A Jobbik alelnökét nem engedték be Romániába

Publikálás dátuma
2016.03.09. 18:08
Szávay István közszereplő/Facebook
3 évre kitiltottak Romániából, persze ismét előzetes értesítés vagy érdemi indoklás nélkül! - panaszolja a közösségi portálon Szávay István.

Mint írja, március 8-án este Erdélybe utazott volna, hogy részt vegyen a Székely Szabadság Napján, ismét kiállva Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendezvényt megelőző és követő napokban Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben tartott volna sajtótájékoztatókat, lakossági fogadóórákat, valamint különböző találkozókra készült. Ám, mint a jobbikos politikus írja, közel félórás várakoztatás után az ártándi román határőr közölte: nem engedheti tovább, mert három évre kitiltották az országból.

Kiderült az is, hogy a döntés 2015. október 21. óta érvényes, tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére. Előzetesen ugyanis most sem tájékoztatott erről senki, mint ahogyan kitiltásom konkrét okáról sem.

Szávay István a Facebook-posztban azt is tudatja, hogy korábbi, egy évig tartó kitiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és Strasbourgban beperelte a román államot. Mint írja, természetesen ezúttal sem hátrálok, ismét ki fogom használni az összes rendelkezésemre álló romániai és nemzetközi jogi lehetőséget. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-n keresztül közölte, hogy lépéseket tett annak érdekében, hogy tisztázzák, miért nem engedték be Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániába. A tárca közleménye szerint felvették a kapcsolatot a román belügyminisztérium illetékes államtitkárságával is és találkozót kezdeményeztek az ügy részleteinek tisztázása érdekében.

Szerző

Porszem a lengyel gépezetben - Nem hagyja magát az Alkotmánybíróság

Külön-külön több pontjában és egészében is alkotmányellenesnek minősítette a lengyel alkotmánybíróság szerdán a róla szóló törvény sokat vitatott, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság vizsgálatának tárgyát is képező módosítását.

Az alkotmánybíróság kedden kezdte el tárgyalni a rá vonatkozó törvény tavaly decemberi módosítását, amely miatt több ellenzéki párt - a Polgári Platform (PO), a Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt - képviselői, a lengyel emberjogi szóvivő, a legfelsőbb bíróság elnöke és az országos bírósági tanács (KRS) nyújtott be panaszt.

A kihirdetett ítélet szerint a törvénymódosítás több pontja alkotmányellenes, a jogszabály egésze pedig "lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság szabályos és hatékony működését", "sérti a testület függetlenségét". Emiatt az úgynevezett "szabályszerű jogalkotás" alkotmányos alapelvébe ütközik. Ezt az alkotmányjogászok a lengyel jogállamiság egyik legfontosabb alapelvének tartják, pontos meghatározását azonban az alaptörvény nem tartalmazza, az ítélethozatal során mindig több jogszabály alapján hivatkoznak rá.

Mivel a törvénymódosítás az alkotmánybíróság többsége szerint sérti a "szabályszerű jogalkotás" alapelvét, hatályát vesztené azon a napon, amikor az alkotmánybírósági ítéletet a hivatalos közlönyben közzéteszik. Az ítélet szerint az alaptörvénybe ütközik továbbá a törvénymódosításnak az a kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület csak legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, valamint az is, hogy a bírói testületnek a panaszokkal érkezési sorrendben kell foglalkoznia. A testület viszont nem találta alkotmányellenesnek a törvénymódosítás jóváhagyásának módját.

Az ítéletet nem egyhangúlag fogadták el, a 15 tagú testület tárgyalásán részt vevő 12 alkotmánybíró közül ketten, akit az új lengyel kormány idején iktattak be, nem támogatta azt.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az alkotmánybírói testület tárgyalását a napokban eleve törvényellenesnek minősítette, így azon nem vettek részt a szejm, a kormány és a főügyészség képviselői. A PiS politikusai azzal érveltek, hogy a hatályos decemberi törvénymódosítás szerint a testületnek 13 fős összetételben kell döntenie, miközben a mostani tárgyaláson csak 12 bíró vett részt. Emellett a PiS szerint a testület az üggyel az érkezési sorrendet mellőzve foglalkozott, ami szintén ellentmond a hatályos jognak.

Az ítélethirdetést megelőzően, szerda délelőtt a wpolityce.pl konzervatív hírportál kiszivárogtatta az ítélet tervezetét, azt állítva, hogy a PO politikusai az utóbbi két hétben egymásnak küldözgették és alakították a készülő ítélet szövegét. A PO ezt rágalomnak minősítette, és szerda délután kilátásba helyezte, hogy a cikk miatt az ügyészséghez fordul. A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság várhatóan szombaton teszi közzé véleményét.

Szerző

Szavcsenko-ügy - Putyin ellen is szankciókat követelnek EP-képviselők

Levélben fordult több mint ötven európai parlamenti (EP-) képviselő Federica Mogherinihez, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez büntetőintézkedéseket követelve többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen a Nagyija Szavcsenko ukrán pilóta elrablásában és bebörtönzésében játszott szerepe miatt.

A felhívás aláírói beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtanák a felelősöket, akikről listát is csatoltak a levelükhöz. Összesen huszonkilenc orosz állampolgár, köztük Vlagyimir Putyin államfő, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és Alekszandr Basztrikin, a Szövetségi Nyomozó Bizottság elnöke ellen vezetnének be szankciókat. Büntetőintézkedésekről a tagállamok külügyminisztereit tömörítő tanács dönthet. Az EP-képviselőknek meggyőződése, hogy "az unió nem várhat tovább a válasszal a nemzetközi jog és a minszki megállapodások ezen szégyenteljes és égbekiáltó megsértésére".

Az aláírók között megtalálható mások mellett Jacek Saryusz-Wolski és Jerzy Buzek néppárti, valamint Szanyi Tibor szocialista, Renate Weber liberális és Jávor Benedek zöldpárti képviselő is. Nem sokkal később Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke, Andrej Plenkovic, az EU-Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság vezetője és Jacek Saryusz-Wolski, az Európai Parlament ukrajnai jelentéstevője felszólított az ukrán pilóta azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátására.

A három politikus élesen elítélte a Szavcsenko csaknem két éve tartó, illegális fogva tartásához vezető, Oroszország által elkövetett jogsértéseket, és kafkainak nevezte az ügyben lefolytatott bírósági meghallgatásokat. Mint írták, aggasztja őket az éhségsztrájkot folytató pilóta romló egészségi állapota. "Meg vannak számlálva a napjai, hacsak szabadon nem engedik" - húzták alá a képviselők.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben, a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Szakadárok fogták el, és adták át az orosz hatóságoknak, akik azzal vádolják, hogy köze van két, Luhanszk megyében aknatámadásban meghalt orosz tévés halálához, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko kitart amellett, hogy a tévések halálakor ő már a luhanszki szakadárok fogságában volt.

Kijev álláspontja szerint a pilótát elrabolták, és kijár neki, hogy ne köztörvényes bűnözőként, hanem hadifogolyként kezeljék. A 2014 nyara óta Oroszországban fogva tartott Szavcsenko - akire az orosz ügyész 23 évi szabadságvesztést és nagy összegű pénzbüntetés kiszabását kérte - az ivóvizet is elutasítva "száraz" éhségsztrájkba kezdett.

Szerző
Frissítve: 2016.03.09. 16:02