Fogy Európa türelme

Nem hozott előrelépést a kelet-ukrajnai válság rendezésében a párizsi német, francia, ukrán, orosz külügyminiszteri találkozó. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter előzetesen figyelmeztetett, összeomlóban a minszki békefolyamat. Európa türelme fogy, már Kijevet is nyíltan okolják a konfliktus elhúzódásáért. A holland népszavazás megtorpedózhatja Ukrajna uniós társulását is.

Nyilvánvalóan holtpontra került a minszki békefolyamat, a két éve folyó kelet-ukrajnai harcok ugyan már csak szórványosak, de a politikai rendezés meg sem kezdődött. Pillanatnyilag egy befagyott konfliktus képe rajzolódik ki, s nem látszik a kiút sem. Ördögi körbe kerültek a szereplők – a szakadárok a minszki tűzszüneti egyezményben is előírt, a terület státusát rendező ukrán jogszabályt várják, Kijev viszont a biztonság szavatolása, azaz a kelet-ukrán – orosz határszakasz ukrán ellenőrzésének visszaszerzése nélkül ezt elképzelhetetlennek tartja. Az ukrán kormányválság és gazdasági csődhelyzet súlyosbítja a helyzetet.

Kijev egyre több figyelmeztetést kap Nyugatról. Hollandiában április 6-án népszavazást rendeznek, az előrejelzések szerint nincs sok remény arra, hogy a hollandok rábólintanának az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási- és szabadkereskedelmi egyezményre. Ez megtorpedózhatja a társulási folyamatot, s végképp ellehetetleníti az amúgy is késlekedő uniós vízummentességet. A keleti partnerség országai közül, amelyek aláírták az egyezményt csak Ukrajna nem kapott még vízummentességet. Moldova már élhet vele, Grúziával megkezdődnek a tárgyalások. Ukrajna jó esetben év végére megkaphatja, de diplomáciai források szerint csak 2017-ben léphet hatályba. Az uniós szervek azt kifogásolják, hogy nem sikerült betartani a német és francia diplomácia által tető alá hozott minszki tűzszünetet, és hogy Kijev képtelen átvinni a parlamenten a kelet-ukrajnai választásokhoz szükséges törvényt.

Az EU türelmetlenségét többek között az is fokozza, hogy a válság miatt Oroszország ellen elrendelt embargó komoly anyagi veszteséget jelent a tagországoknak.

A csütörtöki párizsi külügyminiszteri találkozó után Frank-Walter Steinmeier, aki előzetesen is figyelmeztetett, hogy ha néhány héten belül nem történik előrelépés, végleg összeomlik a békefolyamat, kemény szavakkal bírálta mind Kijevet, mind Moszkvát. A hangulat érezhetően kezd megváltozni, korábban egyértelműen Moszkvát tették felelőssé a konfliktus elhúzódásáért. A német diplomácia vezetője most úgy nyilatkozott, hogy Oroszország és Ukrajna minden német–francia közvetítési kezdeményezés kapcsán „elkeseredetten acsarkodik”. „ Néha az az ember érzése, hogy Moszkvában és Kijevben figyelmen kívül hagyják, mennyire komoly a helyzet, milyen nagy rajtunk a nyomás, hogy mielőbb megvalósítsuk a minszki megállapodásokat, mivel ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy elvész erőfeszítéseink legitimitása és tekintélye”. Hozzátette, a kis lépések már nem elégségesek a konfliktus leküzdésére, és bátor lépéseket sürgetett mind ukrán, mind orosz részről.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter is bátor lépéseket vár, de ő a nyugat részéről. Elmondta: a tárgyalások egyik központi témája volt a megszállt területeken tartandó választások, de álláspontja szerint ehhez először a biztonságot kell szavatolni és meg kell találni a választások olyan módozatát, amely megfelel az ukrán törvényeknek és az EBESZ előírásainak. Amíg nincs biztonság, addig nem lesz előrelépés sem, márpedig a biztonság megteremtéséhez a Nyugat bátor és elszánt részvételére van szükség Ukrajnában – mondta az ukrán külügyminiszter.

Csakhogy nyugaton is egyre többen úgy gondolják, szükség lenne arra is, hogy Kijev a szakadárokkal is egyeztessen, ami mindmáig nem is merül fel ukrán részről.

Mit is kér számon a megállapodás létrejöttét lehetővé tevő német-francia diplomácia?

A Minszk-2 megállapodás előírásai

A fehérorosz fővárosban 2015. február 12-én aláírt tűzszüneti megállapodás 13 pontos intézkedéscsomagot állított össze. Arról rendelkezik, miként lehet végrehajtani a 2014 szeptember 19-én, ugyancsak Minszkben aláírt tűzszüneti egyezményt. A szakadár területeket nem a lázadók által használt népköztársaságként emlegeti, vagy megszállt területként, mint Kijevben, hanem „Donyeck és Luhanszk megye egyes kerületeiként”.

Több lényegi pontban máig nincs elmozdulás.

1. Átfogó tűzszünet „Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben” 2015. február 15-től. Ez megvalósult, kezdetben részlegesen, majd átfogóbban szeptember elsejétől.

2. A nehézfegyverzet visszavonása a frontvonal mindkét oldalán, biztonsági övezet létrehozása. A 100 és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan 50 km-es a biztonsági sáv, a rakéta-sorozatvetők számára 70, és 140 km a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. Megvalósult, bár időnként vannak híradások nehézfegyverzet bevetéséről.

3. Az EBESZ-nek biztosítania kell a tűzszünet és a nehézfegyverzet visszavonásának hatékony ellenőrzését és igazolását a visszavonás első napjától kezdve. Az EBESZ tevékenységét próbálják akadályozni.

4. A nehézfegyverzet visszavonását követő első napon meg kell kezdeni a párbeszédet a helyhatósági választások megtartásáról a térségben. A választást az ukrán törvényekkel, illetve a „Donyeck és Luhanszk megye egyes körzeteinek” ideiglenes rendjéről szóló törvénnyel összhangban tartják meg. Az ukrán parlamentnek 30 napon belül meg kell határoznia azokat a területeket, amelyekre a szóban forgó törvény vonatkozik. Ebben a pontban semmiféle előrelépés nem történt, ezt kifogásolják az európai diplomaták.

5. Az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék egyes körzeteiben zajlott eseményekkel kapcsolatba hozható személyek üldöztetését és megbüntetését törvényben kell megtiltani, amnesztiában kell őket részesíteni. Az amnesztiatörvény még 2014. szeptember 15-én, a Minszk-1 aláírása előtt Porosenko javaslatára elfogadta a kijevi parlament.

6. Nem később, mint 5 nappal a nehézfegyverzet visszavonása után minden foglyot és „törvénytelenül feltartóztatott személyt” szabadon kell bocsátani. A személyek cseréjét a „mindenkit mindenkiért” elv alapján kell végrehajtani. Részlegesen teljesült, a fogolycsere akadozva bár, de folyik.

7. Biztosítani kell a humanitárius segélyekhez való biztonságos hozzáférést.

8. Ki kell dolgozni a szakadár területek és a kijevi hatalom közötti társadalmi-gazdasági kapcsolatok teljes helyreállításának módozatait. Kijevnek folyósítania kell a szakadár térségben élők nyugdíjait és más pénzügyi járandóságait, helyre kell állítani a bankrendszer működését a konfliktusövezetben. Erre a humanitárius válság elkerülése végett volt szükség, a konfliktusövezetben lakók ugyanis nyugdíj és más járandóságok nélkül voltak. Akadozva teljesülő pont.

9. Az ukrán kormány helyreállítja az államhatár feletti teljes körű ellenőrzést a konfliktusövezet egészében. Ennek az ukrán törvényekkel és alkotmányreformmal összhangban, Donyeck és Luhanszk megyék egyes körzeteiben tartandó helyhatósági választásokat követő első napon meg kell kezdődnie, és az átfogó politikai rendezést követően, 2015 végéig kell befejeződnie (a 11. pontban szereplő feltételek teljesítésével). Nem teljesült, a választásokra nem került sor. Kijev szerint a határellenőrzés visszaállítását Moszkva akadályozza, így nem látja megvalósíthatónak a választást. A nemzetközi közösség ebben a kérdésben mindkét félre nyomást gyakorol.

10. Minden külföldi fegyveres alakulat, haditechnika és zsoldos kivonása Ukrajna területéről az EBESZ felügyelete alatt. Minden törvénytelen csoport lefegyverzése. Egyik kitétel sem valósult meg. Moszkva tagadja, hogy orosz zsoldosok lennének Ukrajna területén, Kijev szerint viszont erre több bizonyíték van. Az ukrán, általában szélsőjobboldali csoportok által létrehozott fegyveres alakulatok integrálása az ukrán hadseregbe csak részleges volt, több fegyveres alakulat megtagadta azt, lefegyverzésük nem sikerült.

11. Alkotmányreform Ukrajnában. Az új alaptörvénynek 2015. végéig kell hatályba lépnie, addig kell elfogadni a Donyeck és Luhaszk megyék egyes kerületeinek különleges státusáról rendelkező törvényt. A decentralizációt Donyeck és Luhanszk megyék egyes körzeteinek sajátosságait figyelembe véve kell végrehajtani, egyeztetve a térségek képviselőivel. Ez a megállapodás legkényesebb része. Tavaly augusztusban szélsőségesek megrohamozták az ukrán parlamentet, amikor az alkotmányreformról szavaztak. Az a jogszabály azonban csak részben tesz eleget az elvárásnak. A szakadár területek különleges státusának kérdése még napirendre sem került, Kijev egyáltalán nem egyeztet, sőt szóba sem áll a lázadók vezetőivel, mert nem tekinti legitimnek őket.

12. Donyeckben és Luhanszkban önkormányzati választásokat kell tartani az EBESZ normáinak betartásával és ellenőrzése mellett. Nem történt meg. Tavaly ősszel, a szakadárok saját törvényeik alapján meg akarták szervezni a választásokat, a minszki kontaktcsoport javaslatára azonban elhalasztották. Ám azóta sem történt előrelépés, nincs meg a Kijev és a lázadók által egyaránt elfogadott lebonyolítási menetrend.

13. A minszki kontaktcsoport keretében munkacsoportokat hoznak létre, hogy hatékonyabbá tegyék a munkáját. Megvalósult, a munkacsoportok működnek.