Előfizetés

MSZP: elő kellene állni a kiterjesztés indokaival

Az MSZP azt firtatja, milyen információk indokolták a migrációs válsághelyzet egész országra történő kiterjesztését. Tóbiás József elnök-frakcióvezető közleményében arra reagált, hogy Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette: a kormány az egész ország területére kihirdeti a migrációs válsághelyzetet.

 Az MSZP elnöke azt kérte, amennyiben az Orbán-kabinetnek értesülései vannak a Macedóniában kialakult helyzet várható alakulásáról, azt ossza meg a magyar közvéleménnyel. Az embereknek ugyanis joguk van tudni erről. Tóbiás József azt is lehetségesnek tartja, hogy a válsághelyzet kihirdetését nem támasztja alá semmilyen érdemi információ. 

"Nem hagyjuk!" - A Lánchídnál tüntettek a Quaestor-károsultak

Publikálás dátuma
2016.03.09. 15:16
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A Quaestor-ügy károsultjainak egy csoportja tüntetett szerdán a Lánchíd pesti hídfőjénél a Széchenyi István téren. 

A Lánchíd közepén a magasban a tüntetők "Quaestor-gate - Nem hagyjuk!" feliratú molinóját feszítették ki ipari alpinisták - erre az időre a rendőrség lezárta a forgalom elől a hidat. A tüntetés szónokai emlékeztettek rá, hogy egy éve "dőlt be" a Quaestor Értékpapír Zrt. Közölték: azért demonstrálnak, mert 32 ezer károsult és családjuk "jogsértő, méltatlan" helyzetére akarják felhívni a figyelmet. A nyomozás nem tudta megállapítani, hová tűnt a Quaestor-vagyon és milyen vagyonelemek vannak meg, milyen értékben. Ezért a károsultak még nem tudják, hogy elfogadják-e a hónap végén a kárrendezést vagy egyénileg küzdenek tovább az igazukért - hangzott el a demonstráción. A felszólalók követelték a kormánytól, tartsa be ígéreteit és térítse meg a kárukat.

A tüntetők egyebek mellett olyan táblákat tartottak a magasba, mint "Hol a 210 milliárd? Hol vannak a valódi felelősök?", "Mi nem átutazunk! Maradunk, és nem hagyjuk!", valamint "Elég volt a korrupcióból! Elég volt a lopásból!". A néhány száz emberből álló tömeg a beszédek közben azt skandálta: "Nem hagyjuk!", "Maffia!", "Tolvaj banda!". 

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője beszél a tüntetésen. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője beszél a tüntetésen. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szakács László, az MSZP országgyűlési képviselője a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: még mindig nem tudni, mi lett a Quaestor-ügyben eltűnt "220 milliárd" forint sorsa. Szavai szerint "egy Fideszhez közel álló brókercég" csődje után az ügyészség "ímmel-ámmal" nyomozott, a kártalanítás összege is igen csekély, a legfőbb kérdés tehát az, hogy "kinek lopták el" a pénzt.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: az ügyészség feladata, hogy megkeresse a pénzt, és visszakapják a károsultak. Hozzátette: ha erre nem képesek, akkor Polt Péter legfőbb ügyésznek le kellene mondania. A jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

A Quaestor- és a Hungária-kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap február 10-én azt közölte az MTI-vel, hogy a korábban beadott igényekkel együtt már több mint 32 ezer károsult kérelmét vette nyilvántartásba. A Kárrendezési Alap március 31-éig vizsgálja meg a kérelmek jogosságát és állapítja meg a kárrendezés összegét. 

És tényleg, Áder normakontrollt kért

Publikálás dátuma
2016.03.09. 15:12
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló  törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab) - áll az államfő nyilatkozatában. A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.  A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.

Az elnök közleménye szerint döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.

A lépés nem bátorságra vagy függetlenségre vall
A Párbeszéd Magyarországért szerint nem bátorságra vagy függetlenségre vall, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály, valamint a postatörvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna.Tordai Bence, a párt szóvivője - emlékeztetve arra, hogy párta korábban már az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénymódosítások miatt -, úgy fogalmazott: most már csak az a kérdés, hogy az alkotmánybíráknál a szakmai meggyőződés a párthűség fölé tud-e kerekedni.

Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti - írja Áder a dokumentumban, majd azt is hozzáteszi:  "Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm" - nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást.

Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.

Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.

A Fidesz tartozik két politikai nyilatkozattal
Az LMP szerint Áder János államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról, az ellenzéki párt társelnöke szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal. A nagyobbik kormánypártnak Schiffer András szerint el kell számolnia a választóknak azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök miért érdemel nagyobb fizetésemelést, mint egy ápolónő. Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jövőben nem kívánnak folyamatban lévő bírósági ügyeket törvényhozási eszközökkel eldönteni. Schiffer András ez utóbbival kapcsolatban megismételte: amíg ez nem történik meg, addig pártjának nem áll módjában az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényekről egyeztetni. Az LMP társelnöke a szerdai államfői "vétó" azon elemére is felhívta a figyelmet, amely szerint a két törvény megváltoztatásával sérelem érné a jogbiztonságot. Ellentmondás keletkezne az információszabadságról szóló törvény és az egyes szektorális törvények között, másrészt pedig visszamenőlegesen, konkrét jogi eljárásokba belenyúlva alkotna jogot az Országgyűlés - mondta Schiffer András.

lásd még: MNB-alapítványok milliárdjai