Előfizetés

7-en a 7-ről - Mit venne még, ha ön lenne a nemzeti bank?

Arató András Klubrádió

Olyasmit mondott a Kövér, hogy a férfivá válás érdekében hasznos lenne a sorkötelezettség (a nővé váláshoz meg nyilván az oszlopkötelezettség). Még azt is mondotta, hogy ha anno a szava és a becsülete nem kötelezi, az uniós csatlakozás ellen szavaz - titkosan… Ezt nem abban a házban mondta, ahova való (a mondandó), mert azt bezárták hétköznapra is, hanem az ország házában. MNB elnökként pedig mást nem vennék, csak egy nagy levegőt, és bejelenteném: a krumplileves legyen krumplileves és a közpénz is.

Avar János újságíró

Mi közük hozzá?! Toronyórát aranylánccal. Elegem van ebből a folytonos kutakodásból, hogy így közpénz, meg úgy közpénz. A párt és a kormány kész annyi új törvényt hozni, amennyi csak kell. Ideje lenne módosítani az alaptörvényt, s belefoglalni a már bevált elvet a párt(unk) vezető szerepéről, s akkor aztán semmi okvetetlenkedés, annyit kötünk a zemberek orrára, amennyi nekünk tetszik. Közpénzköltésről például keveset.

Bolgár György rádiós újságíró

Az ehetit. Tudják, az eheti öttalálatos lottószelvényt. Jaj, mit beszélek? Hát az már megvan, nem is egyszer, legalább százszor. Annyiszor megütöttem a főnyereményt, hogy már fáj neki. Úgyhogy kösz, nem vennék semmit, mindenem megvan, még az a 112 pisztoly is 200 ezer lőszerrel. Orbáni üdvözlettel, M. Gy.

Friss Róbert újságíró

Matolcsy György jól csinálja. Ha én lennék a Magyar Nemzeti Bank, először én is megvenném magamnak a Magyar Nemzeti Bankot.

Horváth István hírlapíró

Kis piros pöttyöket Matolcsy fenekére. Simlicity.

Horváth Zoltán újságíró

Leginkább pénzváltót vennék jó helyen - például a Parlamentben. Ahol aztán a közpénzt dugipénzzé válthatnám.

Veress Jenő a Népszava főmunkatársa

Ha nem csak az orromig látnék, akkor egy jó tágas haciendát az egész kormányzati garnitúrának egy olyan országban, ahonnan nincs kiadatás. Esetleg megvenném azt az országot is. Nekem egyébként csak az gyanús, hogy azóta van ennyi elkölteni való százmilliárd forintja a jegybanknak, mióta közvetlenül Matolcsy felügyeli a pénzjegynyomdát is.

Tóbiás: Salgótarjánban a valóság válaszolt

Publikálás dátuma
2016.03.05. 06:00
„Most is munkát javaslok, júniusban is ezt fogom tenni” FOTÓ: Tóth Gergő
A bőrfejűek bevetésével világossá vált a Fidesz hatalomgyakorlásának lényege: a gondolkodás és a döntés szabadsága elfogadhatatlan a hatalom számára - összegzi az utóbbi két hét eseményeit Tóbiás József. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Salgótarjánban a hétköznapi valóság épp a hatalmi politikára válaszolt. Ugyanakkor amíg a múlt heti, keddi eseményeket nem vizsgálják ki, a kormányoldal nem tisztázza magát minden kétséget kizáróan, s amíg a bűncselekményt elkövetőket nem büntetik meg, addig alapjaiban kérdőjelezhető meg, hogy Magyarországon a kormány akarja-e biztosítani a választáshoz fűződő alapjogok érvényesülését akár most, akár 2018-ban.

- Direkt küldte épp Lukács Zoltánt és Nyakó Istvánt az Alkotmány utcába, hogy ott a hajszerkezetükkel kiríjanak a tömegből?

- Nem tudom, mire céloz (nevet - a szerk). Először is nem az a kérdés, hogy egy pártelnök milyen szempontok alapján bíz meg valakit egy jogi kezdeményezés benyújtásával, hanem az, hogy 15-20 skinhead várja a képviselőinket a helyszínen. Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a kormány, illetve a kormánypártok adjanak konkrét, kielégítő választ erre, vizsgálják ki a fekete kedd eseményeit, tisztázzák érintettségüket. Mondják meg, hogy mit kerestek ott azok, akik a megalapozott gyanú - és most már a Kúria megállapítása - szerint is bűncselekményt követtek el.

- A múlt heti az állampolgári joggyakorlás fekete keddje volt?

- Sőt, már két ilyen fekete kedd is van. A múlt héten bebizonyosodott, hogy a kormány - a hatalmon lévő párt felső vezetéséhez kötődő verőlegények révén - ellehetetleníti az állampolgári jogok jóhiszemű és törvényes gyakorlását. Ezzel egy társadalmilag megalapozott és az emberek többsége által elutasított kérdésben, a boltok vasárnapi zárva tartása ügyében akar megakadályozni egy kezdeményezést. A szabad döntés jogát korlátozták. Orbán Viktor azt mondta, hogy a nép feje felett nem lehet döntéseket hozni, ő maga azonban nem először rendelkezik az állampolgárok életéről, az ő bevonásuk, sőt beleszólási lehetőségük nélkül. A skinheadek bevetésére hosszú hónapok jogi trükközése után került sor. S a választások tisztaságáért felelős intézmények ahelyett, hogy tisztázták volna a helyzetet újabb jogsértésekre adták a fejüket. Mindez túlmutat a Nemzeti Választási Irodában (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén történteken. Minden magyar állampolgár fölteheti most a kérdést: ha én másként gondolkozom, pedagógusként, egészségügyi dolgozóként, buszsofőrként, vagy hétköznapi munkásemberként, mint a hatalom, akkor engem is meg fognak akadályozni a jogaim gyakorlásában, korlátozni fognak választáskor az urna előtt is?

- Lehet itt másként gondolkodni, csak otthon, a négy fal között teszi az ember.

- Éppen ez a hatalomfölfogás lepleződött le a népszavazási botrányban. Leleplezték magukat azok, akik az állampolgárok szolgálatára esküdtek, elárulták az embereket. Nekem nem tisztem megvédeni az NVI, vagy az NVB elnökét, ezernyi vitám és jogi csatám van és volt velük. Az is zavar, hogy Patyi András a választási bizottság elnöki tisztsége mellett az Államreform Bizottság vezetője, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, ami számomra összeférhetetlen. De most ő egy olyan szakmailag és törvényi szempontból megalapozott javaslatot tett le az asztalra, amelyet a sajátjai szavaztak le érdemi indoklás nélkül, kizárólag a kormány akaratát kiszolgálva. Úgy is fogalmazhatnék, a köz szolgálatát fölváltotta a direkt párthatalom szolgálata.

- Ez az ügy közérthetővé teszi a hatalomgyakorlás módjának eddigi kritikáit?

- Valóban, a bőrfejűek bevetésével világossá vált a Fidesz hatalomgyakorlásának lényege. Megmutatkozott, hogy Orbán Viktortól és körétől idegen a demokratikus joggyakorlás, ennek a hatalomnak a természetét, a manipuláció, az erőfitogtatás jellemzi. Ha valaki ezt nem fogadja el, s megpróbál szakember lenni, azt azonnal lenyomja erőből. Jelzem: a pedagógusok semmi mást nem tettek az elmúlt hónapokban, mint hogy a saját szakmai kompetenciájuk mellett érveltek, a szakma, a tudás szabadságáért küzdöttek. Azt képviselték a tanárok, hogy az a tudás, amelyet ők felhalmoztak a hivatásuk gyakorlása során, képessé teszi őket arra, hogy tudjanak önállóan dönteni, gondolkodni, s a tudásukat képesek továbbadni a jövő generációinak, a gyermekeinknek. Mindezt azért, hogy Magyarország ne veszítse el a jövőjét. Ez frázisnak tűnhet, pedig tény. "Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik." Széchenyi István szavai ma is aktuálisak, hiszen ami most történik, az azt bizonyítja, hogy a hatalomnak nincs igénye a szakmaiságra, a kormánynak pedig nincs önkorrekciós képessége. Egyértelműen látszik, hogy a gondolkodás és a döntés szabadsága elfogadhatatlan a hatalom számára.

- A múlt vasárnapi, salgótarjáni szocialista győzelem ennek a - mint fogalmazott - lelepleződésnek jele, vagy egy abból következő fordulatnak az előszele?

- A győzelem azt bizonyította, hogy a helyiek pontosan értették, mi a tétje, s az üzenete egy ilyen időközi választásnak. Már a kampányban is érződött, a kormányzati szereplők fenyegető fellépései is mutatták, hogy a hatalomnak elveszett a realitásérzéke, nem észleli a valóságot. Hiába fogalmaznak meg hazug üzenetet széles médiafelületen terjesztve, ha a helyiek a bőrükön érzik, a mindennapjaikban észlelik a valóságot: a nyomor, az nyomor. A szegénység kézzelfogható. A szegény emberek zsarolására a válasz az lett: a tisztesség nem megvehető. Salgótarján lakóinak többsége arra szavazott, amit Dóra Ottó megkezdett: tisztességes együttműködésre.

- Vasárnap este azt is mondta, hogy a legjobb közvélemény-kutatás a választás. Úgy hiszi, hogy túlmutat Salgótarjánon ez a választási eredmény?

- Igen, túlmutat. Helyből indul a változás. Salgótarjánban a hétköznapi valóság válaszolt arra a hatalmi politikára, amit a kormány képvisel. És ez valóban túlmutat Salgótarján közigazgatási határain. Azok az emberek, akik ugyanolyan élethelyzetben vannak, mint a tarjániak, az országban csaknem négymillióan vannak. Ha őket ma megkérdezhetnénk, mit gondolnak a kormány intézkedéseiről, például a földügyben, vagy a vasárnapi nyitva tartás ügyében, sokkal pontosabb képet kapnánk a magyar valóságról. Éppen ezt nem akarja a hatalom.

- A kormány folyamatosan a társadalom bevonását kommunikálja, például a nemzeti konzultációkkal, vagy most épp a kvótaügyi népszavazással.

- De ebben is leleplezték önmagukat. Az NVB előtt éppen ezen a héten volt egy jogilag megfelelően alátámasztott, a társadalmat ténylegesen érintő, a magyarok életvitelét és joggyakorlását lényegében befolyásoló kérdés. A valódi Magyarországnak az az igénye, hogy erről a nép dönthessen, azaz hogy legyen valódi döntési szabadsága az embereknek. Ezzel szemben áll a kormány népszavazási kezdeményezése, amelyet a hazai és a nemzetközi jogász szakma is egyértelműen vitat. Olyan kezdeményezésnek engedett utat az NVB, amelynek nem világos a következménye sem a kormányra, sem az Országgyűlésre nézve. Olyan kérdést, amely kapcsán nem világos, hogy összhangban van-e az alaptörvénnyel, mennyiben érinti az ország európai uniós elköteleződését és nemzetközi jogi kötelezettségeit. Egy ilyen lépést csak veszélyesnek lehet minősíteni. Éppen ezért a választási szervek a második fekete kedd után elvesztették azt a jogukat, hogy kijelentsék: ők a mindenkori választások tisztaságát képesek garantálni.

- De még csaknem egy évtizeden át ezek a tagok uralják a választási szerveket.

- Igen, éppen ezért nehéz munka vár ránk. A 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választások tisztasága érdekében, nem mondhatunk le, s nem is fogunk lemondani arról, hogy választ kapjunk, mi történt itt az elmúlt két hétben. A miniszterelnök ebben az ügyben is megkerüli az igazságot. A kormánynak ugyanis, ahogyan az általa felügyelt állami intézményeknek is, felelőssége van a választás, s az ahhoz kötődő állampolgári jogok gyakorlásának biztosításában. Ez kötelessége. Amíg a múlt keddi eseményeket nem vizsgálják ki, a kormányoldal nem tisztázza magát minden kétséget kizáróan, s amíg a bűncselekményt elkövetőket nem büntetik meg, addig alapjaiban kérdőjelezhető meg, hogy Magyarországon a kormány akarja-e biztosítani a választáshoz fűződő alapjogok érvényesülését.

Ilyen még sosem volt Spanyolországban

 Másodszorra sem szavazta meg Pedro Sánchez szocialista jelölt kormányfővé választását a spanyol parlament. A péntek esti voksolás példátlan helyzetet teremtett, mert Spanyolországban még sosem fordult elő, hogy a két forduló valamelyike ne lett volna eredményes.

Pedro Sánchez összesen 131 támogató szavazatot kapott saját pártjától, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárttól, és a Kanári-szigeteki Koalíciótól. Utóbbi szerdán, az első voksoláskor tartózkodott, de ezt most igenre módosította, mintegy "gesztusként".  A parlament többi pártjától összesen 219 elutasítást kapott a szocialista jelölt. Az eredmény előre borítékolható volt.

Sáncheznek ahhoz, hogy miniszterelnök lehessen, ezúttal már csak a szavazásban részt vevő képviselők egyszerű többségének támogatására lett volna szüksége a 350 fős törvényhozásban - azaz elvileg lehetőség lett volna arra, hogy valamelyik párt ne vegyen részt a voksolásban, s így segítse megválasztását. De nem ez történt. "Szavazzanak a változásra" - fogalmazott a szocialista kormányfőjelölt a szavazás előtt mondott rövid beszédében, amelyben kifejtette, hogy szerinte nem csak személyéről kell a képviselőknek dönteniük ebben a pillanatban, hanem arról is, hogy akarnak-e egyetértést a pártok között, akarnak-e új parlamenti választásokat, akarnak-e változást, és akarják-e, hogy Mariano Rajoy ügyvezető konzervatív miniszterelnök maradjon a kormány élén. Röviden elismételte programjának fő elemeit, prioritásként megnevezve a munkanélküliség leküzdését, amelyet négy év alatt 50 százalékkal csökkentene.

Mariano Rajoy, az országot jelenleg irányító konzervatív Néppárt (PP) vezetője felszólalásában korruptnak nevezte Sánchezt, amiért egyáltalán elindult egy olyan miniszterelnök-választáson, amelyről tudta, hogy nem nyerheti meg. "Saját (politikai) túlélésének szolgálatába állítani az intézményeket, ez szintén korrupció" - fogalmazott, és hozzátette, azért sem támogatják megválasztását, mert "lerombolna" mindent, amit a PP felépített az előző kormányzati ciklusban.  Mint mondta, továbbra is úgy véli, hogy a Néppártnak kell kormányt alakítania, mert a december 20-i parlamenti választásokat ők nyerték, noha nem szereztek kormányzóképes többséget. 

Mariano Rajoynak akkor nemet mondtak a szocialisták egy nagykoalíció létrehozására, így a kellő parlamenti támogatás hiányában nem fogadta el VI. Fülöp uralkodó felkérését sem a kormányalakításra. A király ezután kínálta fel Pedro Sáncheznek a posztot, de ő az elmúlt egy hónapban csak a Ciudadanos érdemi támogatását tudta megszerezni a kormányalakítási tárgyalások során. A jogszabályok értelmében a következő két hónapon belül többször meg lehet kísérelni a jelölt megválasztását, vagy kérni az uralkodót, hogy új jelöltet nevezzen meg.

A radikális változásokat követelő, baloldali Podemos (Képesek vagyunk rá) párt már a szavazás előtt jelezte Sáncheznek: ha felbontja a liberálisokkal kötött megállapodást, megkapja a támogatásukat. Azonban a parlamenti matematika alapján önmagában ez sem jelentene elég szavazatot a miniszterelnöki poszt elnyeréséhez, ha más pártok nem segítik ebben legalább azzal, hogy tartózkodnak a voksoláskor.  Egyelőre csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy vajon a szocialisták újabb tárgyalásokon próbálják-e meggyőzni a pártokat álláspontjuk megváltoztatásáról, vagy végül ők engednek-e. Az sem kizárható, hogy lemondanak a jelöltségről.

 Ennek eldöntésére két hónapjuk van: ha május 2-ig nem áll új kormányfő az ország élén, meg kell ismételni a parlamenti választásokat június 26-án.