A Sorsok Házán birkóznak

Korábban sok kritika érte a Terror Háza projektet. Ezért úgy gondolom, az államtitkár arra utalt nyilatkozatában, hogy új projektek megvalósítását megelőzően még az intézmény megnyitása előtt le kellene folytatni a társadalmi vitákat - mondta lapunknak Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, miután Schmidt Mária közleményben fakadt ki azon, hogy Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára egy berlini filmbemutatón úgy fogalmazott, a kormány a Terror Háza Múzeum kiállítási "narratívája" körüli viták elkerülése érdekében a Sorsok Házát csak a magyar zsidó közösség és a nemzetközi szakértők egyetértésével kész megnyitni.

Kérdésünkre Heisler kifejtette, a párbeszédet nem lehet megtakarítani, de ismeretei szerint tavaly ősz óta nem változott a Sorsok Háza helyzete, így változatlanul"a kormány oldalán pattog a labda". Hozzátette, nem tudnak arról, hogy bármiféle előrelépés történt volna a projekt kapcsán, de mint fogalmazott: "a háttérben bármi történhet". Ezzel kapcsolatban a Mazsihisz-elnök cselekvésre sarkallja a kormány illetékeseit, hiszen Sorsok Háza épülete gyakorlatilag készen van, rengeteg pénz fekszik benne. Emellett Heisler tartja magát korábbi kijelentéséhez: a Terror Háza főigazgatójának nemzetközi reputációja a holokauszt-történészek körében igen alacsony, ami a projekt megvalósítását mindenképpen megnehezíti. Schmidt szerint egyébként Latorcai nyilatkozatával a kabinet elhatárolódott az első Orbán-kormány által alapított intézménytől. "Súlyosbító körülmény, hogy a helyettes államtitkár szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által működtetett múzeum elhallgatja a magyar állam szerepét a holokausztban" - írta Schmidt hozzátéve, hogy a valóság ezzel szemben az, hogy a Terror Háza kiállítása a régió népeinek történelmi tapasztalatára építve mutatja be a náci önkény bűneit is, és sosem hallgatta el a magyar állam szerepét e bűncselekmények elkövetésében.

Schmidt már korábban is botrányt kavart a jobboldali értelmiségiek között a Sorsok Háza kapcsán: tavaly márciusban a projekt megnyitásának akadályozásával vádolta meg Lázár János kancelláriaminisztert, a zsidó szervezeteket pedig azzal, hogy csupán saját politikai játszmáikban használják fel az intézményt. A Terror Háza főigazgatója szerint 2013-ban, amikor az általa vezetett közalapítvány felkérést kapott a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kialakítására, azonnal munkához láttak, a támadások miatt azonban nem tudnak dolgozni. "A zsidó szervezetek pedig, miközben megelégedéssel álltak fel a tárgyalóasztaltól, és elismerően nyilatkoztak a projektről, másnap nem átallották ennek az ellenkezőjét hangoztatni" - fogalmazott Schmidt, aki érezhetően megsértődött, mert több fórumon a fejére olvasták a szakmai koncepció "állítólagos" hiányát. Értetlenségének adott hangot amiatt is, hogy a Miniszterelnökség a Sorsok Házáról 2013 őszén készített belső munkaanyagot végleges koncepciónak beállítva hozta nyilvánosságra, pedig jelezték, hogy nem végleges koncepcióról van szó. Mindenesetre a zsidó szervezetek szerint nem volt megfelelő az anyag szakmaisága.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Schmidt vádjaira korábban reagálva leszögezte: Magyarországon holokauszt-múzeumot, holokauszt-emlékhelyet a magyarországi zsidóság képviselői, a magyarországi zsidóság támogatása nélkül nem lehet létrehozni, ebből pedig nem enged. Később a Terror Háza főigazgatója azt mondta, a Mazsihisz már-már politikai szerepbe lavírozta magát, "utasítgatja a kormányt", és szerinte a szervezet ellenérdekelt a Sorsok Háza megvalósulásában.

A Sorsok Házának koncepciója 2011-ben készült el, a kormány ötmilliárd forintot adott, hogy a volt józsefvárosi pályaudvar helyén 2014 tavaszára felépüljön a holokauszt gyermekáldozatainak múzeuma, ami egyben oktatóközpont is. A Sorsok Házának koncepciójáról tartalmi vita támadt, azt a magyarországi zsidó szervezetek nem fogadták el.