Tegnapi sajtótájékoztatójukon azonban a tőzsdefejlesztés eszközeiről csak általánosságban beszéltek. Az egyeztetések most folynak a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárcával. Az állami vállalatok tőzsdére csábítása kemény dió, ismerte el Nagy Márton. Az MNB alelnöke, a BÉT új elnöke emlékeztetett arra, hogy egyes vállalatok tőkehiányosak, mások messze vannak attól, hogy tőzsdeképesek legyenek vagy menedzsment-problémáik vannak. Ez nem csak gazdasági, hanem politikai döntés is. Az állami tulajdonban lévő MKB-nál viszont uniós vállalás az, hogy a tőzsdére menjen, 2018-2019-ig.
Az új tőzsdei operatív vezetésnek minden héten két vállalathoz kell elmennie, hogy megvizsgálják beszéljenek a tőzsdei szereplés lehetőségeiről.
A BÉT minden évben legalább 5 kibocsátás részvény és/vagy kötvénykibocsátást tervez. Amennyiben a tőzsdefejlesztés következtében a hazai részvénypiac kapitalizációja eléri a GDP 30 százalékát, most ez az arány 13 százalékos, akkor az a hosszú távú reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontot adhat hozzá - a BÉT vezérkar számításai szerint. Nagy Márton emlékeztetett arra, hogy 2019-2020 kritikus évek lesznek, az uniós források elapadása miatt, ezért a vállalatok finanszírozásához szükséges források is csökkennek, így a tőzsdének az évtized végéig megfelelő alternatívát kell nyújtania a tőkebevonásra. Ennek érdekében a tőzsdei jelenléthez kapcsolódó kedvezményeket növelni kívánják. A magyar befektetők portfóliójában a tőzsdei részvényhányad növelésé ösztönözni fogják a részvénykitettséghez köthető adminisztrációs és egyéb terhek enyhítése révén.
A kormányzattal együttműködve a BÉT új stratégiájának szellemében már most megvizsgálják az állami vállalatok régen napirenden lévő tőzsdei bevezetésének lehetőségét.
