Különös tendert írt ki az orosz védelmi minisztérium

Öt palackorrú delfin megvásárlására írt ki tendert szerdán honlapján az orosz védelmi minisztérium, legfeljebb 1,75 millió rubel (mintegy 4 millió forint) értékben.     

Az orosz katonai tárca két mozgékony nőstényt és három hímet keres, 2,3 és 2,7 méter közötti hosszúságban. A minisztérium feltételül szabta, hogy kifogásuknál legyen jelen egy tengeri emlősökre szakosodott állatorvos, és a delfineket legkevesebb egy hónapon át karanténban kell tartani.

A vízi emlősök rendeltetéséről a pályázatban nem esik szó. A tenderről az online kiadásában beszámoló Komszomolszkaja Pravda napilap emlékeztetett arra, hogy sajtóértesülések szerint 2014-ben - a Krím annektálását követően - az ott található (ukrán) állami óceanárium harci delfinjei az orosz védelmi minisztérium rendelkezése alá kerültek.  A harci delfineket radarrendszerek megzavarására, aknakeresésre és katonai búvárok észlelésére használják az orosz és az amerikai hadseregben.

Szerző

A Jobbik alelnökét nem engedték be Romániába

Publikálás dátuma
2016.03.09. 18:08
Szávay István közszereplő/Facebook
3 évre kitiltottak Romániából, persze ismét előzetes értesítés vagy érdemi indoklás nélkül! - panaszolja a közösségi portálon Szávay István.

Mint írja, március 8-án este Erdélybe utazott volna, hogy részt vegyen a Székely Szabadság Napján, ismét kiállva Székelyföld területi autonómiája mellett. A rendezvényt megelőző és követő napokban Kolozsvárott, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben tartott volna sajtótájékoztatókat, lakossági fogadóórákat, valamint különböző találkozókra készült. Ám, mint a jobbikos politikus írja, közel félórás várakoztatás után az ártándi román határőr közölte: nem engedheti tovább, mert három évre kitiltották az országból.

Kiderült az is, hogy a döntés 2015. október 21. óta érvényes, tehát 2014 márciusa és 2015 márciusa közötti első kitiltásomhoz hasonlóan ismét csak a határon tudtam meg, hogy nem léphetek Erdély földjére. Előzetesen ugyanis most sem tájékoztatott erről senki, mint ahogyan kitiltásom konkrét okáról sem.

Szávay István a Facebook-posztban azt is tudatja, hogy korábbi, egy évig tartó kitiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és Strasbourgban beperelte a román államot. Mint írja, természetesen ezúttal sem hátrálok, ismét ki fogom használni az összes rendelkezésemre álló romániai és nemzetközi jogi lehetőséget. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-n keresztül közölte, hogy lépéseket tett annak érdekében, hogy tisztázzák, miért nem engedték be Szávay Istvánt, a Jobbik alelnökét Romániába. A tárca közleménye szerint felvették a kapcsolatot a román belügyminisztérium illetékes államtitkárságával is és találkozót kezdeményeztek az ügy részleteinek tisztázása érdekében.

Szerző

Porszem a lengyel gépezetben - Nem hagyja magát az Alkotmánybíróság

Külön-külön több pontjában és egészében is alkotmányellenesnek minősítette a lengyel alkotmánybíróság szerdán a róla szóló törvény sokat vitatott, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság vizsgálatának tárgyát is képező módosítását.

Az alkotmánybíróság kedden kezdte el tárgyalni a rá vonatkozó törvény tavaly decemberi módosítását, amely miatt több ellenzéki párt - a Polgári Platform (PO), a Nowoczesna (Modern) és a Lengyel Parasztpárt - képviselői, a lengyel emberjogi szóvivő, a legfelsőbb bíróság elnöke és az országos bírósági tanács (KRS) nyújtott be panaszt.

A kihirdetett ítélet szerint a törvénymódosítás több pontja alkotmányellenes, a jogszabály egésze pedig "lehetetlenné teszi az alkotmánybíróság szabályos és hatékony működését", "sérti a testület függetlenségét". Emiatt az úgynevezett "szabályszerű jogalkotás" alkotmányos alapelvébe ütközik. Ezt az alkotmányjogászok a lengyel jogállamiság egyik legfontosabb alapelvének tartják, pontos meghatározását azonban az alaptörvény nem tartalmazza, az ítélethozatal során mindig több jogszabály alapján hivatkoznak rá.

Mivel a törvénymódosítás az alkotmánybíróság többsége szerint sérti a "szabályszerű jogalkotás" alapelvét, hatályát vesztené azon a napon, amikor az alkotmánybírósági ítéletet a hivatalos közlönyben közzéteszik. Az ítélet szerint az alaptörvénybe ütközik továbbá a törvénymódosításnak az a kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület csak legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat, valamint az is, hogy a bírói testületnek a panaszokkal érkezési sorrendben kell foglalkoznia. A testület viszont nem találta alkotmányellenesnek a törvénymódosítás jóváhagyásának módját.

Az ítéletet nem egyhangúlag fogadták el, a 15 tagú testület tárgyalásán részt vevő 12 alkotmánybíró közül ketten, akit az új lengyel kormány idején iktattak be, nem támogatta azt.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt az alkotmánybírói testület tárgyalását a napokban eleve törvényellenesnek minősítette, így azon nem vettek részt a szejm, a kormány és a főügyészség képviselői. A PiS politikusai azzal érveltek, hogy a hatályos decemberi törvénymódosítás szerint a testületnek 13 fős összetételben kell döntenie, miközben a mostani tárgyaláson csak 12 bíró vett részt. Emellett a PiS szerint a testület az üggyel az érkezési sorrendet mellőzve foglalkozott, ami szintén ellentmond a hatályos jognak.

Az ítélethirdetést megelőzően, szerda délelőtt a wpolityce.pl konzervatív hírportál kiszivárogtatta az ítélet tervezetét, azt állítva, hogy a PO politikusai az utóbbi két hétben egymásnak küldözgették és alakították a készülő ítélet szövegét. A PO ezt rágalomnak minősítette, és szerda délután kilátásba helyezte, hogy a cikk miatt az ügyészséghez fordul. A lengyel alkotmánybíróság helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság várhatóan szombaton teszi közzé véleményét.

Szerző