A Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő tanács határozata egy "újabb hiba", amely aláássa a térség stabilitását és békéjét, illetve Libanon egységét, mondta a perzsa diplomata. „Büszkék vagyunk a Hezbollahra, amely a cionista rezsimmel (Izrael) szembeni ellenállás és harc valamint a térségbeli terrorizmus elleni küzdelem bajnoka”, fogalmazott az iráni tisztségviselő.
Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) szerdán nyilvánította terrorszervezetté a Hezbollah libanoni radikális síita szervezetet. A hat szunnita arab országot, Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő szövetség azzal indokolta a döntést, hogy a Hezbollah a térségben élő fiatalokat toboroz terrorakcióihoz, fegyvereket és robbanószereket csempészik, zűrzavarra és erőszakra bújt fel az Öböl-menti országokban, illetve Jemenben, Szíriában és Irakban. Korábban már az Egyesült Államok, Hollandia, Izrael és Kanada is terrorszervezetnek nyilvánította a Hezbollaht. A szerdai GCC döntéshez nyilván nagy mértékben járult hozzá, hogy a síita Hezbollah a szíriai konfliktusban Aszad elnök mellett harcol, míg az Öböl-menti szunnita monarchiák a síita-alavita damaszkuszi rezsim ellenfelei.
Szaúd-Arábia és Libanon viszonya is látványosan megromlott, a jemeni és a szíriai háború feszültséget szült az államközi kapcsolatokban. A GCC-t vezető Szaúd-Arábia februárban felmondott több megállapodást Bejrúttal, s ezzel a döntéssel 4 milliárd dollárt vont meg Bejrúttól. A Hezbollah a tegnapi GCC döntésre úgy reagált; a vahabita királyság nyomást akar gyakorolni a libanoniakra, de nincs joga büntetni azért, mert egy csoport felemelte ellene a hangját.
A döntés után várható volt, hogy Teherán is megszólal a kérdésben, hiszen síita Irán, Szaúd-Arábia térségbeli riválisa a Hezbollah elsőszámú támogatója. A két regionális hatalom amúgy sem baráti viszonya pattanásig feszült miután idén január 2-án a szaúdi hatalom lefejeztette Nimr al-Nimr síita főpapot 46 másik, főleg az Al-Kaidához kötődő terrorista társaságában. A két ország a jemeni háborúban is ellentétes oldalon áll, a szaúdi vezetésű szunnita arab országok koalíciója ugyanis a síita húszi lázadókat bombázza. A húszik mögött Iránt sejtik a szunnita országok, a perzsa állam aktivitása lehetett a valódi oka Szaúd-Arábia jemeni beavatkozásának is. Az iráni támogatást a húszik hivatalosan tagadják. A két rivális középhatalom egymást vádolja a szektariánus feszültségek kiélezésével.
