Az orbáni oktatáspolitika ellen tiltakozók közül sokan az iskolák mindennapi működését szinte ellehetetlenítő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azonnali megszüntetését követelik, erre azonban aligha fog sor kerülni. A Klik a rezsim egyik szimbóluma, megszüntetése az eddigi oktatásirányítás totális kudarcát jelentené - a hatalmat ennek beismerésére tüntetésekkel sem lehet rávenni -, ráadásul már annyira beitta magát az iskolák életébe, hogy gyors felszámolása még létezésénél is nagyobb káoszt teremtene.
A közoktatás helyzetéről tartott keddi parlamenti vitanapon - ahol a pártpolitika sokkal nagyobb teret kapott, mint az oktatáspolitika - Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter kijelentését, amely szerint "több lábra kell állítani" a köznevelés rendszerét, a Klikket lazítani, decentralizálni kell, akár lehetne ilyen beismerésként értékelni, ám attól mégis távol van. A fenntartó szétdarabolásával a gyökerekből eredő problémák nem oldódnak meg, a bürokrácia megmarad, az iskolák továbbra is egy hivatal részei lesznek. Igaz, Balog megemlítette, hogy az iskolaigazgatók jogköreit is részben visszaállítanák, és azt is meg kell vitatni, hogy a vegyes rendszer - az önkormányzat a működtető, az állam a fenntartó - mennyire jó. Palkovics László oktatási államtitkár szerint szerencsésebb volna, ha a fenntartó és a működtető ugyanaz lenne.
Balog felvetette, hogy 2018-ig eltörölnék a pedagógus minősítés kötelező jellegét, és változtatnának azon is, hogy most a tananyag 90 százalékát központilag határozzák meg, s csak 10 százalékról dönthet a helyi tanerő. A miniszter és az államtitkár is leszögezte, a konkrétumokat a köznevelési kerekasztalon határozzák meg - a kormányzat kerekasztalát azonban a mérvadó szakmai és civil szervezetek, valamint a pedagógus szakszervezetek is illegitimnek tekintik, mivel oda főként az államhoz vagy a Fideszhez köthető szervezeteket hívtak meg. Ugyanakkor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elsősorban azért nem vesz részt a kerekasztalon, mert a Pedagógusok Sztrájkbizottsága tagjaként már január óta tárgyalásokat folytat a kormányzattal - eddig nem sok eredménnyel.
A keddi vitanapon Galló Istvánné is részt vett. A PSZ elnöke lapunknak elmondta: azt várta volna, hogy a pártok között kialakuljon valamiféle konszenzus a közoktatás kérdésében, ez azonban nem történt meg. Az elnök asszony nem akarta véleményezni Balog miniszter ígéreteit, mint mondta, a kérdésekben még nem lehet tisztán látni, azokat csak akkor minősítené, ha konkrét terveket látna leírva. "A Klik pedig csak a jéghegy csúcsa, a közoktatás csak rendszerszintű változtatásokkal fog rendbe jönni" - mondta. A PSZ azt szeretné, hogy a kormány adja vissza a munkáltatói és gazdálkodási jogokat az iskoláknak, ezek most ugyanis mind a Klikhez tartoznak. A sztrájkbizottság 25 pontban foglalta össze követeléseit, ezeket - egy megállapodás-tervezettel együtt - megküldték a kormánynak.
"Egy olyan részletes anyagot küldtünk át, amelyben még azt is megjelöltük, hogy az egyes pontok elfogadása esetén milyen törvényi változtatásokra van szükség. A tervezetet Palkovics államtitkár úr jó szakmai anyagnak nevezte, s a jövő héten tárgyalunk róla. Továbbra is reménykedünk abban, hogy meg tudunk állapodni" - mondta Gallóné. Igaz, a kormány eddig nem mutatott nagy hajlandóságot az érdemi megegyezésre, a 25 pont felét az általuk felajánlott megállapodás-tervezetben figyelembe se vették. A sztrájkbizottság mindenesetre megkezdte a sztrájkészültség felmérését. A 25 pontos követelést valamennyi szakmai és civil szervezet támogatja.
A felsőoktatásban is változást akarnak
Az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat, csatlakozva a Civil Közoktatási Platformhoz, öt pontban fogalmazta meg követeléseit a felsőoktatásban.
1. Nyitott, befogadó, a társadalmi mobilitást elősegítő felsőoktatást! Véget kell vetni a felsőoktatásba való bejutást tudatosan szűkítő oktatáspolitikának. Magyarországnak hosszú távon is be kell tartania a diplomások arányára vonatkozó európai vállalását. Vissza kell vonni egyes szakok diszkriminációját, fizetőssé tételét.
2. Autonómiát, minőséget! Helyre kell állítani az egyetemi oktatás és a kutatás autonóm működésének garanciáit, meg kell szüntetni a kancellár és a konzisztórium intézményét. Az oktatók minősítéséhez a jelenlegi, esetleges és önkényes kritériumok helyett szakmailag megalapozott, új szempontokat kell kidolgozni. A minőségbiztosítási szabályozásnak minden intézmény és minden képzés tekintetében érvényt kell szerezni.
3. Európai szintű oktatásfinanszírozást! Az oktatás költségvetési támogatását fel kell emelni legalább a GDP 6 százalékáig, ezen belül a felsőoktatásét 1 százalékig.
4. Tisztességes béreket! Az oktatók, kutatók és az őket segítő dolgozók fizetése minden kategóriában érje el legalább a visegrádi országok átlagát.
5. Társadalmi párbeszédet! A felsőoktatás és a kutatás feltételeit meghatározó minden kérdésben legyen szava az érintettek szakmai és érdekvédelmi szervezeteinek.
