Szerintem;Publicisztika;Donáth György;

2016-03-03 07:28:00

A "szervezkedők" peréről

Az ellenzéki fellépés eredményeként meghiúsított szoborállítás mellszoborállítás az érdeklődés középpontjába helyezte az úgynevezett összeesküvő per fővádlottjaként halálraítélt és kivégzett politikust,  Donáth Györgyöt. Arról azonban sehol sem esett szó, hogy mi volt az összeesküvési ügy néven az 1945-47 közötti magyar politikai életre döntően kiható esemény. Holott ismerete nélkül nem lehet megítélni a háborút követő koalíciós éveket. Több magyar kisgazda és pártonkívüli politikus tartva attól, hogy a békeszerződés megkötése után távozó orosz csapatok (akkor még élt ennek a reménye) kommunista párti uralom alatt álló országot hagynak maguk után, szervezkedésbe kezdett annak érdekében, hogy a függetlenségét visszanyerő országban ez ne következhessen be.

A szervezkedés sem fasiszta, sem náci nem volt, csupán azt akarták résztvevői elérni, hogy a kivonuló oroszok ne állíthassák kész és befejezett tények elé a világot. Donáth György mellet olyan politikusok is vádlottak voltak az összeesküvés perben, mint Csicsery-Rónay István, Cserenyey Géza, Szentiványi Domokos, Saláta Kálmán, Mistéth Endre, és mások, akiknek elkötelezett demokratasága ellen nem lehetett észrevételt tenni. A kisgazdapárt olyan vezetői, mint Nagy Ferenc miniszterelnök és Kovács Béla főtitkár is tudtak a szervezkedésről. Az előbbit emigrációba kényszerítették, az utóbbit, mivel az országgyűlés nem volt hajlandó kiadni, a GPU hurcolta el.

Az, hogy Donáth György antiszemita és németgyűlölő volt, mit sem változtat azon, hogy az úgynevezett összeesküvési ügy a magyar nép érdekét szem előtt tartó szervezkedés volt, amiről a huszonegyedik századi magyarság vajmi keveset tud. Hiszen sem a pártállami korszakban, sem az azóta eltelt időszakban nem, vagy nem a kellő mértékben szerepelt az iskolák tananyagaiban. Remélem, hogy Donáth György mellszobor körül kibontakozott vita alkalmat és módot teremt arra, hogy az utókor megismerje az első magyar koncepciós per hiteles történetét, s mindazt, ami a magyar országgyűlésben és a közéletben 1944 (Debrecen) utáni „koalíciós” években történt.