MNB;Áder János;jegybanktörvény;titkosítás;postatörvény;
2016-03-03 06:22:00
Az ugyancsak a budai Várban találhat Lónyay–Hatvany villában pedig egy étterem, és egy művészeti galéria nyílik, ahol a díszvilágításért az Elios Zrt. felel – erről írt a Magyar Narancs internetes portálja. (Az Elios Zrt. korábbi tulajdonosa egyébként Tiborcz István, a kormányfő veje volt, aki tavaly eladta a cégét a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.) A PADA Alapítványnak ez a "befektetése" erősen felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezért feljelentést tesznek az ügyben - közölte Pápa Levente.
Az Együtt alelnöke szerint a kormányváltás után az elszámoltatás nem maradhat el. Külön eljárásban kell vizsgálni a jegybank luxusköltekezések ügyét is. Ilyeneket félázsiai diktatúrákban, esetleg keleti királyságokban szokás csinálni, nem pedig az Európai Unió kellős közepén - figyelmeztetett Pápa Levente. Az Együtt éppen ezért azt követeli, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a Matolcsy-alapítványok költéseit, mégpedig a megalapításuktól napjainkig, "nyilvánvalóan további disznóságokra derül majd fény." Ismét felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az az Országgyűlés kormánypárti többsége által kedden elfogadott jegybanktörvény-módosítást, amely tíz évre titkosítja az MNB alapítványainak, vállalkozásainak és cégeinek gazdálkodásáról szóló jogszabályt. Hasonlóan vélekedett közleményében az MSZP is.
Nincs kizárva, hogy az Együtt eléri célját, mert lehet, hogy a köztársasági elnök nem írja alá az MNB-törvényt, azt a jogszabályt, amely ellehetetlenítené a jegybank közpénzfelhasználásának az ellenőrzését - legalábbis így értesült a Magyar Nemzet. Ezzel szemben a jegybanktörvény módosításáról szóló önálló képviselői indítvány benyújtója, a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint a jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját, ezzel szemben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a törvénymódosítás aggályos és szembemegy bírósági és hatósági gyakorlattal. A NAIH elnöke az erről szóló fenntartásait hosszú levélben taglalta aggályait Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének.
A Transparency International Magyarország Alapítvány nem csak a 250 milliárd forint felhasználásának eltitkolását elősegítő jegybanktörvény módosítását, de az ennek a céljaival azonos szellemiségű, 200 milliárd forintot titkosító postatörvényét is kifogásolta Áder Jánosnak írt nyílt levelükben, és ugyancsak azt kérték, hogy ezeket a törvényeket ne írja alá. Emlékeztetnek arra, hogy bármennyire is elkeseríti a Transparency International, "hogy sem az állami lopást, sem a korrupció más formáit nem tudják megakadályozni." Ezért erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy nyomon követik a hatalmi visszaéléséket és a korrupciót. Leggyakrabban közérdekű adatkérésekkel próbálják kideríteni, hogy az állami szervek és a közpénzeket használó vállalatok mire költik az adónkat. Köztársasági Elnök Úr segítségét olyankor kértük, amikor az állam, meglátásunk szerint visszaélve a polgárok által rábízott hatalommal, szűkítette a közpénzek felhasználásának az elszámoltathatóságát. Ugyanakkor elutasítják azt az álláspontot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát „visszaélésszerű” adatigénylésnek vélik, és megemlítik, hogy ez a megalapozatlan vád érte a Transparency-t, amikor az atomerőmű-fejlesztés adatainak az eltitkolása ellen tiltakoztak.
A Transparency számos pert indított a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarják tudni, hogy ezek a szervezetek mire költik a pénzünket. Első fokon rendre meg is nyerik ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. A törvények visszamenőlegessége miatt ezeket a pereket felfüggesztik, illetve a Transparency el fogja veszíteni.