Valószínűleg "túlárazta" a nyugdíjakat a kormány, ugyanis 2016-ra 1,6 százalékos inflációval számolt, és ehhez kötötte a nyugellátás emelését is, úgy tűnik, hogy éves átlagban még ennyi sem lesz Magyarországon a pénzromlás üteme. Az érintettek örömét legfeljebb az ronthatja el, hogy fogyasztói kosaruk legfontosabb elemeinek - az élelmiszerek egy részének - az ára az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik, ami így sokat elvihet a "nyereségükből".
A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy a forint vásárlóereje idén csak mérsékelten gyengül. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, januárhoz képest viszont 0,1 százalékkal mérséklődtek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak az elmúlt hónapban. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a februári fogyasztóiár-index alakulását egyértelműen az üzemanyagok árának jelentős, egy hónap alatt 3,7 százalékos csökkenése határozta meg. Ugyanakkor a sertéshús ára 1,2 százalékkal mérséklődött, mivel az áfacsökkentés hatása nagyrészt már az esztendő első hónapjában érvényesült. Januárhoz képest ugyanakkor az élelmiszerek 0,5 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 2,5, az étolaj pedig 1,2 százalékkal került többe. Viszont olcsóbb lett a baromfihús és a liszt.
Az idei kilátásokat illetően megkérdeztük Petschnig Mária Zitát. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát. Véleménye szerint nem kizárt, hogy a 2014-2015-ös évben mért - lényegében defláció - után idén összességében 0 -1,0 százalék között lehet az áremelkedés mértéke. Ez azonban alapvetően importált defláció, illetve rendkívül alacsony infláció, vagyis ez nem csak a magyar gazdaság teljesítményéhez köthető.
Annak ellenére alakult így a pénzromlás mértéke, hogy a forint éves átlagban gyengült, aminek áremelkedést kellett volna okoznia. Igaz, ott ahol élénkült a kereslet, mint a tartós fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál azért mégis csak megjelent az infláció.
Az amerikai palaolaj export, az iráni olajszállítmányok újraindítása, vagy a a tény, hogy a nagy olajtermelő-országok elzárkózna a kitermelés csökkentésétől az árak további esésére lehet számítani. Annál is inkább, mert a kereslet élénkülése továbbra sem valószínű.
A magyar társadalomnak rövid távon előnyös az alacsony infláció, mert növeli a reáljövedelmeket és a reálnyugdíjat is, ez utóbbi egyébként 2013 óta többet ér, ugyanis az utóbbi években rendszerint túlbecsülik a várható pénzromlás ütemét - mondta a szakember.
A következő hónapokban egyebek mellett az alacsony üzemanyagárak miatt az infláció 0,2-0,5 százalék között ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén pedig megközelítheti a 0 százalékot is - erősítette meg Petschnig Mária Zita prognózisát Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Véleménye szerint az őszre az infláció mértéke elérheti a 2,0 az év végére, pedig a 2,4 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem érjük el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony betéti kamatokat is.
Hosszabb távon azonban már vannak buktatói a deflációnak, illetve az alacsony inflációnak.
A béremelések a költségeket alulról "nyomják", ám a deflációs, vagy nyomott inflációs körülmények között ezt nem lehet elismertetni az árakban, így leépülnek a fejlesztési források. Ezt a fajlagos költségek csökkentésével, vagyis egy gyors termelékenység növekedéssel lehetne ellensúlyozni, ez azonban sajnos nem jellemző a magyar gazdaságra - jegyezte meg Petschnig Mária Zita. Ráadásul a beszűkülő fejlesztési forrásokkal szemben magas reálkamatot kell fizetni, ami fékezi a növekedést, hiszen a vállalkozók ilyen kondíciókkal nem szívesen vesznek fel hiteleket. Összegezve, a defláció, illetve a nagyon alacsony infláció hosszabb távon már növekedési veszteség áll elő, amit majd mindenki megérez.
