Előfizetés

Áder nem írja alá a titkosító törvényeket?

A Magyar Nemzeti Bank által (MNB) alapított Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány Úri utcai, egykori budai városházában, borozó, bormúzeum és étterem is lesz. (Eredetileg "Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező Doktori Iskola" részére szemelték ki a műemléképületet.)

Az ugyancsak a budai Várban találhat Lónyay–Hatvany villában pedig egy étterem, és egy művészeti galéria nyílik, ahol a díszvilágításért az Elios Zrt. felel – erről írt a Magyar Narancs internetes portálja. (Az Elios Zrt. korábbi tulajdonosa egyébként Tiborcz István, a kormányfő veje volt, aki tavaly eladta a cégét a Várkert Bazárt is felújító West Hungária Baunak.) A PADA Alapítványnak ez a "befektetése" erősen felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ezért feljelentést tesznek az ügyben - közölte Pápa Levente.

Az Együtt alelnöke szerint a kormányváltás után az elszámoltatás nem maradhat el. Külön eljárásban kell vizsgálni a jegybank luxusköltekezések ügyét is. Ilyeneket félázsiai diktatúrákban, esetleg keleti királyságokban szokás csinálni, nem pedig az Európai Unió kellős közepén - figyelmeztetett Pápa Levente. Az Együtt éppen ezért azt követeli, hogy haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a Matolcsy-alapítványok költéseit, mégpedig a megalapításuktól napjainkig, "nyilvánvalóan további disznóságokra derül majd fény." Ismét felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az az Országgyűlés kormánypárti többsége által kedden elfogadott jegybanktörvény-módosítást, amely tíz évre titkosítja az MNB alapítványainak, vállalkozásainak és cégeinek gazdálkodásáról szóló jogszabályt. Hasonlóan vélekedett közleményében az MSZP is.

Nincs kizárva, hogy az Együtt eléri célját, mert lehet, hogy a köztársasági elnök nem írja alá az MNB-törvényt, azt a jogszabályt, amely ellehetetlenítené a jegybank közpénzfelhasználásának az ellenőrzését - legalábbis így értesült a Magyar Nemzet. Ezzel szemben a jegybanktörvény módosításáról szóló önálló képviselői indítvány benyújtója, a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke szerint a jogszabály kiállja az alkotmányosság próbáját, ezzel szemben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a törvénymódosítás aggályos és szembemegy bírósági és hatósági gyakorlattal. A NAIH elnöke az erről szóló fenntartásait hosszú levélben taglalta aggályait Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének.

A Transparency International Magyarország Alapítvány nem csak a 250 milliárd forint felhasználásának eltitkolását elősegítő jegybanktörvény módosítását, de az ennek a céljaival azonos szellemiségű, 200 milliárd forintot titkosító postatörvényét is kifogásolta Áder Jánosnak írt nyílt levelükben, és ugyancsak azt kérték, hogy ezeket a törvényeket ne írja alá. Emlékeztetnek arra, hogy bármennyire is elkeseríti a Transparency International, "hogy sem az állami lopást, sem a korrupció más formáit nem tudják megakadályozni." Ezért erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy nyomon követik a hatalmi visszaéléséket és a korrupciót. Leggyakrabban közérdekű adatkérésekkel próbálják kideríteni, hogy az állami szervek és a közpénzeket használó vállalatok mire költik az adónkat. Köztársasági Elnök Úr segítségét olyankor kértük, amikor az állam, meglátásunk szerint visszaélve a polgárok által rábízott hatalommal, szűkítette a közpénzek felhasználásának az elszámoltathatóságát. Ugyanakkor elutasítják azt az álláspontot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát „visszaélésszerű” adatigénylésnek vélik, és megemlítik, hogy ez a megalapozatlan vád érte a Transparency-t, amikor az atomerőmű-fejlesztés adatainak az eltitkolása ellen tiltakoztak.

A Transparency számos pert indított a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarják tudni, hogy ezek a szervezetek mire költik a pénzünket. Első fokon rendre meg is nyerik ezeket a pereket, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. A törvények visszamenőlegessége miatt ezeket a pereket felfüggesztik, illetve a Transparency el fogja veszíteni.

Több a menekült a déli határon

B.I.M.
Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:07
Ideiglenes befogadóállomás Körmenden MTI Fotó: Varga György
Miközben itthon tovább folyik a belpolitikai vita az uniós menekültkvótát érintő népszavazás ügyében, már látszanak előjelei annak, hogy tavasszal újabb menekülthullám éri el Európát, így Magyarország déli határa ismét erős nyomás alá kerülhet. Ezt a helyzetet az Orbán-kormány saját hatalmi érdekeinek megfelelően igyekszik kihasználni mind a hazai, mind az európai politikai színtéren - állapította meg a Political Capital elemzése, amely szerint erről szól a menekültkvóta-ellenes népszavazási kezdeményezés is, amely itthon a menekültügy napirenden tartását, a kormány támogatottságának növelését, a nemzetközi szinten pedig az Európai Unió (EU) destabilizálását célozza.

Az elemző intézet ugyanakkor kommunikációs sikerként összegezte a kormány 2015-ös menekültpolitikáját, hatékonynak nevezték például a határzárat, holott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján a kerítés kudarc: a zord időjárás enyhülésével máris túlzsúfoltak a magyarországi menekülttáborok, megnőtt a menedékkérők száma. A Magyar Nemzet tegnap arról írt, a nyitott befogadó állomások - Vámosszabadi, Bicske és Nagyfa - kapacitása normál esetben 981 fő, a keddi adatok szerint azonban 1159-en voltak. Az őrzött központokban - Nyírbátor, Békéscsaba, Kiskunhalas - 444-en voltak, itt a felső határ 488. A magyarországi helyzetet ráadásul nagyban befolyásolja a Szerbiában, illetve még inkább a görög-macedón határon gyülekező menekültáradat.

A macedón hatóságok tegnap kétszer két órára megnyitották a határt Idomeninél, 170 szíriai és iraki menekültet engedtek át. Ennél azonban jóval többen érkeznek naponta, így több mint tízezren torlódtak fel a görög-macedón határnál. Az ott felépített kerítés miatt ráadásul napokon belül 100 ezer menekült rekedhet Görögországban, a válság kezelésére ezért az athéni kormány kedden 470 millió euró (146 milliárd forint) segélyt kért az EU-tól.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap elfogadott javaslata a következő három évben 700 millió euróval (nagyjából 217 milliárd forinttal) segítené a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Az összeg jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jut, amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot. Mind sürgetőbb lépni, hiszen az EU és Törökország közötti megállapodásnak eddig nem sok eredményét látni: bár néhány napig úgy tűnhetett, hogy az Égei-tengeri NATO-jelenlét és a török hatóságok erőteljesebb fellépése megállítja a menekülthullámot, ennek az ellenkezője látszik. Amíg tavaly egész februárban 2873 menekült jött Európába, most februárban naponta átlagosan 1900-an érkeztek, egy hónap alatt összesen 67 ezren.

Ezért is kapott meghívót Ankara a jövő heti EU-csúcsra, ahol nemcsak az ismét fokozódó emberáradattal kell szembenézniük a tagállamok kormányfőinek, hanem Orbán Viktor "ténykedésével" is. A jövő hétfőn kezdődő csúcstalálkozón ugyanis a miniszterelnök be fogja jelenteni, hogy Magyarországon elsőként Európában "a társadalom dönt arról, akarják-e vagy sem a bevándorlók kötelező betelepítését". Ugyanakkor bírósági felülvizsgálati kérelem érkezett a kormány által a "kötelező betelepítési kvóta" (amely nem létező jogi fogalom - a szerk.) ügyében kezdeményezett népszavazás ellen, a Liberálisok és a PM is bíróságon támadták meg a hitelesítő határozatot, az Együtt pedig tegnap aláírásgyűjtésbe is kezdett a kabinet ötlete ellen.

Több a menekült a déli határon

B.I.M.
Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:07
Ideiglenes befogadóállomás Körmenden MTI Fotó: Varga György
Miközben itthon tovább folyik a belpolitikai vita az uniós menekültkvótát érintő népszavazás ügyében, már látszanak előjelei annak, hogy tavasszal újabb menekülthullám éri el Európát, így Magyarország déli határa ismét erős nyomás alá kerülhet. Ezt a helyzetet az Orbán-kormány saját hatalmi érdekeinek megfelelően igyekszik kihasználni mind a hazai, mind az európai politikai színtéren - állapította meg a Political Capital elemzése, amely szerint erről szól a menekültkvóta-ellenes népszavazási kezdeményezés is, amely itthon a menekültügy napirenden tartását, a kormány támogatottságának növelését, a nemzetközi szinten pedig az Európai Unió (EU) destabilizálását célozza.

Az elemző intézet ugyanakkor kommunikációs sikerként összegezte a kormány 2015-ös menekültpolitikáját, hatékonynak nevezték például a határzárat, holott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján a kerítés kudarc: a zord időjárás enyhülésével máris túlzsúfoltak a magyarországi menekülttáborok, megnőtt a menedékkérők száma. A Magyar Nemzet tegnap arról írt, a nyitott befogadó állomások - Vámosszabadi, Bicske és Nagyfa - kapacitása normál esetben 981 fő, a keddi adatok szerint azonban 1159-en voltak. Az őrzött központokban - Nyírbátor, Békéscsaba, Kiskunhalas - 444-en voltak, itt a felső határ 488. A magyarországi helyzetet ráadásul nagyban befolyásolja a Szerbiában, illetve még inkább a görög-macedón határon gyülekező menekültáradat.

A macedón hatóságok tegnap kétszer két órára megnyitották a határt Idomeninél, 170 szíriai és iraki menekültet engedtek át. Ennél azonban jóval többen érkeznek naponta, így több mint tízezren torlódtak fel a görög-macedón határnál. Az ott felépített kerítés miatt ráadásul napokon belül 100 ezer menekült rekedhet Görögországban, a válság kezelésére ezért az athéni kormány kedden 470 millió euró (146 milliárd forint) segélyt kért az EU-tól.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap elfogadott javaslata a következő három évben 700 millió euróval (nagyjából 217 milliárd forinttal) segítené a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Az összeg jelentős része minden bizonnyal Görögországnak jut, amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot. Mind sürgetőbb lépni, hiszen az EU és Törökország közötti megállapodásnak eddig nem sok eredményét látni: bár néhány napig úgy tűnhetett, hogy az Égei-tengeri NATO-jelenlét és a török hatóságok erőteljesebb fellépése megállítja a menekülthullámot, ennek az ellenkezője látszik. Amíg tavaly egész februárban 2873 menekült jött Európába, most februárban naponta átlagosan 1900-an érkeztek, egy hónap alatt összesen 67 ezren.

Ezért is kapott meghívót Ankara a jövő heti EU-csúcsra, ahol nemcsak az ismét fokozódó emberáradattal kell szembenézniük a tagállamok kormányfőinek, hanem Orbán Viktor "ténykedésével" is. A jövő hétfőn kezdődő csúcstalálkozón ugyanis a miniszterelnök be fogja jelenteni, hogy Magyarországon elsőként Európában "a társadalom dönt arról, akarják-e vagy sem a bevándorlók kötelező betelepítését". Ugyanakkor bírósági felülvizsgálati kérelem érkezett a kormány által a "kötelező betelepítési kvóta" (amely nem létező jogi fogalom - a szerk.) ügyében kezdeményezett népszavazás ellen, a Liberálisok és a PM is bíróságon támadták meg a hitelesítő határozatot, az Együtt pedig tegnap aláírásgyűjtésbe is kezdett a kabinet ötlete ellen.