oktatás;iskola;gyermekek;

2016-03-09 06:31:00

Gyerekek az iskolán kívül

Csaknem 60 millió olyan általános iskolás korú gyermek él jelenleg a Földön, akik semmilyen szervezett oktatásban nem vesznek részt, mintegy felük pedig várhatóan egész életét úgy fogja leélni, hogy sosem járt iskolába - derült ki az UNESCO jelentéséből. Az iskolából kimaradó gyerekek jelentős többsége lány, számuk kétszerese a hasonló korú, az oktatásból kiszorított fiúkénak.

Csaknem 16 millió olyan 6 és 11 év közötti lány él a Földön, akik a jelenlegi tendenciák alapján soha nem kapják majd meg az esélyt még arra sem, hogy általános iskolába járhassanak és megtanulhassanak írni, olvasni, míg a fiúgyermekeknél ez a szám pont a fele, 8 millió körül mozog - mutatott rá nemzetközi nőnap (március 8.) közeledtének alkalmából kiadott legújabb jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A szervezet weblapján egy E-Atlasz is elérhetővé vált, amely országokra lebontva mutatja a nemek közötti egyenlőtlenségeket.

Az adatokból jól látszik, hogy a lánygyermekek iskolázása érdekében az elmúlt húsz évben tett erőfeszítések és az elért eredmények ellenére is továbbra a lányok az elsők, akiktől megtagadják a tanuláshoz való jogot. A két nem közötti szakadék elsősorban Fekete-Afrikában és Dél-, valamint Nyugat-Ázsiában a legszembetűnőbb. A Szaharától délre fekvő afrikai országokban például 9,5 millió olyan lány van, aki valószínűleg soha nem fog iskolapadba ülni, míg a fiúk esetében ötmillióról lehet elmondani ugyanezt. Az összesített adatok szerint ezekben a régiókban több mint 30 millió olyan 6 és 11 év közötti gyerek él, aki nem jár iskolába. Bár a jelentés megemlíti, hogy néhányan idősebb korukban még elkezdhetik alapfokú tanulmányaikat, ám legtöbbjük örökre kimarad az iskolából.

A fiúk és lányok közötti különbség még jobban tetten érhető Ázsia déli és nyugati részén: az iskoláskorú lányok 80 százaléka soha nem kezdheti meg tanulmányait a szervezett oktatás keretein belül, szemben a fiúk 16 százalékos arányával. A régióban minden körülbelül négymillió leány- és egymillió fiúgyermeket érint. Az arab országokban is gyermekek millióit száműzik az iskolákból - a lányok aránya ezeken ezeken a területeken is magasabb -, ám pontos méréseket jelenleg lehetetlen végezni a régióban dúló konfliktusok miatt.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója szerint nem lehet elérni a fenntartható fejlődés érdekében kitűzött célokat, "ha nem sikerül legyőzni a lányok és a nők életét generációról generációra megbénító diszkriminációt és szegénységet". Az ENSZ szakosított intézményének vezetője hangsúlyozta: minden szinten dolgozni kell annak érdekében, hogy "az egyenlőséget és az integrációt tegyük az egész politika tengelyeivé oly módon, hogy minden lány - éljen bármilyen körülmények között - menjen iskolába, tanuljon, és független állampolgár váljék belőle".

"Tisztán látjuk, hol kezdődnek a lányok és fiatal nők leginkább marginalizált csoportjait érő igazságtalanságok, hol halmozódnak fel leginkább a problémák" - mondta a kutatás eredményeivel kapcsolatban Silvia Montoya, az UNESCO Statisztikai Intézetének igazgatója, hozzátéve: az adatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy azok a lányok, akiknek sikerül megkezdeniük alapfokú tanulmányaikat, teljesítményükben gyakran fölülmúlják fiú iskolatársaikat, a középfokú oktatásba is bekerülnek, tovább folytatják tanulmányaikat.

Kimaradnak az oktatásból
Az UNESCO felmérése szerint körülbelül 24 millió olyan gyerek él a Földön, akik nagy valószínűség szerint soha életükben nem tanulhatnak szervezett oktatás keretein belül, ám a jelentés arra is rámutatott, hogy azon általános iskolás korú gyerekek száma, akik jelenleg nem járnak iskolába, még ennél is nagyobb, körülbelül 59 millióra tehető (ide azokat is beleszámítják, akik később még elkezdhetik tanulmányaikat). Közülük mintegy 31 millióan nőneműek. Mindez azt jelenti, hogy globális szinten a 6-11 éves kislányok mintegy 10 százalékának jelenleg nincs lehetősége arra, hogy iskolába járjon, a fiúk esetében ez az arány 8 százalék.



 Írni-olvasni tudás a nemek tükrében

Jelenleg körülbelül 757 millió olyan felnőtt és 115 millió olyan fiatalkorú él a Földön, akik még egy egyszerű mondatot sem tudnak leírni vagy elolvasni. Kétharmaduk nőnemű, és ez az arány még annak ellenére sem változott, hogy az elmúlt években az írástudatlanok aránya globális szinten csökkent. A legrosszabb helyzetben ugyancsak a Fekete-Afrikában, valamint Ázsia déli és nyugati területein élők vannak. Ám még régiókon belül is nagy különbségek lehetnek, például Fekete-Afrikán belül Nigériában mindössze 15 százalék, ám Egyenlítői-Guineában már 95 százalék az írni-olvasni nem tudók aránya, s e tekintetben is a nők vannak hátrányosabb helyzetben: a régióban 68 százalékra tehető az írástudó férfiak aránya, míg a nőknél ez az arány 52 százalék.

Az arab államokban és Délnyugat-Ázsiában ugyanakkor nagy fejlődés történt, 1990-2013 között előbbiben 55-ről 78 százalékra nőtt az írástudók aránya, a nemi egyenlőtlenségek azonban megmaradtak (a nők 70 százaléka tud írni-olvasni, a férfiaknál ez az arány 86 százalék). Ázsia déli és nyugati részén az írástudók száma ez idő alatt 47 százalékról 68 százalékra nőtt, s ugyancsak a férfiak vannak előnyben a nőkkel szemben (77 és 58 százalék).