Szavcsenko-ügy - Putyin ellen is szankciókat követelnek EP-képviselők

Levélben fordult több mint ötven európai parlamenti (EP-) képviselő Federica Mogherinihez, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez büntetőintézkedéseket követelve többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nagyija Szavcsenko ukrán pilóta elrablásában és bebörtönzésében játszott szerepe miatt.

A felhívás aláírói beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtanák a felelősöket, akikről listát is csatoltak a levelükhöz. Összesen huszonkilenc orosz állampolgár, köztük Vlagyimir Putyin államfő, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és Alekszandr Basztrikin, a Szövetségi Nyomozó Bizottság elnöke ellen vezetnének be szankciókat. Büntetőintézkedésekről a tagállamok külügyminisztereit tömörítő tanács dönthet. Az EP-képviselőknek meggyőződése, hogy "az unió nem várhat tovább a válasszal a nemzetközi jog és a minszki megállapodások ezen szégyenteljes és égbekiáltó megsértésére".

Az aláírók között megtalálható mások mellett Jacek Saryusz-Wolski és Jerzy Buzek néppárti, valamint Szanyi Tibor szocialista, Renate Weber liberális és Jávor Benedek zöldpárti képviselő is. Nem sokkal később Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke, Andrej Plenkovic, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság vezetője és Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament ukrajnai jelentéstevője felszólított az ukrán pilóta azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására.

A három politikus élesen elítélte a Szavcsenko csaknem két éve tartó, illegális fogva tartásához vezető, Oroszország által elkövetett jogsértéseket, és kafkainak nevezte az ügyben lefolytatott bírósági meghallgatásokat. Mint írták, aggasztja őket az éhségsztrájkot folytató pilóta romló egészségi állapota. "Meg vannak számlálva a napjai, hacsak szabadon nem engedik" - húzták alá a képviselők.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Szakadárok fogták el, és adták át az orosz hatóságoknak, akik azzal vádolják, hogy köze van két, Luhanszk megyében aknatámadásban meghalt orosz tévés halálához, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt.

Kijev álláspontja szerint a pilótát elrabolták, és kijár neki, hogy ne köztörvényes bűnözőként, hanem hadifogolyként kezeljék. A 2014 nyara óta Oroszországban fogva tartott Szavcsenko - akire az orosz ügyész 23 évi szabadságvesztést és nagy összegű pénzbüntetés kiszabását kérte - az ivóvizet is elutasítva "száraz" éhségsztrájkba kezdett.

Szerző
Frissítve: 2016.03.09. 16:02

II. Erzsébet kilépne az EU-ból?

Publikálás dátuma
2016.03.09. 13:28
FOTÓ: Ian Forsyth/Getty Images
A legnagyobb brit bulvárlap szerdai értesülése szerint II. Erzsébet királynő Brexit-párti, vagyis azt szeretné, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból. Az udvar szerdán indulatos nyilatkozatban utasította vissza az állítást.

A The Sun - Rupert Murdoch ausztrál-amerikai médiamágnás globális sajtóbirodalmának legolvasottabb, egyben rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú brit tömeglapja - "két igen jól pozícionált, magas rangú politikai forrásra" hivatkozva azt írta, hogy az uralkodó még 2011-ben fejtette ki véleményét az EU-ról egy vacsorán, amelyen részt vett Nick Clegg, az akkori konzervatív-liberális brit kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese, a Liberális Demokraták azóta lemondott vezetője.

A beszámoló szerint a királynő a windsori kastélyban tartott rendezvényen hosszas érveléssel adott kifejezést annak a véleményének, hogy "az Európai Unió rossz irányba tart". A The Sun szerint II. Erzsébet ezzel valójában "leteremtette" Clegget, aki elkötelezett EU-párti hozzáállásáról közismert. A cikk szerint a vacsorán jelen volt az akkori kormány több más minisztere is, akik "döbbenten" hallgatták az uralkodó szavait.

A lap mindebből azt a következtetést vonta le - és ezt hatalmas betűkkel szedett elsőoldalas szerdai főcímében is közli -, hogy "a királynő a Brexitet támogatja".

A Buckingham-palota - a királyi család első számú londoni rezidenciája és hivatala - szerdai nyilatkozatában közölte, hogy a királynő politikailag változatlanul semleges álláspontot képvisel, ugyanúgy, ahogy uralkodásának eddigi több mint hat évtizedében is tette. A közlemény szerint az udvar érdemben nem kíván reagálni "eltévelyedett állításokra", és a brit népre tartozik, hogy az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson miként dönt.

Nick Clegg, aki a Liberális Demokraták rendkívül gyenge tavalyi választási eredménye után távozott a párt éléről - jóllehet továbbra is az alsóház tagja a liberálisok képviseletében -, szerdai Twitter-üzenetében "képtelenségnek" nevezte a The Sun cikkében foglaltakat, és közölte, hogy ezt meg is mondta az írást jegyző újságírónak. "Nem emlékszem, hogy ilyen történt volna, márpedig ez nem olyasmi, amit elfelejtenék" - tette hozzá.

A brit EU-tagságról szóló népszavazás tervét David Cameron miniszterelnök három éve, 2013 januárjában jelentette be, két évvel a The Sun cikkében szereplő windsori rendezvény után. A brit politikai protokoll teljes semlegességet követel az uralkodótól és a királyi család más magas rangú tagjaitól sarkalatos bel- és külpolitikai kérdésekben. Az elmúlt években azonban előfordultak olyan epizódok, amikor a királynő egy-egy kijelentését a sajtó alig burkolt állásfoglalásként értékelte az adott ügyben.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében tartott népsavazás előtt nem sokkal az uralkodó például kifejezést adott annak a reményének, hogy a skót választók "nagyon gondosan mérlegelik a jövőt", amikor arról döntenek, hogy miképp szavaznak a referendumon.

A megjegyzés keltette óriási feltűnés nyomán a Buckingham-palota már aznap külön közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy II. Erzsébet királynő e megjegyzéssel nem sértette meg a belpolitikai kérdésekben tőle elvárt semlegességet. A skóciai népszavazáson a függetlenné válást ellenző tábor került többségbe.

Szerző

Súlyos hiba miatt voltak veszélyben a Facebook-felhasználók

Publikálás dátuma
2016.03.09. 13:20
FOTÓ: Dan Kitwood/Getty Images
Tizenötezer dollárral díjazott a Facebook egy indiai szoftverfejlesztőt egy biztonsági rés felfedezéséért - írja a Threatpost kiberbiztonsági hírportál.

Anand Prakash, az indiai Flipkart e-kereskedelmi portál kiberbiztonsági kutatója a Facebook elfelejtett jelszó újraállítási procedúrájában bukkant egy biztonsági résre. Az ismeret birtokában a Facebook 1,1 milliárd felhasználója bármelyikének a fiókját fel lehetett volna törni.

Az indiai programozó szakember még aznap értesítette a Facebookot a biztonsági résről, amikor rábukkant. A Facebook 15 ezer dollárral jutalmazta a felfedezést. Alex Stamos, a Facebook biztonsági igazgatója külön Twitter üzenetben gratulált neki a felfedezéséért. "Great bug, Anand. Enjoy the $15K" - írta.

A Facebook szóvivője Threatpost hírportálnak elmondta, hogy a felfedezett hibát órákon belül kijavították és a kifizetett jutalom kiemelkedően magasnak számít a Facebook biztonsági rések felfedezését jutalmazó nyilvános "Bug Bounty" programjában. Ennél magasabb összeget csak nagyon kevesen kaptak. Ez volt egyébként az indiai szakember kilencvenedik szoftverjavítása a Facebooknál.

Szerző
Témák
Facebook