Röhrig Géza a Saul fia kulisszatitkairól mesélt

Publikálás dátuma
2016.03.03. 22:33
MTI Fotó: Mohai Balázs
A forgatás negyedik-ötödik napjától volt olyan érzésem, hogy valami mágikus módon képződik, mintha a filmen lenne egy áldás, egy furcsa hátszél - mondta Röhrig Géza, a néhány napja Oscar-díjat nyert Saul fia főszereplője a 2. Magyar Filmhét keretében csütörtökön este rendezett budapesti pódiumbeszélgetésen.

"A napi munka előtt Nemes Jeles László rendező és Erdély Mátyás operatőr mindig megnézte az előző nap felvett anyagot. Matyi egy idő után mindig két szemének csippenésével jelezte, hogy elégedett. A forgatás egyfajta másállapot volt, mindenki részéről koncentrált erőfeszítést tapasztaltam: bár nagyon meleg volt, még a statiszták sem lázadtak fel" - idézte fel Röhrig Géza egy kérdésre válaszolva. Elmondta, már a hatodik változáson is túl volt a forgatókönyv, amikor bekapcsolódott a munkába. Először egy másik szerepre nézték ki, és kezdetben ő is úgy gondolta, Saul szerepe nem neki való. "A színészi munka a rendező felől nagyon megkoreografált volt, balettszerűen átgondolt" - tette hozzá.

Röhrig Géza elmesélte, hogy másfél hónappal ezelőtt találkozott Los Angelesben először a túlélő Sonderkommando egyetlen élő tagjával, egy thesszaloniki görög zsidó férfival.

"A felszabadulást száz sonderkommandós élte meg, közülük mára egyedül ő maradt, akkor 24 éves volt, most 93. Elmesélte nekem, hogy 1944 novemberében érkezett Auschwitzba, a görög napsütésből a mínusz 10 fokos hidegbe; a krematórium feletti térben helyezték el őket, ott volt meleg. Látta a filmet, minden pénteken felhívom, hogy van, tulajdonképpen barátok vagyunk" - hangoztatta.

Az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője és egyik producere pódiumbeszélgetésen. MTI Fotó: Mohai Balázs

Az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője és egyik producere pódiumbeszélgetésen. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy kérdésre válaszolva elmondta, a forgatás döbbentette rá arra, hogy Auschwitzban nem számított, ami a mindennapi életben meghatározó: hogy nézünk ki, milyen a bőrünk, a hajunk, a testméretünk, a családnevünk, a kapcsolataink, az anyagi helyzetünk. "Jó lenne, ha olyanok lennénk, mint a fák, mert akkor legalább a négy évszak egyikében nem számítana, ha kevésbé jóképűek vagyunk". "A népirtást nem szabad elfelejteni, másrészt beleőrülni sem szabad - nehéz megtalálni a helyét a tudatban" - jegyezte meg Röhrig Géza.

Kitért arra is, hogy bár annak idején filmrendezőként végzett, nem szándékozik rendezni, és azok a lehetőségek sem foglalkoztatják, amelyeket az Oscar-díj hoz számára. "Azokon az ajtókon, amelyek nekem most kinyílnak, nem akarok besétálni" - tette hozzá.

Az MTI kérdésére azt mondta, egy újabb színészi feladatot nem zár ki. "Ahogy a Saul fia is berobbant az életembe, úgy bármi más is tehet így, de a forgatókönyvnek meg kellene győznie engem. Szeretnék befejezni egy regényt, meg dalokat írok egy szál gitárral". Mint kifejtette, a regénye - a címe Halott kenyér lesz - egy családregény család nélkül, egy három nemzedékes történet, egy cigányfiúval a középpontban, aki állami gondozásban nő fel és megkeresi az anyját.  Röhrig Géza 95 oldalas új verseskötetének bemutatója március 17-én lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerző

Jövő héten temetik Psota Irént

Publikálás dátuma
2016.03.03. 18:25
FOTÓ: Népszava
Jövő csütörtökön, március 10-én 15 órakor kísérik utolsó útjára Psota Irén kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színészt, kiváló és érdemes művészt, a nemzet színészét a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójából római katolikus szertartás szerint - közölte a Madách Színház csütörtökön.

Psota Irén életének 87. évében, február 25-én hosszan tartó betegség után, szívelégtelenség következtében, álmában hunyt el. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját, Budapest díszpolgárát a Madách Színház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti.  A művésznő tisztelői 14.30 és 15.00 óra között róhatják le kegyeletüket egy szál virággal. 

Psota Irén 1929. március 28-án született Budapesten. Gyermekkorától a színészi pályára készült. 1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött, ahol olyan legendás művészekkel játszott együtt, mint Tolnay Klári, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Márkus László, Mensáros László és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt. 

A színházi adattár szerint 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, számtalan filmben és tévéjátékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess!  Utolsó színházi munkája Psota, Psota, Psota! című önálló estje volt a Madách Színházban. A 80. születésnapja után, 2009. április 11-én játszott utoljára, aznap vonult vissza a színpadtól.

Munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től volt a nemzet színésze

Szerző

Elhunyt Láng József

Életének 79. évében elhunyt Láng József irodalomtörténész, muzeológus, az Argumentum Kiadó igazgatója - közölte a család csütörtökön.

A tájékoztatás szerint Láng Józsefet február 29-én érte a halál, búcsúztatásáról később intézkednek. Láng József 1937. augusztus 8-án született Baján, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében kezdett el dolgozni. Később évtizedeken át a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Kézirattárának munkatársa, majd vezetője volt - mondta el Láng József felesége, Láng Józsefné Katalin.

Nevéhez fűződik a múzeumban őrzött Móricz Zsigmond-hagyaték rendszerezése, emellett szorgalmazta az Ady Endre-kéziratok gyűjtését, a neves költő írásaiból három kritikai kiadást adott közre. Szerkesztőként és kutatóként is jelentős szerepet vállalt Babits Mihály műveinek, kéziratainak és levelezésének kritikai feldolgozásában és kiadásában. Láng József 1991-től vezette az Argumentum Kiadót, amely elsősorban tudományos könyvek, szépirodalom, tankönyvek és folyóiratok megjelentetésével foglalkozik.

Szerző