A Kalitkás nő párizsi rejtélyei

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:48
Rippl-Rónai József Kalitkás nő című festménye hatalmas plakáton hirdeti a Szépművészeti Múzeum tegnap megnyílt kiállítását Páriz
Három évvel a Musée d'Orsay-beli bemutatkozás után a párizsi Musée du Luxembourgban nyílt kiállítás tegnap este a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének csaknem száz remekművéből, többek között Dürer, Veronese, El Greco, Tiepolo, Cézanne, Rodin, Stuck, Kokoschka, Schiele, Rippl-Rónai, Munkácsy és Vaszary alkotásaiból.

Rippl-Rónai József Kalitkás nője a Luxembourg Kert kerítésén hatalmas plakáton hirdeti a Szépművészeti Múzeumnak a közelben lévő párizsi Musée du Luxembourgban nyílt tegnapi kiállítását. A festmény, úgy látszik, egyre népszerűbb Európában, hiszen tavaly ősszel a milánói Palazzo Reále-ban is kiállították a Szépművészeti egyik remekműveként és ott is nagy sikert aratott. Cécile Maisonneuve a párizsi tárlat - amely egyébként nem csak magyar, hanem jelentős többségében világhírű európai festők alkotásait tartalmazza - egyik kurátora elmondta, a kiállítás plakátjának mindenképp magyar művet szerettek volna választani, másrészt Rippl-Rónai ezt a képet Párizsban festette, így a francia közönség számára közeli lehet, de mivel nem ismerik, ezért az újszerűséget is hordozza. A tárlat létrehozói azt remélik, hogy a Kalitkás nő nagy hatással lesz a párizsi közönségre, nem csak azért mert maga a kép valóban vonzó, hanem mert árad belőle a titokzatosság, a rejtélyesség. A tárlat anyagát magyar és francia szakemberek közösen válogatták. Nem arra törekedtek, hogy egyszerűen a főműveket mutassák be. Inkább azt szerették volna, hogy a különböző európai műhelyek és stílusok párbeszédet, dialógust tudjanak egymással folytatni. Ennek egyik legjellemzőbb példája, hogy egy terembe került Szinyei Merse Pál

Pacsirta, Ferenczi Károly Festőnő és Claude Monet Bárkák című alkotása. Ezek mindegyike asszociációt kelt a szabadtéri festészetre. Egyébként a kurátorok sokáig gondolkodtak, hogy Szinyei Mersétől a Majálist válasszák, vagy a Pacsirtát, végül utóbbi mellett döntöttek és nem bánták meg. Arra is felhívta a figyelmet a kurátornő, számukra is meglepetés volt, hogy különböző nyugat- és kelet-európai mesterek mennyire hasonló tematikákban, illetve eszmék, gondolatok alapján alkottak. És ha már meglepetés, Cécile Maisonneuve számára a legnagyobb meglepetést egy 1410 körüli Szent Dorottya faszobor jelentette, amely a késői gótika egyik mesterművének számít, rendkívül elegánsnak tartja magát a figurát, amelynek különleges a kisugárzása. Elmesélte, hogy bár ezt a korszakot kutatja és a szakirodalomból ismerte, de igazából most fedezte fel és amióta a Magyar Nemzeti Galériában először meglátta, azóta nem tud szabadulni a hatása alól.

Monet 1886-ban festett műve, a Bárkák is a kiállított művek között.

Monet 1886-ban festett műve, a Bárkák is a kiállított művek között.

A tárlaton találkozhatunk nagy nevekkel is, például a francia közönség körében is jól ismert El Greco festményeivel, de erre a tárlatra a budapesti gyűjteményből a párizsiak számára valószínű kevésbé ismerteket választották. Ugyanez vonatkozik az olasz Tiepolo műveire vagy Goya itt látható három képére, a Vízhordóra, a Köszörűsre és Manuela Ceán Bermúdez portréjára. Fontos szempont volt az is, hogy magyar alkotókat párosítsanak európai festőkkel, így került például egymás mellé „kéz a kézbe” Munkácsy Mihály Ásító inasa és Messerschmidt ugyancsak ásító alakja, amely a művész „karakterfej" sorozatból való. És ha már a Párizshoz nagyon is kötődő Munkácsy, ő még két képpel van jelen a kiállításon, egyrészt a Liszt-portréval, amelyhez az anyagot biztosító Szépművészeti Múzeum mindenképp ragaszkodott, másrészt a Zálogházhoz készült tanulmányrajzzal, a Köpönyeges férfival. Az alkotás nem akármilyen környezetbe került, hiszen Millet, Van Gogh és Seurat grafikái körében állították ki. Kérdésre válaszolva, hogy például a szintén Párizshoz kötődő Czóbelnek például miért nem állították ki egy művét sem, válaszul elhangzott, hogy bár felvetődött, de mivel az alkotások párbeszédére törekedtek, neki most nem találtak „párt”. Bekerült viszont a magyar művészek közül a már említetteken kívül Bortnyik Sándor, Ferenczy Béni, Vaszary János és Mányoki Ádám alkotása is.

Lapunk kérdésére a kurátor elmondta, hogy a budapesti remekműveket bemutató július 10-ig nyitva tartó kiállításra százezer látogatót várnak, ha a nézőszám elérné a százharminc ezret, az már óriási sikernek számítana. Az előző tárlat egy Fragonard-anyagot bemutató kollekció volt, amelyet például 180 ezren néztek meg. Azt is megkérdeztük, hogy a nyáron esedékes franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokságra érkezőket szeretnék-e megszólítani, de kiderült a párizsi Musée du Luxembourgnak kialakult törzsközönsége van, és elsősorban rájuk számítanak, persze örülnek, ha mások is felfedezik a kiállított remekműveket.

Az is kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának, Baán Lászlónak, aki az elmúlt hetekben több viharos ügyben érintetté vált, továbbra is hosszabb távú tervei vannak, hiszen újságírók körében elmondta, a Szépművészeti Múzeum májusban, Csíkszeredában állít ki Péccsel közösen Csontváry-alkotásokat, a 2018 tavaszáig zárva tartó múzeum illetve a Magyar Nemzeti Galéria remekművei pedig ősszel várhatóan Krakkóba, jövő tavasszal pedig Madridba utaznak.

Szerző

Búcsú Láng Józseftől

Életének 79. évében elhunyt Láng József irodalomtörténész, muzeológus, az Argumentum Kiadó igazgatója.

Egy hét volt köztünk. Ő ennyivel volt idősebb nálam. Feleségétől tudom, hogyan maradt Magyarországon, mikor a magukat németnek vallók eltávoztak. A nagymamájánál élt, velük együtt indult szekéren Németországba, de nevelőapja utolsó pillanatban leszedte a saroglyából. A szekeret elragadták a lovak. Egy ideig még futott utána, de elbotlott, a porba zuhant.

Egész életében küzdött a porba ragadás rémképével. Kevés embert ismertem, aki nála többet és igényesebben tevékenykedett volna. Szívós munkával jelentős könyvkiadóvá fejlesztette az Argumentumot, az itt kiadott műveknek szentelte minden energiáját. Rendszerető, nagyon precíz vezető volt, nem törődött az idő dimenzióival. Ez a tulajdonsága már akkor tiszteletet keltett, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeumban megszervezte a kéziratok feldolgozásának leghatékonyabb módját. Az Ady Endre műveit feltáró kritikai kiadás azóta sántikál, mióta kiadói munkája elszólította, de így is alapvető az a versgyűjtemény, amelyet sajtó alá rendezett és jegyzetekkel látott el.

Feleségével, Katival együtt dolgoztam, ő mesélte el, hogy Jóska időnként „pihent” is, azaz tájékozódott a világban. Nem hagyta megvezetni magát, mindenről kiforrott véleményt formált, s szerkesztői tevékenysége során hatalmas tárgyi tudásra tett szert sok tudományágban. Ezt várta fiától is, aki mellette tanulta meg, mit jelent a szívós, becsületes munka, amelynek valós eredménye van.

Ilyen lelkületű emberekre volna szükség, hogy a tényeknek megfeleljen a szlogen: Magyarország jobban teljesít. Jóska talán többet is teljesített, mint kellett volna: a szíve vitte el. Nagyon hiányzik. Percre pontosan megszabott idejéből néha futotta, hogy elbeszélgessünk. Szégyelltem magam: így kellene dolgoznom, ilyen odaadással, szenvedéllyel. Sosem sikerült. De legalább volt előttem példa, melyet szerencsés pillanataimban követhettem.

Elkomorodna, ha múlt időben beszélnék róla. Itt van, itt marad közöttünk szemérmesen rejtegetett derűjével, tudásával, kikezdhetetlen ízlésével.

Szerző

Kapcsolódó

Elhunyt Láng József

Mario Vargas Llosa saját hazájáról ír

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:46
Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Mario Vargas Llosa Nobel-díjas perui író új könyvét hétfőn este mutatták be Madridban, a szerző és évtizedekkel fiatalabb élettársa, Isabel Preysler volt fülöp-szigeteki modell, televíziós személyiség társaságában. (Llosa és Julio Iglesias egykori felesége, Enrique Iglesias édesanyja tavaly óta alkotnak párt.) 

Az Öt sarok (Cinco Esquinas) című egyenlőre csak spanyol nyelven olvasható regény Alberto Fujimori japán származású perui elnök ellentmondásos megítélésű regnálásának idején - 1990-2000 között - játszódik. Az évtizedek óta a spanyol fővárosban élő és spanyol állampolgársággal is rendelkező Mario Vargas Llosa művében a totalitárius rendszerekről rántja le a leplet, megítélése szerint Fujimori elnöki ideje alatt Peru erkölcsi fertőbe süllyedt: terrorizmus, erőszak és romlottság uralta. (Az elnököt 2007-ben hatéves börtönbüntetésre ítélték emberiség ellenes bűntettek miatt.)

A hónap végén 80. születésnapját ünneplő Mario Vargas Llosa regényének főhőse egy bulvár újságíró, aki kompromittáló képekkel akarja tönkretenni egy megbecsült bányamérnök jó hírnevét. A mű a perui főváros, Lima nagy múltú, ám szegény Cinco Esquinas nevű negyedében működő összetett hatalmi hálózatot és a gátlástalan sajtót leplezi le.

Politikai témát érintő könyve kapcsán Mario Vargas Llosa, aki tavaly egy színdarabban is játszott az egyik madridi színházban, a közelmúltban egy sajtótájékoztató keretében az amerikai elnökválasztás kapcsán is kifejtette véleményét. Szerinte a republikánus elnökjelöltségért pályázó Donald Trump veszélyt jelent az Egyesült Államok számára, a milliárdos üzletember-politikust egyenesen "demagóg bohócnak és rasszistának" titulálta.

Szerző