Alig romlik a pénzünk

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:22
FOTÓ: Thinkstock
Idén sem várható, hogy nekilóduljon az infláció, ebben már igazodik a magyar gazdaság az uniós fősodorhoz. A háztartások számára - a nyugdíjasokat is beleértve - rövid távon előnyös lehet a forint vásárlóerejének stabilitása, de hosszabb időszakban már fékezheti ez a gazdasági növekedést is.

Valószínűleg "túlárazta" a nyugdíjakat a kormány, ugyanis 2016-ra 1,6 százalékos inflációval számolt, és ehhez kötötte a nyugellátás emelését is, úgy tűnik, hogy éves átlagban még ennyi sem lesz Magyarországon a pénzromlás üteme. Az érintettek örömét legfeljebb az ronthatja el, hogy fogyasztói kosaruk legfontosabb elemeinek - az élelmiszerek egy részének - az ára az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik, ami így sokat elvihet a "nyereségükből".

A statisztikai adatok is arról tanúskodnak, hogy a forint vásárlóereje idén csak mérsékelten gyengül. Februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, januárhoz képest viszont 0,1 százalékkal mérséklődtek - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak az elmúlt hónapban. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a februári fogyasztóiár-index alakulását egyértelműen az üzemanyagok árának jelentős, egy hónap alatt 3,7 százalékos csökkenése határozta meg. Ugyanakkor a sertéshús ára 1,2 százalékkal mérséklődött, mivel az áfacsökkentés hatása nagyrészt már az esztendő első hónapjában érvényesült. Januárhoz képest ugyanakkor az élelmiszerek 0,5 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 2,5, az étolaj pedig 1,2 százalékkal került többe. Viszont olcsóbb lett a baromfihús és a liszt.

Az idei kilátásokat illetően megkérdeztük Petschnig Mária Zitát. A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát. Véleménye szerint nem kizárt, hogy a 2014-2015-ös évben mért - lényegében defláció - után idén összességében 0 -1,0 százalék között lehet az áremelkedés mértéke. Ez azonban alapvetően importált defláció, illetve rendkívül alacsony infláció, vagyis ez nem csak a magyar gazdaság teljesítményéhez köthető.

Annak ellenére alakult így a pénzromlás mértéke, hogy a forint éves átlagban gyengült, aminek áremelkedést kellett volna okoznia. Igaz, ott ahol élénkült a kereslet, mint a tartós fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál azért mégis csak megjelent az infláció.

Az amerikai palaolaj export, az iráni olajszállítmányok újraindítása, vagy a a tény, hogy a nagy olajtermelő-országok elzárkózna a kitermelés csökkentésétől az árak további esésére lehet számítani. Annál is inkább, mert a kereslet élénkülése továbbra sem valószínű.

A magyar társadalomnak rövid távon előnyös az alacsony infláció, mert növeli a reáljövedelmeket és a reálnyugdíjat is, ez utóbbi egyébként 2013 óta többet ér, ugyanis az utóbbi években rendszerint túlbecsülik a várható pénzromlás ütemét - mondta a szakember.

A következő hónapokban egyebek mellett az alacsony üzemanyagárak miatt az infláció 0,2-0,5 százalék között ingadozhat, tartósan alacsony üzemanyagárak esetén pedig megközelítheti a 0 százalékot is - erősítette meg Petschnig Mária Zita prognózisát Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Véleménye szerint az őszre az infláció mértéke elérheti a 2,0 az év végére, pedig a 2,4 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem érjük el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony betéti kamatokat is.

Hosszabb távon azonban már vannak buktatói a deflációnak, illetve az alacsony inflációnak.

A béremelések a költségeket alulról "nyomják", ám a deflációs, vagy nyomott inflációs körülmények között ezt nem lehet elismertetni az árakban, így leépülnek a fejlesztési források. Ezt a fajlagos költségek csökkentésével, vagyis egy gyors termelékenység növekedéssel lehetne ellensúlyozni, ez azonban sajnos nem jellemző a magyar gazdaságra - jegyezte meg Petschnig Mária Zita. Ráadásul a beszűkülő fejlesztési forrásokkal szemben magas reálkamatot kell fizetni, ami fékezi a növekedést, hiszen a vállalkozók ilyen kondíciókkal nem szívesen vesznek fel hiteleket. Összegezve, a defláció, illetve a nagyon alacsony infláció hosszabb távon már növekedési veszteség áll elő, amit majd mindenki megérez.

Szerző

Uber - Új nyomozást indított a NAV

Publikálás dátuma
2016.03.08. 20:40
Taxistüntetés. FOTÓ: Népszava/Vajda József
Új nyomozást indítottak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai az Uber ügyében - tudta meg az MTI a hivataltól hétfőn.

A NAV az MTI érdeklődésére azt közölte: az adóellenőrzések során olyan új információ került a kockázatelemzők birtokába, amelyet azonnal továbbítottak a NAV illetékes bűnügyi főigazgatóságának. "A pénzügyi nyomozók az eddig nem ismert, nyomozást érdemben befolyásoló adatok alapján a mai napon új nyomozást indítottak az Uber-ügyben" - tették hozzá.
Szombaton azt közölte a NAV, hogy bűncselekmény hiányában elutasították az Uber ügyében költségvetési csalás miatt tett feljelentést.

A budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség a feljelentés kiegészítését rendelte el, mert a feljelentésben szereplő adatok alapján a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról nem lehetett megnyugtatóan állást foglalni.

Az Uber Hungary Kft. 2014 novemberében kezdte meg magyarországi működését, a cégnek 26,203 millió forint nettó árbevétele és 4,071 millió forint vesztesége volt tavaly a nyilvánosan hozzáférhető cégadatok szerint.

Az okostelefonokra letölthető utazásmegosztó alkalmazással az autósok és az utasok online találhatnak egymásra, és a viteldíj rendezése is a rendszeren keresztül történik. Az Uber-sofőrök magyarországi számlájukra kapják meg bevételeiket.
A taxitársaságok tiltakoznak az Uber működése ellen, mondván, hogy ugyanolyan személyszállítási szolgáltatást végeznek, mint ők, miközben nem felelnek meg a taxisokra vonatkozó szabályoknak. Az Uber ugyanakkor azt állítja, hogy nem taxi, hanem egy technológiai rendszer, egy informatikai cég, amely olyan online piacteret üzemeltet, amelyen keresztül különböző jellegű szolgáltatások működnek.

Szerző
Témák
nyomozás NAV Uber

Fordulat jöhet a világgazdaságban

A magyar gazdaságban az idén lassulás jöhet: összességében az idei év egészében 2,3 százalékos lehet a gazdasági növekedés. A magyar növekedés ütemét befolyásolhatja, hogy a nemzetközi monetáris politikában változás történhet, a jegybankok eszközei ugyanis kimerülni látszanak - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kedden, Budapesten sajtóbeszélgetésen.

A sajtóbeszélgetésen kitértek arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint a múlt év negyedik negyedévében 3,2, a 2015-ös év egészében 2,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakával összehasonlítva.

"A várakozásoknak megfelelően a mezőgazdaság és az építőipar nem járult hozzá a növekedéshez, a gazdaságot a termelési oldalról nézve elsősorban a feldolgozóipar, azon belül is az autóipar hajtotta, de a szolgáltatások nagy mértékben hozzájárultak a növekedéshez. A háztartások is kivették a szerepüket a növekedésből, a lakosság fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt" - értékelte az adatokat Németh Dávid.

A K&H Bank vezető elemzője elmondta: az idén vegyesek a kilátások, az első két negyedévben veszíthet lendületéből a magyar gazdaság, akár 2 százalék körüli tempóra lassulás sem zárható ki. Ezt követően jöhet némi gyorsulás, összességében az idén 2,3 százalékos lehet a növekedés üteme.

Országh Mihály, a K&H piaci igazgatóságának vezetője elmondta: a nagy jegybankok, köztük a Fed, az Európai Központi Bank vagy éppen a japán központi bank túlvállalta magát annak érdekében, hogy felpörgesse a gazdaságokat. A piac egyre jobban fél attól, hogy hosszú távon elfogynak az egyébként is kimerülni látszó jegybanki eszközök - fogalmazott Országh Mihály. Hozzátette, hogy a magyar jegybank is követte ezt a nemzetközi trendet, és összességében olyan intézkedéseket hozott, amelyek segítették Magyarország megítélésének javulását.

Országh Mihály szerint hasznosnak bizonyultak a kamatcsökkentések, az önfinanszírozási programok mellett a növekedési hitelprogramok is, ugyanakkor Magyarországra is igaz, hogy kimerülőben lehet a monetáris eszköztár. A szakember úgy vélte: új kockázatot jelent az, hogy a magyar gazdaság egyre érzékenyebb a rövid futamidejű papírok kamatszintjére.

A finanszírozást tekintve az a helyzet, hogy a jegybank változó kamatokat fizet, miközben fix kamatot kap, amíg alacsony az infláció, és stabil az árfolyam, ez nem jelent gondot. A kockázat akkor erősödhet, ha megindul egy esetleges kamatemelési ciklus, vagy kamatemelési kényszerbe kerül a jegybank, és emelkedik az infláció. Ebben az esetben komoly - százmilliárdos - költségek jelenhetnek meg a rendszerben - fogalmazott a szakember.

A magyar gazdaságról Németh Dávid elmondta: a fejlődés egyik pillérét az uniós források alkotják, amelynek elköltésében jelentős különbségek vannak a régiós országokban. "A 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a csehek kutatásra, innovációra költöttek többet a régiós átlagnál. A lengyelek és a szlovákok elsősorban infrastruktúrára, például energiahálózat és az utak fejlesztésére fordítottak átlagon felül. Magyarország egyenletesebben költekezett, bár a kis- és középvállalkozások versenyképességére, és a fosszilis energiahordozók visszaszorítására relatíve nagyobb összeget fordított - mutatott rá Németh Dávid.

A K&H vezető elemzője úgy vélte: a 2014-2020-as időszakot tekintve Csehországon kívül a többi régiós országnak többet kellene költenie innovációra és kutatás-fejlesztésre.

Németh Dávid szerint 2010 és 2014 között a tejes GDP-arányos költségvetési kiadás Magyarországon az uniós átlag felett volt, és magasabb szintet ért el a régiós országokban mért szintnél is. Kiemelte: Magyarország régiós versenytársai kisebb állami újraelosztással működnek. Hozzáfűzte, Magyarország sokat fordít az oktatás és egészségügy nélkül számított állami szolgáltatásokra, például a végrehajtói, jogalkotói szervezetekre, állami háttérintézményekre. A GDP arányában erre 10 százaléknál is több megy el, ez a legmagasabb érték a régióban - tette hozzá.

Jelentős kiadást mutatnak költségvetési szempontból a különböző ágazatokba, például a közlekedésbe vagy a munkaerő-piacra irányuló állami támogatások. Magyarország a GDP arányában erre több mint 7 százalékot költ, ezzel szemben a csehek 6 százalékkal beérik, a lengyelek pedig 5 százalék alatti mutatóval rendelkeznek - mondta Németh Dávid.

Szerző