Előfizetés

Oktatás: csak ígéretek vannak

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:05
Palkovics László államtitkár: jó szakmai anyag a szakszervezeteké FOTÓ: MTI/UJVÁRI SÁNDOR
Több lábra kell állítani a köznevelést, a Kliken lazítani kellene Balog Zoltán miniszter szerint. Ez azonban nem sokat javítana a helyzeten, az iskolák továbbra is egy állami hivatal részeként működnének. A kormány a jövő héten tárgyal újra a Pedagógusok Sztrájkbizottságával, közben egy újabb gigatüntetés készülődik március 15-ére.

Az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozók közül sokan az iskolák mindennapi működését szinte ellehetetlenítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azonnali megszüntetését követelik, erre azonban aligha fog sor kerülni. A Klik a rezsim egyik szimbóluma, megszüntetése az eddigi oktatásirányítás totális kudarcát jelentené - a hatalmat ennek beismerésére tüntetésekkel sem lehet rávenni -, ráadásul már annyira beitta magát az iskolák életébe, hogy gyors felszámolása még létezésénél is nagyobb káoszt teremtene.

A közoktatás helyzetéről tartott keddi parlamenti vitanapon - ahol a pártpolitika sokkal nagyobb teret kapott, mint az oktatáspolitika - Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter kijelentését, amely szerint "több lábra kell állítani" a köznevelés rendszerét, a Klikket lazítani, decentralizálni kell, akár lehetne ilyen beismerésként értékelni, ám attól mégis távol van. A fenntartó szétdarabolásával a gyökerekből eredő problémák nem oldódnak meg, a bürokrácia megmarad, az iskolák továbbra is egy hivatal részei lesznek. Igaz, Balog megemlítette, hogy az iskolaigazgatók jogköreit is részben visszaállítanák, és azt is meg kell vitatni, hogy a vegyes rendszer - az önkormányzat a működtető, az állam a fenntartó - mennyire jó. Palkovics László oktatási államtitkár szerint szerencsésebb volna, ha a fenntartó és a működtető ugyanaz lenne.

Balog felvetette, hogy 2018-ig eltörölnék a pedagógus minősítés kötelező jellegét, és változtatnának azon is, hogy most a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, s csak 10 százalékról dönthet a helyi tanerő. A miniszter és az államtitkár is leszögezte, a konkrétumokat a köznevelési kerekasztalon határozzák meg - a kormányzat kerekasztalát azonban a mérvadó szakmai és civil szervezetek, valamint a pedagógus szakszervezetek is illegitimnek tekintik, mivel oda főként az államhoz vagy a Fideszhez köthető szervezeteket hívtak meg. Ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elsősorban azért nem vesz részt a kerekasztalon, mert a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként már január óta tárgyalásokat folytat a kormányzattal - eddig nem sok eredménnyel.

A keddi vitanapon Galló Istvánné is részt vett. A PSZ elnöke lapunknak elmondta: azt várta volna, hogy a pártok között kialakuljon valamiféle konszenzus a közoktatás kérdésében, ez azonban nem történt meg. Az elnök asszony nem akarta véleményezni Balog miniszter ígéreteit, mint mondta, a kérdésekben még nem lehet tisztán látni, azokat csak akkor minősítené, ha konkrét terveket látna leírva. "A Klik pedig csak a jéghegy csúcsa, a közoktatás csak rendszerszintű változtatásokkal fog rendbe jönni" - mondta. A PSZ azt szeretné, hogy a kormány adja vissza a munkáltatói és gazdálkodási jogokat az iskoláknak, ezek most ugyanis mind a Klikhez tartoznak. A sztrájkbizottság 25 pontban foglalta össze követeléseit, ezeket - egy megállapodás-tervezettel együtt - megküldték a kormánynak.

"Egy olyan részletes anyagot küldtünk át, amelyben még azt is megjelöltük, hogy az egyes pontok elfogadása esetén milyen törvényi változtatásokra van szükség. A tervezetet Palkovics államtitkár úr jó szakmai anyagnak nevezte, s a jövő héten tárgyalunk róla. Továbbra is reménykedünk abban, hogy meg tudunk állapodni" - mondta Gallóné. Igaz, a kormány eddig nem mutatott nagy hajlandóságot az érdemi megegyezésre, a 25 pont felét az általuk felajánlott megállapodás-tervezetben figyelembe se vették. A sztrájkbizottság mindenesetre megkezdte a sztrájkészültség felmérését. A 25 pontos követelést valamennyi szakmai és civil szervezet támogatja.

Március 15-én tüntetés!
Újabb gigatüntetésre kerülhet sor március 15-én Budapesten a közoktatás állapota, a kormány viselkedése miatt. A megmozdulást az országos tiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom szervezi, szolidaritást vállalva a közalkalmazottakkal, köztük az egészségügyi, a kulturális és a szociális szféra dolgozóival, közlekedési dolgozókkal, a bizonytalanságban tartott köztisztviselőkkel. "Felerősítjük azoknak a hangját, akiknek problémafelvetéseit, javaslatait nem akarja meghallani a hatalom. Tüntetünk azért, hogy a kormány a valódi érintettekkel tárgyaljon!" - írták a szervezők. A megmozduláshoz eddig több mint 25 civil szervezet, szakszervezet csatlakozott. A találkozó a Hősök tere és az Andrássy út sarkán lesz, 15 órakor, a tüntetők innen sétálnak majd a Kossuth térre.

A felsőoktatásban is változást akarnak

Az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat, csatlakozva a Civil Közoktatási Platformhoz, öt pontban fogalmazta meg követeléseit a felsőoktatásban.

1. Nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást elősegítő felsőoktatást! Véget kell vetni a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának. Magyarországnak hosszú távon is be kell tartania a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását. Vissza kell vonni egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét.

2. Autonómiát, minőséget! Helyre kell állítani az egyetemi oktatás és a kutatás autonóm működésének garanciáit, meg kell szüntetni a kancellár és a konzisztórium intézményét. Az oktatók minősítéséhez a jelenlegi, esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni. A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni.

3. Európai szintű oktatásfinanszírozást! Az oktatás költségvetési támogatását fel kell emelni legalább a GDP 6 százalékáig, ezen belül a felsőoktatásét 1 százalékig.

4. Tisztességes béreket! Az oktatók, kutatók és az őket segítő dolgozók fizetése minden kategóriában érje el legalább a visegrádi országok átlagát.

5. Társadalmi párbeszédet! A felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben legyen szava az érintettek szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek.

„Az egymásnak való ártás fontosabb, mint az önérdek”

Z. Á.
Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:03
Simicska Lajos FOTÓ: NÉPSZAVA
Jól látszik, hogy ez a konfliktus túlmegy a racionalitás határán: az egymásnak való ártás fontosabb, mint az önérdek – válaszolta a Népszavának Krekó Péter. A Political Capital igazgatóját arról kérdeztük, hogy a Népszabadság információ szerint Simicska Lajos Orbán Viktorral szembeni haragja az elmúlt időszakban csak nőtt, kész lesz segíteni a kormányfő leváltását, ha erre bármilyen esély mutatkozik. A miniszterelnök egykori jó barátja több ellenzéki szereplőt is támogathat, erre több jel utal – véli Krekó, aki szerint ez egyben önérdek is, mivel a vállalkozónak a Fideszben már nincs befolyása, így máshol keres.

Mint arról a vs.hu beszámolt, a Jobbik elnöke, Vona Gábor és Simicska tavaly november 27-én találkozott egy rendezvényen, amelyet a vállalkozó lapja, a Magyar Nemzet szervezett az A38-on. Simicska ismerősei szerint a vállalkozót a kíváncsiság vitte Vonához: figyelte a reakcióját, érdekli, milyen személyiség, miféle politikai képességei vannak. A Simicska-médiumok barátságosabbak a jobbikos politikusokkal, de ez részben annak a következménye, hogy a fideszesek bojkottálják azokat – reagálta a felvetésre Krekó. Az viszont érdekes, hogy a Jobbik képviselői látványosabban lépnek fel olyan ügyekben, amelyek Simicska érdekei lehetnek. A politikai elemző példaként hozta Sneider Tamásnak, a Parlament alelnökének kifakadását, miután az Országgyűlési Hivatal lemondta a Magyar Nemzet előfizetéseit. A Political Capital igazgatója kiemelte: logikus lehet, hogy Simicska jelenleg a Jobbikot tartja a Fidesz legnagyobb ellenfelének, de ez egyrészt bármikor változhat, másrészt a napokban derült ki az is, hogy a Demokratikus Koalíció meglepően kedvező áron hirdethetett a vállalkozó oszlopain. Krekó szerint ebben a játszmában épp ezért nincs ideológiai elkötelezettség.

Szerettük volna megtudni, hogy Simicska Lajosnak valóban vannak-e tervei a szélsőjobboldali párttal - vagy másokkal - Orbán megbuktatására, de a nagyvállalkozó egész nap elérhetetlen volt.

Vezetők rokonainak fizet a Jobbik
A nyolctagú jobbikos elnökség közül hétnek legalább egy közeli rokona pénzhez vagy valamilyen pozícióhoz jutott az elmúlt években a párttól vagy annak valamelyik szervezetétől – tárta fel a Direkt36.hu. Vannak, akik tanácsadók voltak, vagy éppen személyi titkárnak álltak. Újságírói munka is jutott több rokonnak. Az egyedüli kivétel a jelenlegi elnökségi tagok között Novák Előd, akinek felesége, Dúró Dóra szintén jobbikos parlamenti képviselő, de Novák állítja, hogy a kapcsolatuknak nem volt hatása egymás karrierjére.

A Sorsok Házán birkóznak

Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:00
Milliárdokat költöttek el, de máig nem nyílt meg a Józsefvárosi pályaudvar helyén épült múzeum FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Korábban sok kritika érte a Terror Háza projektet. Ezért úgy gondolom, az államtitkár arra utalt nyilatkozatában, hogy új projektek megvalósítását megelőzően még az intézmény megnyitása előtt le kellene folytatni a társadalmi vitákat - mondta lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, miután Schmidt Mária közleményben fakadt ki azon, hogy Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy berlini filmbemutatón úgy fogalmazott, a kormány a Terror Háza Múzeum kiállítási "narratívája" körüli viták elkerülése érdekében a Sorsok Házát csak a magyar zsidó közösség és a nemzetközi szakértők egyetértésével kész megnyitni.

Kérdésünkre Heisler kifejtette, a párbeszédet nem lehet megtakarítani, de ismeretei szerint tavaly ősz óta nem változott a Sorsok Háza helyzete, így változatlanul"a kormány oldalán pattog a labda". Hozzátette, nem tudnak arról, hogy bármiféle előrelépés történt volna a projekt kapcsán, de mint fogalmazott: "a háttérben bármi történhet". Ezzel kapcsolatban a Mazsihisz-elnök cselekvésre sarkallja a kormány illetékeseit, hiszen Sorsok Háza épülete gyakorlatilag készen van, rengeteg pénz fekszik benne. Emellett Heisler tartja magát korábbi kijelentéséhez: a Terror Háza főigazgatójának nemzetközi reputációja a holokauszt-történészek körében igen alacsony, ami a projekt megvalósítását mindenképpen megnehezíti. Schmidt szerint egyébként Latorcai nyilatkozatával a kabinet elhatárolódott az első Orbán-kormány által alapított intézménytől. "Súlyosbító körülmény, hogy a helyettes államtitkár szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által működtetett múzeum elhallgatja a magyar állam szerepét a holokausztban" - írta Schmidt hozzátéve, hogy a valóság ezzel szemben az, hogy a Terror Háza kiállítása a régió népeinek történelmi tapasztalatára építve mutatja be a náci önkény bűneit is, és sosem hallgatta el a magyar állam szerepét e bűncselekmények elkövetésében.

Schmidt már korábban is botrányt kavart a jobboldali értelmiségiek között a Sorsok Háza kapcsán: tavaly márciusban a projekt megnyitásának akadályozásával vádolta meg Lázár János kancelláriaminisztert, a zsidó szervezeteket pedig azzal, hogy csupán saját politikai játszmáikban használják fel az intézményt. A Terror Háza főigazgatója szerint 2013-ban, amikor az általa vezetett közalapítvány felkérést kapott a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kialakítására, azonnal munkához láttak, a támadások miatt azonban nem tudnak dolgozni. "A zsidó szervezetek pedig, miközben megelégedéssel álltak fel a tárgyalóasztaltól, és elismerően nyilatkoztak a projektről, másnap nem átallották ennek az ellenkezőjét hangoztatni" - fogalmazott Schmidt, aki érezhetően megsértődött, mert több fórumon a fejére olvasták a szakmai koncepció "állítólagos" hiányát. Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra, pedig jelezték, hogy nem végleges koncepcióról van szó. Mindenesetre a zsidó szervezetek szerint nem volt megfelelő az anyag szakmaisága.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Schmidt vádjaira korábban reagálva leszögezte: Magyarországon holokauszt-múzeumot, holokauszt-emlékhelyet a magyarországi zsidóság képviselői, a magyarországi zsidóság támogatása nélkül nem lehet létrehozni, ebből pedig nem enged. Később a Terror Háza főigazgatója azt mondta, a Mazsihisz már-már politikai szerepbe lavírozta magát, "utasítgatja a kormányt", és szerinte a szervezet ellenérdekelt a Sorsok Háza megvalósulásában.

A Sorsok Házának koncepciója 2011-ben készült el, a kormány ötmilliárd forintot adott, hogy a volt józsefvárosi pályaudvar helyén 2014 tavaszára felépüljön a holokauszt gyermekáldozatainak múzeuma, ami egyben oktatóközpont is. A Sorsok Házának koncepciójáról tartalmi vita támadt, azt a magyarországi zsidó szervezetek nem fogadták el.