Védelmet a kórházaknak!

Határozattervezeten dolgozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt nem állandó tagja, amelyben a háborús övezetekben található kórházak további lebombázásának szeretnének véget vetni. Csakhogy a bombázásokat gyakran épp a BT vétójoggal rendelkező állandó tagjai hajtják végre. Az Amnesty International tegnap a szíriai kórházak elleni orosz támadások miatt emelt szót.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt nem állandó tagja, Spanyolország, Egyiptom, Új Zéland, Uruguay és Japán egy olyan határozattervezetet készül előterjeszteni, amely ismételten leszögezné, hogy a kórházak elleni támadások nemzetközi jogot sértenek, háborús bűnnek számítanak, elkövetőiknek pedig felelniük kell tetteikért. A kezdeményezők már jövő héten a 15 tagú BT elé terjesztik a dokumentumot, értesült az AFP hírügynökség.

Az öt országot képviselői azért tartják sürgősnek a határozatot, mert az utóbbi időben a fegyveres konfliktusok elszaporodásával az egészségügyi intézmények elleni támadások száma is ugrásszerűen megnövekedett. Szíriában és Jemenben a kórházak nagy része romokban hever. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi humanitárius szervezet adatai szerint csak 2015-ben Szíriában 94 támadás történt egészségügyi intézmények ellen, a szervezet 64 kórházát érte támadás Szíriában. Jemenben, ahol a Szaúd-Arábia vezette szunnita arab országok koalíciója harcol tavaly márciustól Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök oldalán a lázadó síita húszik ellen, az MSF három kórházát érte rakétatalálat. Az MSF ügyvezető igazgatója, Jason Cone az AFP-nek elmondta, szervezete támogatja az ötök kezdeményezését. Ha az államok nem ítélik el ezeket a támadásokat, még gyakoribbá, a háborús konfliktusok elfogadott velejárójának tekintett következménnyé válhatnak, figyelmeztetett a humanitárius szervezet vezetője. Hozzátette, nincsenek illúzióik, egy határozattervezet, még ha elfogadják is, önmagában nem fog radikális változást hozni, de legalább szembemegy ezzel az aggasztó tendenciával.

Cone pesszimizmusa indokolt, a határozattervezet sorsa pedig bizonytalan. Az ENSZ BT öt állandó tagja ugyanis vétójoggal rendelkezik, közülük kettő, Oroszország és az Egyesült Államok érintett is. Tavaly októberben az afganisztáni Kunduzban amerikai találat érte az MSF kórházát, amikor légi támogatást nyújtottak a tálibokkal harcoló afgán erőknek. A bombázásban harmincan vesztették életüket, többségében civilek. A Pentagon vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, de az MSF nem elégedett a 3 ezer oldalas jelentéssel, s azzal a végkövetkeztetéssel sem, hogy emberi és műszaki hibák összessége vezetett a kórház megtámadásához. Az MSF kitart azon álláspontja mellett, hogy háborús bűncselekménynek, a nemzetközi humanitárius jog megsértésének kell minősíteni a történteket. A Human Rights Watch is azon az állásponton van, hogy független vizsgálatra van szükség, az amerikai hadsereg nem lehet egyszerre vádlott és vádló.

Tegnap az Amnesty International hozta nyilvánosságra jelentését, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a szír és orosz katonai erők szándékosan támadtak meg kórházakat és más egészségügyi intézményeket Szíriában. Ez hadi stratégiájuk része az utóbbi három hónapban, aminek az a célja, hogy megtisztítsák az utat földi haderőik számára Észak-Aleppo felé. A szír hadsereg és szövetségesei még a tűzszünetről szóló egyezmény tárgyalásai alatt is növelték az egészségügyi intézmények ellen indított támadásaik számát, állítja az AI.

A szervezet legalább hat, kórházakat, rendelőket és egészségügyi központokat célzó szándékos támadásról gyűjtött bizonyítékokat az Aleppo vidéki kormányzóság északi részén az utóbbi 12 hétben. A támadások során három civil vesztette életét és 44-en megsérültek. Ezek a támadások fokozták a egészségügyi intézmények támadásának növekvő tendenciáját Szíria különböző részein, mely háborús bűnnek minősül.

Az Orosz Védelmi Minisztérium szerint azonban harci repülőgépeik csak terroristákra mértek légicsapásokat Aleppoban, Moszkva következetesen cáfol minden civilek elleni támadást.