Több ezer katonát és rendőrt vezényel a határokra a magyar kormány, amely tegnapi ülésén arról döntött: migrációs válsághelyzetet hirdet az egész ország területére. Pintér Sándor az ülés közben tartott rendkívüli tájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy szerdán nulla órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be a határain. Ezen országok már a csak schengeni elvárásoknak megfelelően - érvényes útlevéllel, vízummal - engedik be az érkezőket. Azt viszont nem tudni, az érintett országokban feltorlódott mintegy tízezer illegális migránsban milyen reakciókat váltanak ki ezek a döntések. Ezeknek az embereknek nincs tartózkodási engedélyük és mert bármilyen irányba elindulhatnak, a magyar kormány szerint fel kell készülni, hogy meg tudjuk védeni az országhatárokat.
A belügyminiszter mindenkit megnyugtatott: továbbra is garantálni tudják az állampolgárok biztonságát. Reményeik szerint nem jönnek át többen a zöldhatáron, mint eddig, de a kerítésnél "lényegesen nagyobb a mozgás" és a menedékkérelmet fogadó állomások is megteltek. Ez is ürügyül szolgált a kormánynak, hogy elrendelje a válsághelyzetet. Ennek jegyében a határ menti megyei rendőr-főkapitányságok akcióosztályainak és közrendvédelmi osztályainak munkatársait vezénylik a határhoz "nagyobb létszámban", illetve 1500 katonát rendelnek melléjük. Miután fontos, hogy a honvédségi járművek megfelelő sebességgel érjenek a határ menti helyszínekre, szükség esetén utakat, egyes szakaszokon elektromos hálózatot építenek, hogy meg tudják világítani a zöldhatárt. Tábor is épülhet, ahol a belügyminiszter szerint "megfelelő emberi körülmények között" el tudják helyezni az elfogottakat. A humán erőforrás erősítésére van pénz a költségvetésben, az útépítés 7,3 milliárd forintba kerül, amelyre elkülönítik a fedezetet.
Kiderült, miután Románia irányából egyelőre nem érkeznek illegális migránsok, ezen a szakaszon még nem építenek határzárat, de ha ez bekövetkezik, tíz napon belül elkészülhet a kerítés. Pintérnek román kollégája ígéretet tett arra, hogy országából nem engednek majd illegális migránsokat Magyarországra. A jelenleg már meglévő vasfüggöny külső vonalát nem akarják megerősíteni, az ugyanis nemzetközi színvonalú, ha viszont végül utat építenek, a belső vonalon felhúznak egy vadvédelmi utat, amit a miniszter balesetvédelmi szempontokkal indokolt.
Kommunikációs hadjárat, amely kizárólag arra alkalmas, hogy a valódi problémákról elterelje a figyelmet. Ráadásul jogellenes, hiszen a kritériumok nem adottak a válsághelyzet országos elrendelésére. A Magyar Helsinki Bizottság így reagált tegnap Pintér bejelentésére. A jogvédő civil szervezet arra figyelmeztetett, ha ez alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" bevezetését érti, akkor a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át, a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva. A menedékjogi törvény ugyanis pontosan megszabja, hogy erre a lépésre milyen feltételek mellett kerülhet sor, és e feltételek egyike sem teljesül a hivatalos statisztikák alapján. Februárban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alapján 2175 menedékkérelmet nyújtottak be, miközben a válsághelyzet kihirdetéséhez nagyjából havi 15 ezer kellene. Hivatalos rendőrség statisztikák szerint az elmúlt hónapban 906 megfelelő papírokkal nem rendelkező migránst fogtak el, közülük is sokan nem kértek menedéket, ami messze elmarad a jogszabályban meghatározott heti legalább 5600 kérelemtől. A tranzitzónákban alig néhány százan tartózkodnak, a négyből kettő az elmúlt hetekben folyamatosan üres volt.
A szervezet szerint spekulatív várakozások ilyen horderejű döntést nem indokolhatnak. Ráadásul, ha valóban lezárul a balkáni útvonal, a jelenleginél is jóval kevesebb menekült érkezik majd Magyarországra. A kormány politikailag motivált látványharcot folytat a menekültek ellen, amelyben már a legalapvetőbb jogállami követelményeket sem tartja be. Bár kommunikációs akcióról van szó, a következmények valósak lesznek. A migrációs válsághelyzetben ugyanis a kormány az ország területén bárhol fegyverhasználati joggal bevetheti a honvédséget a migrációval összefüggő rendőri feladatok ellátására, a rendőrség pedig "járványügyi intézkedések biztosítása céljából" magánlakásokba is beléphet és területeket zárhat le. A kihirdetett válsághelyzet az alól is felmenti a hatóságot, hogy jogi segítőt biztosítson az egyedül érkezett, családjuktól elszakadt menedékkérő gyerekek számára - fogalmazott a Helsinki Bizottság, egyben arra szólítva fel a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza jogellenes és indokolatlan döntését.
A Magyar Vöröskereszt egészségügyi gyorsbeavatkozó egységének tagja vizsgál egy menekültet a görög-macedón határ görög oldalán MTI Fotó: Balogh Zoltá
Tengert nem lehet fallal elválasztani. Amíg az EU vezetői nem tudnak megállapodni a török kormánnyal a menekültválság kezeléséről, addig özönleni fognak a migránsok Görögországba. Erről Szelényi Zsuzsanna, az Együtt parlamenti képviselője beszélt lapunknak, aki tegnap érkezett haza Leszboszról. A politikus nemzetközi tényfeltáró delegáció tagjaként járt a görög szigeten, ahová a legtöbb menekült érkezik.
Leszbosz és Törökország között csupán 8 kilométer a schengeni határvíz. Az ellenzéki politikus saját Facebook-oldalára is feltöltött egy rövid filmet, amelyből kiderül, a szigetről tisztán látszik a török part. Leszboszra folyamatosan érkeznek a menekültek, és egyre többen a szigeten is ragadnak. Járőröznek a görög parti őrség hajói, a lélekvesztőkbe zsúfolt embereket ki kell menteni. Háborgó vízre, ami ráadásul török terület, nem lehet visszatoloncolni őket. A parti őrség, a helyiek, az itt dolgozó önkéntesek naponta életeket mentenek - mondta el Szelényi. A menekülteket ugyanis a török embercsempészek kis csónakokba ültetik, és vezető nélkül indítják útnak. A lélekvesztő gyakran elsüllyed, vagy a migránsok maguk borítják fel, mert a csempészektől azt hallják, így biztosan partot érnek, hiszen a görög katonák nem hagyhatják vízbe veszni őket. A görögök hőkamerákkal őrzik a tengeri határt, de ha élet és halál között kell választaniuk, az életre szavaznak. Hiába üzeni nekik Orbán Viktor és más politikus hogy védjék a határt, ennek a felszólításnak valódi értelme nincs. Politikai problémáról van szó, amit csak politikai eszközökkel, közösen lehet megoldani.
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEXANDER KOERNER
Szelényi járt a szigeten működő hot spoton, ahol az év eleje óta valóban szinte minden menekültet regisztrálnak, a görög parti őrség ugyanis ide szállítja őket. Aki maga érkezik Leszboszra, az is tudja, hogy jelentkeznie kell, hiszen a táborban kapott igazolás nélkül nem utazhat tovább. A hot spotban egy-két éjszakánál nem lehet tovább maradni, ám amióta Macedónia lezárta határát, sokan a szigeten, vagy Athénban ragadtak. A regisztrációs táborban, akár a jótékonysági szervezetek táboraiban ma még nyugodt a helyzet. A hot spotban a Frontex, vagyis az EU határőrizeti szervének az emberei részt vesznek a regisztrációban. Van étel, ruha, orvos, de ha az EU-nak nem sikerül minél hamarabb megállapodnia Törökországgal, elfogyhatnak a készletek és a tömegnek nem is jut majd hely a sátrakban. Azt sem tudni, a táborokban élők meddig viselik türelemmel a bizonytalanságot. Ráadásul egyre több nő és gyerek érkezik. Szelényi szerint azért, mert több európai országban megszigorították a családegyesítést.
A görögök nem tudnak ennél többet tenni - állítja az Együtt képviselője, aki szerint a menekültválság megoldása nem Görögország elszigetelésével, hanem a törökökkel való megállapodáson és a szíriai rendezésen múlik. Az ellenzéki politikus azt várja Orbántól, hogy segítsen ebben.
A kormány 2015. szeptember 15-én Bács-Kiskun és Csongrád megyére kihirdette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amelyet három nap múlva Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztett.
