A Sorsok Házán birkóznak

Publikálás dátuma
2016.03.03. 06:00
Milliárdokat költöttek el, de máig nem nyílt meg a Józsefvárosi pályaudvar helyén épült múzeum FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Korábban sok kritika érte a Terror Háza projektet. Ezért úgy gondolom, az államtitkár arra utalt nyilatkozatában, hogy új projektek megvalósítását megelőzően még az intézmény megnyitása előtt le kellene folytatni a társadalmi vitákat - mondta lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, miután Schmidt Mária közleményben fakadt ki azon, hogy Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy berlini filmbemutatón úgy fogalmazott, a kormány a Terror Háza Múzeum kiállítási "narratívája" körüli viták elkerülése érdekében a Sorsok Házát csak a magyar zsidó közösség és a nemzetközi szakértők egyetértésével kész megnyitni.

Kérdésünkre Heisler kifejtette, a párbeszédet nem lehet megtakarítani, de ismeretei szerint tavaly ősz óta nem változott a Sorsok Háza helyzete, így változatlanul"a kormány oldalán pattog a labda". Hozzátette, nem tudnak arról, hogy bármiféle előrelépés történt volna a projekt kapcsán, de mint fogalmazott: "a háttérben bármi történhet". Ezzel kapcsolatban a Mazsihisz-elnök cselekvésre sarkallja a kormány illetékeseit, hiszen Sorsok Háza épülete gyakorlatilag készen van, rengeteg pénz fekszik benne. Emellett Heisler tartja magát korábbi kijelentéséhez: a Terror Háza főigazgatójának nemzetközi reputációja a holokauszt-történészek körében igen alacsony, ami a projekt megvalósítását mindenképpen megnehezíti. Schmidt szerint egyébként Latorcai nyilatkozatával a kabinet elhatárolódott az első Orbán-kormány által alapított intézménytől. "Súlyosbító körülmény, hogy a helyettes államtitkár szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által működtetett múzeum elhallgatja a magyar állam szerepét a holokausztban" - írta Schmidt hozzátéve, hogy a valóság ezzel szemben az, hogy a Terror Háza kiállítása a régió népeinek történelmi tapasztalatára építve mutatja be a náci önkény bűneit is, és sosem hallgatta el a magyar állam szerepét e bűncselekmények elkövetésében.

Schmidt már korábban is botrányt kavart a jobboldali értelmiségiek között a Sorsok Háza kapcsán: tavaly márciusban a projekt megnyitásának akadályozásával vádolta meg Lázár János kancelláriaminisztert, a zsidó szervezeteket pedig azzal, hogy csupán saját politikai játszmáikban használják fel az intézményt. A Terror Háza főigazgatója szerint 2013-ban, amikor az általa vezetett közalapítvány felkérést kapott a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kialakítására, azonnal munkához láttak, a támadások miatt azonban nem tudnak dolgozni. "A zsidó szervezetek pedig, miközben megelégedéssel álltak fel a tárgyalóasztaltól, és elismerően nyilatkoztak a projektről, másnap nem átallották ennek az ellenkezőjét hangoztatni" - fogalmazott Schmidt, aki érezhetően megsértődött, mert több fórumon a fejére olvasták a szakmai koncepció "állítólagos" hiányát. Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra, pedig jelezték, hogy nem végleges koncepcióról van szó. Mindenesetre a zsidó szervezetek szerint nem volt megfelelő az anyag szakmaisága.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Schmidt vádjaira korábban reagálva leszögezte: Magyarországon holokauszt-múzeumot, holokauszt-emlékhelyet a magyarországi zsidóság képviselői, a magyarországi zsidóság támogatása nélkül nem lehet létrehozni, ebből pedig nem enged. Később a Terror Háza főigazgatója azt mondta, a Mazsihisz már-már politikai szerepbe lavírozta magát, "utasítgatja a kormányt", és szerinte a szervezet ellenérdekelt a Sorsok Háza megvalósulásában.

A Sorsok Házának koncepciója 2011-ben készült el, a kormány ötmilliárd forintot adott, hogy a volt józsefvárosi pályaudvar helyén 2014 tavaszára felépüljön a holokauszt gyermekáldozatainak múzeuma, ami egyben oktatóközpont is. A Sorsok Házának koncepciójáról tartalmi vita támadt, azt a magyarországi zsidó szervezetek nem fogadták el.

Szerző

Tusk: az EU nem hagyja magára Macedóniát

 Az Európai Unió célja, hogy segítse a migránsválsággal küzdő Macedóniát, ehhez pedig összehangolt és egységes migránspolitikára van szükség - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán a macedón fővárosban, miután találkozott Gjorge Ivanov macedón elnökkel.

Az európai politikus három napos balkáni körútja során a balkáni migrációs útvonalon fekvő országok, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Görögország vezetőivel tárgyal. Célja, hogy "előkészítse a talajt" a március 7-re tervezett brüsszeli EU-Törökország találkozóhoz, azaz hogy hétfőn könnyebben jussanak konszenzusra az érintett országok.
A vesti.mk macedón hírportál beszámolója szerint Donald Tusk Szkopjéban megismételte: csak a schengeni szabályok tiszteletben tartása lehet az alapja a közös európai megoldásnak.

Gjorge Ivanov macedón államfő leszögezte, hogy országa minden forgatókönyvre felkészült, azt azonban nem hagyja, hogy a migránsok Macedóniában rekedjenek. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy egyre többen akarnak hamis papírokkal vagy erőszakos módon Macedóniába lépni, ami a macedón nemzetbiztonság mellett a térség stabilitását is veszélyezteti.

Megerősítette azt is, hogy Macedónia nem kíván menekülttáborokat építeni saját területén, ugyanakkor együttműködik Görögországgal a migránsválság okozta kihívások kezelésében. "Macedónia nem fogja engedni, hogy a migránsválság teljes terhét Görögország viselje" - szögezte le, hozzáfűzte ugyanakkor, hogy azt viszont nem engedhetik meg, hogy az esetleges egyoldalú megoldásoknak Macedónia lássa a kárát.

A politikusok egyetértettek abban, hogy az összes érintett ország, valamint az Európai Unió összehangolt és egységes migránspolitikájára van szükség. A macedón elnök pedig kiemelte: országa megoldást "kér és vár" az Európai Tanácstól.
A görög-macedón határon mintegy 12 ezren várnak arra, hogy folytathassák útjukat az Európai Unió felé, a hatóságok szigorú ellenőrzése, és az átengedési kvóták csökkentése miatt azonban naponta csupán néhány százan jutnak át a határon.

Szerző

Gorbacsov 85 éves

Publikálás dátuma
2016.03.02. 20:13
Fotó: Sasha Mordovets/Getty Images
Nyolcvanötödik születésnapját ünnepelte szerdán Mihail Gorbacsov volt szovjet párt- és állami vezető, a peresztrojka atyja. 

Gorbacsov történelmi szerepet játszott a vasfüggöny lehullásában, a szocialista társadalmi berendezkedés felszámolásában az egykori szovjet blokkban. Történelmi szerepét a nagyvilág elismeri és értékeli, ezt igazolja Nobel békedíja is, saját hazájában azonban sokan megkérdőjelezik pozitív szerepét, mivel az ő számlájára írják a Szovjetunió széthullását is.

Gorbacsovot Vlagyimir Putyin elnök köszöntötte születésnapja alkalmából. A Kreml sajtószolgálatának közleménye szerint Putyin üdvözletében azt írta, a volt szovjet vezető kreativitására, szakmai ismereteire és tapasztalatára nagy szüksége van a nemzetközi együttműködésnek. Gorbacsov korábban többször bírálta Putyint, ám a Krím és az orosz-ukrán, s az abból fakadó orosz-nyugat szembenállásban rendre az elnök pártjára áll.

Szerző