Az euróövezet „leghitelesebb” államai

Mintaállammá vált Ciprus a hitelezők számára, hiszen az ország március elején kikerült a trojka látóköréből, ami azt jelenti, hogy a 2013 után Larnaka ismét a saját lábára állhat pénzügyi szempontból. Görögország ezzel szemben még fényévekre van ettől. Írország és Portugália sikeresen lezárta mentőprogramját, Spanyolország csak a bankok feltőkésítéséhez vett igénybe uniós támogatást, de a megszorítások ára elhúzódó politikai bizonytalanság lehet.

Kikerült Ciprus a hitelező trojka látóköréből. Március elején, a tervezettnél tíz héttel korábban ért véget a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segélyének hatálya, míg az euróövezeti mentőprogramnak március végén inthet búcsút. Ez ezt jelenti, hogy a szigetország hivatalosan is a saját lábára állhat pénzügyi szempontból. A hitelezők rendkívül elégedettek az ország teljesítményével. „A gazdasági teljesítmény és a költségvetési adatok is felülmúlják várakozásainkat” – szerepelt az IMF jelentésében. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója meggyőző gazdasági fordulatról tett említést. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője pedig az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői találkozója után kijelentette, az ország képes önmaga finanszírozására. A közgazdasági Nobel-díjas Christopher Pissarides a Spiegel Online-ban „igazi sikersztoriról” beszélt. Mint mondta, minden jel arra vall, hogy az ország túl van a nehézségeken.

Ciprus 2013 márciusában került a csőd szélére. A hitelező trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 10 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze az ország számára három évre, a fennmaradó 6-7 milliárd dollárt saját magának kellett előteremtenie a 100 ezer euró feletti bankbetétek jelentős, ötven százalék feletti megsarcolásával. Ezt nevezték el ciprusi modellnek, melynek bevezetése más bajba jutott országoknál is újra és újra felmerült. (A megszavazott támogatás egyébként a GDP 55 százalékának felelt meg). A bankrendszer stabilizálása érdekében bezárták az ország második pénzintézetét, a Laikit. Az ország a hitelből végül hatmilliárd eurót hívott le.

Ciprus hamar elindult a gazdasági fejlődés útján, jóllehet a lakosságnak ezért nagyon súlyos árat kellett fizetnie. 2014 márciusában már Nikosz Anasztaszadisz elnök egyenesen gazdasági csodáról tett említést. Való igaz, a nemzetközi sajtóban ekkor már nem offshore paradicsomként írták le az országot.

A 2012-es és 2013-as zuhanás után a GDP 2015-ben már 1,6 százalékkal emelkedett, ami az utolsó hét év legjobb eredménye volt. Harrisz Jeorjiadisz pénzügyminiszter úgy vélte, „a feltételek adottak arra, hogy munkahelyeket teremtsünk, s új lehetőségeink legyenek a gazdaságunk számára”. Hogy a gazdaság még meglehetősen sérülékeny, az utolsó negyedéves adat is bizonyítja. Ekkor ugyanis az emelkedés 0,4 százalék volt szemben az előző negyedévi 0,5 százalékkal. 2016-ban a gyarapodás már elérheti a 2,0 százalékot, miközben a GDP adóssághoz viszonyított aránya a 2015-ös 108,4 százalékról 2016-ra 99,9, 2017-re 95 százalékra csökkenhet.

A válság legsúlyosabb hozadéka a munkanélküliség drasztikus növekedése volt. Az Európai Bizottság e tekintetben is jelentős javulást vár februári előrejelzése szerint. Miközben 2015-ben még 15,5 százalék volt az állástalanok aránya, az arány 2016-ban 14,5, 2017-re pedig 13,2 százalékra csökkenhet.

Minek köszönhető a ciprusi csoda? Nyilván egy kisebb ország pénzügyeit könnyebb rendbe tenni, mint egy nagyobbét. Cipruson egy kisebb adóemelés is elég volt a pénzügyi mutatók jelentősebb javulásához, ilyen intézkedés önmagában nyilván semmilyen eredménnyel sem járt volna Görögországban. A szigetországban tízről 12,5 százalékra emelték a vállalkozási adót. Ez azonban – Írország mellett – még mindig a legalacsonyabb az EU-ban.

Számottevő tényező az is, hogy miközben Görögország elsőként kapott hitelt az euróövezet államai közül, a szigetország utolsóként. Athén esetében a hitelezők kezdetben túl derűlátóan ítélték meg a helyzetet, ám később Görögország két további mentőcsomagra is szorult. Szakértők szerint a ciprusi gazdaság irányítói tanultak a görögök hibáiból, s időben próbáltak váltani.

Görögország

Athén elsők között kapott hitelt a trojkától, de nagyon messze még az alagút vége. Különösen a Nemzetközi Valutaalap roppant elégedetlen az ország teljesítményével. Az ország az kívánja elérni, hogy jó jegyet adjanak a hitelezők, így ugyanis nyáron már megkezdődhetnének a tárgyalások az adósság átütemezéséről. Athén fontos célja, hogy 2018-ban elérje a 3,5 százalékos, adósság nélküli többletet.

Ezek a célok, de hogy mit hoz a valóság, senki sem láthatja előre. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő tavaly év végéig akart minden részletről megállapodni a hitelezőkkel. Az elvárások teljesen egyértelműek voltak. Emelni kellett a gazdákra kivetett személyi jövedelemadó mértékét 13-ról 20, majd 2017-től 26 százalékra. Két lépésben meg kellett szüntetni benzinvásárlási előjogaikat. Adót kellett kivetni a televíziós reklámokra, nemzetközi tendert kellett kiírni a távközlési frekvenciákra. Fel kellett tőkésíteni a bankokat, lényegében újra kellett szervezni a halódó bankrendszert. Be kellett vezetni a nyugdíjreformot, ami az öregségi járulék csökkentését jelenti. A kormánynak tisztáznia kellett a nyugdíjkorhatár kritériumait, le kellett számolnia a korai nyugdíj intézményével. Független szakértők bevonásával konzultációkat kellett kezdenie a munkapiac átalakításáról, vagyis a cégek számára lényegében lehetővé kell tenni a tömeges elbocsátásokat. Fel kellett gyorsítani a privatizációt, ami egyebek mellett a nemzeti áramellátó vállalatot, az ADMIE-t érinti.

Elsősorban az IMF nincs meggyőződve a kormánynak a reformok iránti elkötelezettségéről. Biztosra vehető azonban, hogy születik valamiféle megoldás, mert ez az Európai Bizottság érdeke. Görögországra ugyanis szüksége van a menekültválság rendezéséhez. Amint Angela Merkel is hangsúlyozta, nem engedik el Görögország kezét, mert ezt már megtehették volna a gazdasági válság idején is. Jeroen Dijsselbloem hétfőn azt közölte, elég előrelépést sikerült elérni ahhoz, hogy a héten visszatérjen az ország a hitelező trojka.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek mindenesetre politikai stabilitásra lenne szüksége ebben a helyzetben ahhoz, hogy véghez vigye a reformokat, vagy legalább kompromisszumokat sikerüljön kicsikarni a trojkával, mivel azonban nagyon csekély, a minimálisnál két mandátummal nagyobb a többsége a parlamentben, ezért nehéz túlélnie ezt a törvénykezési időszakot. Annál is inkább, mivel mind többen tiltakoznak a kormány intézkedései ellen.

Írország

Az Európai Bizottság év elejei előrejelzései szerint Írország marad idén is a Huszonnyolcak közül az Európai Unió leggyorsabban fejlődő országa. Az írországi GDP növekedését a 2016-os évre 4,5 százalékra teszik, amely messze meghaladja az EU 1,9 százalékos átlagát. Tavaly kimagasló, 6,9 százalékos volt a növekedés, a 2017-es esztendőre számítanak valamelyest mérséklődésre, 3,5 százalékos növekedési ütemre. Az egykor „kelta tigrisként” emlegetett Írország gazdasága az uniós szakértők értékelése szerint stabil, s ez nagy szó, hiszen súlyos válságon mentek keresztül.

Az 1990-es évek közepétől vágtázó, átlagban 8 százalékos növekedést produkáló ír gazdaságot 2008-tól megroppantotta a nemzetközi krízis, az ingatlanpiaci buborék kipukkadt, az építőipar, majd a bankrendszer is bajba került. Írország az elsők között volt kénytelen pénzügyi segítségért folyamodni, 67,5 milliárd eurós mentőcsomagot folyósított számára a trojka. Súlyos megszorítások árán Dublin 2013-ban sikeresen lezárta e programot. A munkanélküliség a válság csúcsán meghaladta a 15 százalékot, mostanra 8,5 százalékra mérséklődött.

Brüsszelből várakozással figyelték, átvészeli-e a választásokat a megszorításokat levezénylő dublini koalíció. Bár a középjobb Fine Gael párt szerezte a legtöbb mandátumot, a koalíciós partner Labour jelentősen visszaesett, Enda Kenny kormányfőnek nem lesz könnyű új kabinetet összehoznia. A pártok a kampányban sok mindent ígértek, ha mindent teljesítenének, kockázatos helyzetbe sodorhatnák a stabilizálódó gazdaságot. Kenny fogadkozott, olyan politikát folytat majd, hogy a fellendülés hatásait a háztartásokban is érezhessék.

Az egyik fő gond a magas lakásár, a válság éveiben alig épültek új otthonok, az árak az egekbe szöktek. Az emberek belefáradtak az adóterhek növekedésébe, a szolgáltatások romlásába. A GDP-arányos költségvetési deficitet ugyan 1,5 százalékra sikerült tavaly leszorítani, de az államadósság még mindig veszélyesen magas. Az ír gazdaságra leselkedő fő fenyegetés ugyanakkor a Brexit, ha a britek az EU-ból való kilépés mellett döntenek a népszavazáson, az Írországot Nagy-Britanniánál is súlyosabban érintené.

Portugália

Felminősítésben bizakodott a lisszaboni kormány, de csalódnia kellett, a Fitch Ratings múlt héten pozitívról stabilra vette vissza az Ibériai-félsziget kisebbik államának besorolását, a vártnál gyengébb költségvetési adatok miatt, s így továbbra is a beruházásra nem ajánlott kategóriában tartották Portugáliát. A portugál gazdaság 2015 utolsó negyedévében gyengébben teljesített, alig 0,2 százalékos GDP-emelkedést mutatott fel. Az éves növekedés azonban így is eléri az 1,5 százalékot. Igaz, az Európai Unió prognózisa 1,8 százalékra mérsékelte a tavaly novemberben alakult kisebbségi szocialista kormány 2 százalékosra tervezett előrejelzését, jelezve a szigorúbb deficitcélok betartásának fontosságát. Az államadósság veszélyesen magas, a GDP 129 százalékát teszi ki.

Portugália 2011-ben, még az előző szocialista kormány idejében kért 78 millió eurós mentőcsomagot az EU-tól, az EKB-tól és az IMF-től. A megszorításokat azonban már a középjobb szociáldemokrata-kereszténydemokrata koalíció hajtotta végre. Pedro Passos Coelho kormányfő, a trojka „jó tanulója” drasztikus programot hajtott végre, időnként túl is teljesítve a hitelezők elvárásait. Áfaemelések, privatizálások, karcsúsítások nyomán a költségvetési deficitet a GDP 9,8 százalékáról 3 százalékra csökkentették, a munkanélküliségi adatok javultak, de még így is 12,4 százalék az állástalanok aránya.

Lisszabon 2014 májusban kiléphetett a megszorító programból, a lakosságtól követelt súlyos áldozatok azonban politikai bizonytalanságot eredményeztek. A tavaly októberi választáson a PSD ugyan az élen végzett, de végül a második helyezett szocialisták alakítottak kisebbségi kabinetet, több baloldali párt, köztük a kommunisták támogatásával. A szocialisták és szövetségeseik lazítanák a szükségprogamokat, a köztisztviselők bérlefaragását visszaadnák, a legszegényebb családok adóját csökkentenék, növelnék viszont a legalacsonyabb nyugdíjakat. Az éttermi áfát 23 százalékról 13 százalékra csökkentenék. A cégek azonban egyelőre kivárnak, visszaesett a belföldi kereslet és a beruházási kedv is lanyha. Brüsszelben attól tartanak, hogy az Antonio Costa vezette kabinet lépései veszélyeztethetik a hiánycélt.

Spanyolország

Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában tavaly nyolc éve nem látott szintet ért el a növekedés, 3,2 százalékkal bővült a gazdaság, alig maradva el a kormány által prognosztizált 3,3 százaléktól. Egymás után tíz negyedév jó adatai elsősorban a lakossági fogyasztás megélénkülésének köszönhetőek. A gazdaság kedvező állapota alapján bizakodott abban a Mariano Rajoy vezette konzervatív néppárti kormány, hogy folytathatja a kormányzást, a tavaly decemberi parlamenti választáson azonban a PP az élen végzett ugyan, de nem szerzett abszolút többséget. A széttagolódott parlamentben már több mint két hónapja nem sikerült kormányképes többséget összehozni, s nem zárható ki, hogy júniusban újra urnákhoz szólítják a választókat.

Rajoy büszke arra, hogy Spanyolországnak sikerült elkerülni a legrosszabbat, s csupán bankmentő csomagért folyamodott az Európai Unióhoz. Madrid 2014 januárjában lépett ki az uniós bankmentő programból, amelynek kezdete, 2012 júliusa óta a rendelkezésre álló százmilliárdos keretből végül mindössze 38,9 milliárdot hívott le a bankok feltőkésítésére. A gondokon messze nem léptek még túl. Spanyolország évekig rekorder volt az EU-ban a munkanélküliség terén, 26,94 százalék volt a legmagasabb adat 2013 elején, 2016 januárjában 20,9 százalék az állástalanok aránya. Az EU pénzügyminiszterei a deficit miatt aggódnak, 2015-ben a GDP 4,2 százalékára kellett volna mérsékelni, de 4,5 százalék lett végül, veszélyeztetve az idei évre tervbe vett 2,8 százalékos célkitűzést. Luis de Guindos pénzügyminiszter hétfőn, az Ecofin ülése előtt megerősítette, ha 3 százalék fölött marad a növekedés, teljesíteni tudják a hiánycélt. Igaz, ehhez a jövendő kabinetnek is, mint mondta, "tudnia kell, hogy mi a dolga".