Előfizetés

Védelmet a kórházaknak!

Gál Mária
Publikálás dátuma
2016.03.04. 06:32
Beteget menekít az orvos egy lebombázott kórházban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEBASTIANO TOMADA
Határozattervezeten dolgozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt nem állandó tagja, amelyben a háborús övezetekben található kórházak további lebombázásának szeretnének véget vetni. Csakhogy a bombázásokat gyakran épp a BT vétójoggal rendelkező állandó tagjai hajtják végre. Az Amnesty International tegnap a szíriai kórházak elleni orosz támadások miatt emelt szót.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt nem állandó tagja, Spanyolország, Egyiptom, Új Zéland, Uruguay és Japán egy olyan határozattervezetet készül előterjeszteni, amely ismételten leszögezné, hogy a kórházak elleni támadások nemzetközi jogot sértenek, háborús bűnnek számítanak, elkövetőiknek pedig felelniük kell tetteikért. A kezdeményezők már jövő héten a 15 tagú BT elé terjesztik a dokumentumot, értesült az AFP hírügynökség.

Az öt országot képviselői azért tartják sürgősnek a határozatot, mert az utóbbi időben a fegyveres konfliktusok elszaporodásával az egészségügyi intézmények elleni támadások száma is ugrásszerűen megnövekedett. Szíriában és Jemenben a kórházak nagy része romokban hever. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi humanitárius szervezet adatai szerint csak 2015-ben Szíriában 94 támadás történt egészségügyi intézmények ellen, a szervezet 64 kórházát érte támadás Szíriában. Jemenben, ahol a Szaúd-Arábia vezette szunnita arab országok koalíciója harcol tavaly márciustól Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök oldalán a lázadó síita húszik ellen, az MSF három kórházát érte rakétatalálat. Az MSF ügyvezető igazgatója, Jason Cone az AFP-nek elmondta, szervezete támogatja az ötök kezdeményezését. Ha az államok nem ítélik el ezeket a támadásokat, még gyakoribbá, a háborús konfliktusok elfogadott velejárójának tekintett következménnyé válhatnak, figyelmeztetett a humanitárius szervezet vezetője. Hozzátette, nincsenek illúzióik, egy határozattervezet, még ha elfogadják is, önmagában nem fog radikális változást hozni, de legalább szembemegy ezzel az aggasztó tendenciával.

Cone pesszimizmusa indokolt, a határozattervezet sorsa pedig bizonytalan. Az ENSZ BT öt állandó tagja ugyanis vétójoggal rendelkezik, közülük kettő, Oroszország és az Egyesült Államok érintett is. Tavaly októberben az afganisztáni Kunduzban amerikai találat érte az MSF kórházát, amikor légi támogatást nyújtottak a tálibokkal harcoló afgán erőknek. A bombázásban harmincan vesztették életüket, többségében civilek. A Pentagon vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, de az MSF nem elégedett a 3 ezer oldalas jelentéssel, s azzal a végkövetkeztetéssel sem, hogy emberi és műszaki hibák összessége vezetett a kórház megtámadásához. Az MSF kitart azon álláspontja mellett, hogy háborús bűncselekménynek, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének kell minősíteni a történteket. A Human Rights Watch is azon az állásponton van, hogy független vizsgálatra van szükség, az amerikai hadsereg nem lehet egyszerre vádlott és vádló.

Tegnap az Amnesty International hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a szír és orosz katonai erők szándékosan támadtak meg kórházakat és más egészségügyi intézményeket Szíriában. Ez hadi stratégiájuk része az utóbbi három hónapban, aminek az a célja, hogy megtisztítsák az utat földi haderőik számára Észak-Aleppo felé. A szír hadsereg és szövetségesei még a tűzszünetről szóló egyezmény tárgyalásai alatt is növelték az egészségügyi intézmények ellen indított támadásaik számát, állítja az AI.

A szervezet legalább hat, kórházakat, rendelőket és egészségügyi központokat célzó szándékos támadásról gyűjtött bizonyítékokat az Aleppo vidéki kormányzóság északi részén az utóbbi 12 hétben. A támadások során három civil vesztette életét és 44-en megsérültek. Ezek a támadások fokozták a egészségügyi intézmények támadásának növekvő tendenciáját Szíria különböző részein, mely háborús bűnnek minősül.

Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint azonban harci repülőgépeik csak terroristákra mértek légicsapásokat Aleppoban, Moszkva következetesen cáfol minden civilek elleni támadást.

Mélyül az ellentét a Hezbollah miatt

A szíriai és jemeni polgárháború, a közel-keleti térségben uralkodó káosz napról napra újabb feszültségeket szül, tovább mélyítve a konfliktusokban komoly szerepet játszó szunnita-síita felekezeti ellentétet. Tegnap, néhány órával azt követően, hogy a szunnita monarchiákat tömörítő Öböl- menti Együttműködési Tanács (GCC) terrorszervezetnek nyilvánította a libanoni radikális síita szervezetet, a Hezbollaht, máris reagált az iráni külügyminisztérium. Hoszein Amír Abdal-Lahián külügyminiszter-helyettes hibának nevezte a GCC döntését, a szaktárca álláspontját az iráni állami televízió is ismertette.

A Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő tanács határozata egy "újabb hiba", amely aláássa a térség stabilitását és békéjét, illetve Libanon egységét, mondta a perzsa diplomata. „Büszkék vagyunk a Hezbollahra, amely a cionista rezsimmel (Izrael) szembeni ellenállás és harc valamint a térségbeli terrorizmus elleni küzdelem bajnoka”, fogalmazott az iráni tisztségviselő.

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) szerdán nyilvánította terrorszervezetté a Hezbollah libanoni radikális síita szervezetet. A hat szunnita arab országot, Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahreint, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő szövetség azzal indokolta a döntést, hogy a Hezbollah a térségben élő fiatalokat toboroz terrorakcióihoz, fegyvereket és robbanószereket csempészik, zűrzavarra és erőszakra bújt fel az Öböl-menti országokban, illetve Jemenben, Szíriában és Irakban. Korábban már az Egyesült Államok, Hollandia, Izrael és Kanada is terrorszervezetnek nyilvánította a Hezbollaht. A szerdai GCC döntéshez nyilván nagy mértékben járult hozzá, hogy a síita Hezbollah a szíriai konfliktusban Aszad elnök mellett harcol, míg az Öböl-menti szunnita monarchiák a síita-alavita damaszkuszi rezsim ellenfelei.

Szaúd-Arábia és Libanon viszonya is látványosan megromlott, a jemeni és a szíriai háború feszültséget szült az államközi kapcsolatokban. A GCC-t vezető Szaúd-Arábia februárban felmondott több megállapodást Bejrúttal, s ezzel a döntéssel 4 milliárd dollárt vont meg Bejrúttól. A Hezbollah a tegnapi GCC döntésre úgy reagált; a vahabita királyság nyomást akar gyakorolni a libanoniakra, de nincs joga büntetni azért, mert egy csoport felemelte ellene a hangját.

A döntés után várható volt, hogy Teherán is megszólal a kérdésben, hiszen síita Irán, Szaúd-Arábia térségbeli riválisa a Hezbollah elsőszámú támogatója. A két regionális hatalom amúgy sem baráti viszonya pattanásig feszült miután idén január 2-án a szaúdi hatalom lefejeztette Nimr al-Nimr síita főpapot 46 másik, főleg az Al-Kaidához kötődő terrorista társaságában. A két ország a jemeni háborúban is ellentétes oldalon áll, a szaúdi vezetésű szunnita arab országok koalíciója ugyanis a síita húszi lázadókat bombázza. A húszik mögött Iránt sejtik a szunnita országok, a perzsa állam aktivitása lehetett a valódi oka Szaúd-Arábia jemeni beavatkozásának is. Az iráni támogatást a húszik hivatalosan tagadják. A két rivális középhatalom egymást vádolja a szektariánus feszültségek kiélezésével.

Megingott a kormánykoalíció

Valamivel több mint egy hónappal a horvát kormány megalakulása után megingott a kormánykoalíció, ami miatt az annak legnagyobb erejét képviselő pártszövetség, a HDZ Hazafias koalíciója válságstábot hívott össze csütörtökön, azt azonban - mielőtt elkezdte volna ülését - indoklás nélkül másnapra halasztotta.

A HDZ Hazafias koalícióját a vezető párton kívül még hét párt alkotja. Úgy alakult meg, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (amely eddig mindig egyedül mérette meg magát) választások előtti együttműködést írt alá a Horvát Szociál-liberális Párttal (HSLS), a Horvát Parasztpárttal (HSS), a Horvát Jogpárttal (HSP), a Zagorje Demokrata Párttal (ZDS), a Horvát Demokrata Párttal (HDS), a BUZ Nyugdíjas Párttal, valamint a HRAST politikai szerveződéssel. Mivel a pártszövetség a novemberi választásokon nem tudta megszerezni a mandátumok többségét, a harmadik legerősebb párttal, a Híd Függetlenek Listájával lépett koalícióra. 

A Híd végig technokrata miniszterelnök által vezetett, parlamenti támogatással rendelkező szakértői kormányt javasolt, amelyhez a kormány megalakulása után is kompromisszum nélkül ragaszkodott. Ezért még mindig van olyan tárca (a veteránügyi), amelynek élére nem sikerült minisztert kinevezni, ugyanakkor számos államtitkári és miniszter-helyettesi hely is betöltetlen maradt. 

A sajtóban megjelent találgatások szerint a két alelnök, Tomislav Karamarko (HDZ) miniszterelnök-helyettes és Bozo Petrov (Híd) között már régóta feszült a viszony, a kormányzás folyamatos alkudozások árán működik csak.  Politikai szakértők úgy vélik: míg Tihomir Oreskovic technokrata kormányfő kerüli, hogy ideológiákról, kinevezésekről és politikai ellentétekről beszéljen, és helyette bejárja Európát, hogy befektetőket és szövetségeseket keressen, továbbá megpróbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy a kormány képes csökkenteni az államadóságot és a deficitet, addig a két alelnök csak rontja a kormányfő hitelét.

Arról, hogy egyre nagyobb az ellentét a két vezető párt között, és a dolgok nem úgy működnek, ahogy kellene, Darinko Kosor, a Hazafias koalíció HSLS-es parlamenti képviselője, egyben a párt elnöke beszélt csütörtökön újságíróknak. "Vagy mindent újraindítunk, vagy új választásokat írunk ki, mert semmi sem működik" - mondta. A képviselő szerint nem jól dolgozik a kormány, a parlament pedig a 2014-es jelentéseket tárgyalja hetek óta, mert egy hónap alatt egyetlen törvényjavaslatot sem nyújtott be a kabinet. 

Pero Coric jogpárti képviselő mindezért a Hidat okolja. Coric szerint az Együttműködési Tanács, amelyet azért hoztak létre, hogy koordinálja a koalíciós pártok közötti együttműködést, már hetek óta nem ülésezik. "Zavaró tényezőnek" nevezte a Hidat, amiért nem tudnak döntéseket hozni. Arra utalt, hogy ez utóbbi pártnak a képviselői vétóik révén folyamatosan gátolják a döntések meghozatalát. Ivan Kovacic, a Híd parlamenti képviselője mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy a HDZ és a Híd között nincs nézeteltérés. Szerinte a HDZ partnerei azért hangoskodnak, mert kevesebb tisztséget tudtak megszerezni maguknak, mint ha a pártszövetség egyedül nyerte volna meg a választásokat. Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök csütörtökön sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy eltelt negyvenöt nap, és a két alelnök még mindig a "zsákmányon osztozkodik".