyógyítására – súlyos fokú állapotromlás is bekövetkezhet – az arcideg, a tarkó, a vállöv és a végtagok bénulása is felléphet –, és a betegség a legtöbbször csak maradványtünettel gyógyul” – hívja fel a figyelmet Torzsa Péter.

A Magyarországon jellemző vírustörzs csak az esetek csekély arányában – 1-2 százalékában – okozhat halált.

Védőoltás ajánlott

A védekezés szempontjából az egyik legfontosabb az időtényező, hiszen a védettségnek még a kullancsok első, tavaszi aktivitási időszaka – azaz április-május – előtt ki kell alakulnia. Ezért az oltási sort idejében, már most érdemes elkezdeni. Magyarországon jelenleg kétféle oltóanyagot forgalmaznak, mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata is. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amelyikkel az oltásokat elkezdték. Az alapvédettség kialakításához három adag oltás szükséges, amelyet a családorvosoknál, illetve a dedikált oltóközpontokban is be lehet adatni. Alapesetben az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd újabb 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. Az alapimmunizálást követően úgynevezett emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni. A további emlékeztető oltások időpontja az oltóanyagtól és életkortól függően eltérő.

Európában az átoltottság általánosan alacsony. Kivétel Ausztria, ahol a kiemelkedően magas, 80 százalék feletti. Hazánkban csupán 5–15 százalék az átoltottsági arány.

Tények és tévhitek

● Nem riasztja el a cigarettafüst és az étel, ital szaga! A közhiedelemmel ellentétben ugyancsak hatástalan a kullancs ellen – preventív céllal – fogyasztott B6 vitamin, alkohol és fokhagyma is.

● Nem szabad bekenni! Az olajos, vazelines házi kezelés hatására visszaöklendezi a sebbe a sok kórokozót tartalmazó félig megemésztett vért.

● Nem szabad piszkálni! A kullancs eltávolítására a legjobb a kifejezetten erre a célra fejlesztett kullancscsipesz. Gyufával, varrótűvel, szemöldökcsipesszel csak kárt okozhat.

● Nem fákon él, és nem tud ugrani! Nem is tudna felmászni a fára, és általában egy méternél nem is jut magasabbra.

● Nem csak az erdőben él! A kullancs élőhelye a dús aljnövényzet és a magas páratartalmú környezet, azaz nemcsak az erdőben, de a parkokban, a játszótereken és akár a gondozott kertekben is előfordul.

● Nem baj, ha eltávolítás közben beszakad a feje! A maradvány (ami egyébként az állkapcsa) néhány napon belül magától kilökődik. Ha nem, akkor is el kell távolítani, mert fertőzést nem, de gyulladást okozhat.

● Tilos összenyomni a kullancsot! Ez exponenciálisan növeli a fertőződés kockázatát.

● Terhesség előtt nem szabad kockáztatni! A terhesség alatti kullancs-encephalitis-fertőzés veszélyes mind az anyára, mind pedig a magzatra. A terhesség alatti Lyme-fertőzés is veszélyes lehet: összefüggésbe hozták magzati fejlődési rendellenességgel, koraszüléssel, magzati halállal

A kullancs nem válogat

A kullancsok parazita életmódot folytató nagyméretű atkák, amelyek az ember, a szárazföldi emlősök, a madarak és a hüllők vérével táplálkoznak. Világszerte több mint 800 fajt ismernek, hazánkban közülük 20-30 kullancsfaj előfordulásáról tudunk. A kullanccsal terjesztett vírusfertőzés veszélye szinte egész Európában fennáll; Magyarország a környező országokkal együtt közepesen fertőzött országnak számít. „A kullancsok kedvelik a lombhullató erdőket, tisztásokat, a dús aljnövényzetű erdőket, a nádasok, a rétek, a mezőgazdasági területek térségét, de a városi parkokban, a kertes házak udvarán és kertjeiben, a gondozott sportpályákon, a sétányokon is előfordulhatnak. Megjelenésükre különösen számítani kell minden olyan helyen, ahol háziállatok vagy fogságban tartott vadállatok élnek” – hangsúlyozta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.