Kétes hírű uradalom

Publikálás dátuma
2016.03.08 19:29
A birtok életveszélyes bejárata FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre több a kérdőjel a kormányfő apjához köthető hatvanpusztai majorság körül. A 13 hektáros területet elviekben Mészáros Lőrinc bérli, ám sokakban felmerült a gyanú: valójában Orbán Viktor családja használhatja az egykori Habsburg-birtokot. Elsőként Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó újságíró írta le a vélt és valós összefüggéseket. Most a major Orbán kutyája kapcsán került elő. Juhász Péter feljelentést tett az ügyben, és követelte a miniszterelnöki házaspár vagyonának átvizsgálását. Magyar Bálint szerint a majorság csak kis darabja a maffia-gépezetnek.

A hatvanpusztai majorság csupán része az egész gépezetnek - mondta lapunknak Magyar Bálint. A korábbi oktatási miniszter szerint a maffiaállam egyik alapköve a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyről sokan elfelejtik, hogy valójában magántulajdonban van, hiszen alapítója, Orbán Viktor úgy cserélgeti a kuratóriumi tagokat ahogyan jónak látja. Így lényegében a kormányfő dönti el, hogy kik rendelkezhetnek az alapítványba "betalicskázott" összegek felett. Ez nem kevés pénz, hiszen a Mészáros Lőrinc elnökölte alapítvány 2014-ben 2,25 milliárd forintot kapott társasági adókedvezményből (TAO-felajánlás), 2010 óta pedig több mint 9 milliárdot szereztek. Könyveiben Magyar több ízben is kifejtette, az alapítványnak kulcsszerepe van Orbán maffiaállamában, hisz Felcsúton itt zajlik a források elosztása: "az egyik ilyen forrás a majorság. Valljuk be, nem életszerű, hogy Mészáros Lőrinc azért bérelte ki Orbán Viktor apjától a területet, hogy gépeket tároljon rajta". Ugyanis a felcsúti milliárdos polgármester korábban az Átlátszónak azt mondta, valóban ő bérli a 13 hektáros területet, ahol cégeinek mezőgazdasági gépeit tárolja.

Az elmúlt években több lap is elment a birtokhoz, ám soha olyan munkagépet nem láttak a sűrű növényzettel körbevett és térfigyelő kamerákkal biztosított udvaron, amelyről arra lehetett volna következtetni, hogy valamelyik Mészáros-cég kötelékébe tartozna. A tragikusan korán elhunyt Ferenczi Krisztina 2014-ben kiadott, Narancsbőr című könyvében írta meg, hogy a felcsúti polgármester 155 millió forintot fizethetett ki az id. Orbán Győző érdekeltségébe tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amely ezért cserébe 10 évre bérbe adta neki azt a hatvanpusztai majorságot, amelynek megvásárlására néhány éve éppen 155 millió forint hitelt vett fel. "Ez szimpla pénzmosás" - vélekedett Magyar.

Ki lakja a majort?

Az egykori Habsburg-birtok ügye Ferenczi többéves oknyomozása után ismét reflektorfénybe került: Juhász Péter a napokban vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó ellen, mivel az Együtt alelnöke szerint a miniszterelnöknek joggal feltételezhetően sokkal nagyobb a vagyona, mint amit bevall. Erre szerinte elegendő bizonyíték az, hogy a kormányfő édesapja nevén jegyzett, hatvanpusztai majorságban él az a Nárcisz nevű kuvasz, amelyet a miniszterelnök állítása szerint hat éve fogadtak be, miután összeverve megtalálták a kertjükben. Igazság szerint ezt már Ferenczi is megírta könyvében, Orbán pedig 2013-ban állította, a kutya Felcsúton van - ezzel szemben a család faluban lévő házánál sosem látták az állatot. "Nekem volt kutyám. Tudom, hogy ahol a kutya él, ott él a gazdája is" - írta Juhász, aki emlékeztetett: a birtok bejáratánál nemrég megjelent 444-hu-s újságíróknak a terület gondnoka főnökeként nem Orbán apjára, nem is a területet állítása szerit Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től bérlő Mészáros Lőrincre, hanem magára a miniszterelnökre hivatkozott.

Emellett a Népszava forrásai szerint a környéken azt pletykálják: a "fejesek" Hatvanpusztán szoktak összeülni megbeszélni a dolgokat. Így joggal merül fel legalább is a gyanú, hogy a 13 hektáros terület valójában Orbán Viktoré. Juhász bejelentése után a Fidesz frakciója közölte, hogy ők is vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek - Juhász ellen. "Állok a vizsgálat elébe, ez már az óvodás szint, amikor ha valaki mond ránk valamit, azt mi egyből visszamondjuk" - vélekedett az Együtt alelnöke, aki később a Klubrádióban közölte, emeli a tétet, és hűtlen kezelés, valamint vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tesz többek közt a hatvanpusztai ingatlan kapcsán. "Orbán vagyonát muszáj megvizsgálni, hiszen hivatalosan csak a politikai életből szerzett pénzt, mégis vélhetően kisebb vagyont halmozott fel. Így pedig felmerül a strómanság gyanúja..." - értékelte a politikus.

Uradalom Hatvanpusztán

Az Orbán Viktor édesapjának tulajdonában álló Alcsútdoboz-Hatvanpuszta majorság körül csak olyan magas aranykorona értékű földek vannak, amelyeket Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester nyert el még 2012-ben a Nemzeti Földalap pályázatán. Emellett a majorság közelében találhatók Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a földjei is. Mindebből a helyi gazdák arra következtettek az Átlátszónak, hogy Mészáros csupán strómanként pályázott a földekre. Akkoriban a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai annyira biztosak voltak a pályázati sikerben, hogy egy negyvenhektáros táblát még a pályázat kiírása előtt bevetették búzával. Legutóbb Mészáros Lőrinc összesen 506 millió forintot költött a 400 hektár földre az árveréseken, testvére, János 207 hektárt vett, felesége, Beatrix 296 hektárt, Ágnes lánya 209 hektárt, Beatrix lánya pedig 276 hektárt. Ez együttesen 1388 hektár föld 1941 millió forintért.

Mindez az agrártámogatások miatt fontos: a felcsúti milliárdos polgármester csak 2015 első három negyedévében 2206-szor több mezőgazdasági támogatáshoz jutott, mint 2010-ben, amikor még nem voltak annyira gyümölcsöző politikai kapcsolatai – számolta ki a Magyar Narancs. Mészáros családja és cége, a Búzakalász 66 Kft. összesen 586,2 millió uniós és hazai forráshoz jutott hozzá – ekkor még nem vették meg a fenti földeket. A miniszterelnök feleségének földjeit kezelő Flier Jánosék a 2010 óta Felcsútra érkező agrárpénzek több mint felét kapták. Mészárosék megsokszorozódott támogatásai miatt korrupciós bűncselekmények kockázatának gyanújával bejelentést tett a rendőrségen a feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély, Tényi István is.

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30