Orbán olyan, mint Augustus császár - A New York Times szerint

Publikálás dátuma
2016.03.10. 12:54
Az egyik legújabb felvétel Orbán Viktorról, Bakuban. Forrás: Facebook
A New York Times a budapesti építkezésekről írt cikket, amiben Orbán Viktor két nagy ingatlanprojektét, a budai Várba költözést és a Liget projektet mutatják be. A lap szerint a kormányfő célja a hatalmat képviselő épületek dicsőségének visszaállítása, majd egyenesen Augustus császárhoz hasonlítják a miniszterelnököt.

Orbán Viktor számára csak másodlagosak a gazdasági szempontok és a turizmus fellendítése. Az épületek visszaállításával párhuzamosan pedig minél több kommunizmussal kapcsolatos emlékművet is eltávolítana a kormányfő - írja a lap, akik megkeresték Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját is. Szerinte a Liget projekt a legnagyobb európai építkezés, s reméli, hogy minél több turistát idevonz majd.

Hasonlóan nyilatkozott a lapnak Szemerey Samu, a KÉK Kortárs Építészeti Központ építésze és alapítója is, aki szerint a komplex ingatlanköltöztetési ügylet az elmúlt száz év legnagyobb, ilyen jellegű projektje lehet. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere szerint azonban csak politikai nézőpontból lehet megérteni az építkezést. A politikus szerint Orbán Viktor a főváros képét az 1944 előtti állapotokra szeretné visszaállítani - olvasható a New York Times hasábjain.

Szerző

Kiderült, mit gondol Stephen Hawkins a Brexitről

Publikálás dátuma
2016.03.10. 12:46
FOTÓ: Tim P. Whitby/Getty Images
Stephen Hawking világhírű brit elméleti fizikus és 150 tudóstársa közös nyílt levélben állt ki Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.

A The Times című tekintélyes konzervatív napilap csütörtöki kiadásában megjelent felhívás aláírói a Cambridge-i Egyetem tudósai, egyben a brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society tagjai, köztük három Nobel-díjas. A nyílt levél szerzői szerint katasztrofális hatása lenne a brit tudományos életre és az egyetemek tevékenységére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból, és emiatt csorbulna a tudósok mozgásszabadsága. A felhívás szerint a brit tudomány legjobb kutatói közül sokan a kontinensről érkeznek, köztük olyan fiatal tudósok, akik EU-támogatást felhasználva választanak brit tudományos intézeteket kutatási tevékenységük helyszínéül. Az aláírók szerint a tudósok szabad mozgása ugyanolyan fontos a tudomány szempontjából, mint a szabadkereskedelem a piacgazdaságok számára.

A közös levelet kezdeményező tudós, Sir Alan Fersht, a Cambridge-i Egyetem kémiatudományi tanszékének professzora a The Timesnak elmondta: a brit tudományos élet csak az elmúlt hét évben nettó 2,4 milliárd font (mintegy 970 milliárd forint) EU-finanszírozásban részesült. Sir Alan szerint ennél is fontosabb azonban az a minőség, amelyet az európai kontinensről Nagy-Britanniába érkező tudósok hoznak magukkal. "Nem kérdéses, hogy Nagy-Britannia nettó agyimportőr" - fogalmazott a professzor, az uniós társállamokból érkező tudományos kutatókra utalva.

A csütörtökön közzétett felhívás a brit tudományos élet eddigi leglátványosabb összehangolt kiállása a brit EU-tagság mellett. A levelet a Royal Society Cambridge-ben dolgozó tagjainak 70 százalék aláírta, köztük Stephen Hawking, a legismertebb kortárs brit tudományos gondolkodó, akinek egyik legnagyobb sikerű munkája Az idő rövid története (A Brief History of Time) című tudományos bestseller.

Nemrégiben, ugyancsak a The Timesban kétszáznál több brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő nagyvállalat vezetői támogatták közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartását. A levelet olyan óriáscégek igazgatói is aláírták, mint a Vodafone távközlési szolgáltató, a Ryanair légitársaság, a BP olajipari csoport, az Airbus repülőgépgyártó konglomerátum, valamint a BMW, a General Electric és a BASF.

A konzervatív párti brit kormány - miután a múlt havi EU-csúcson egyezség született a London által igényelt uniós szabályozási reformokról - június 23-ára népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-tagságának sorsáról. A kabinet hivatalos ajánlása az, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált EU tagja. A brit kormány és a kormányzó Konzervatív Párt azonban ennek ellenére megosztott a kérdésben. A kabinet több tagja is jelezte, hogy a hivatalos kormányzati állásponttal ellentétben a júniusi népszavazáson a Brexitre kíván szavazni, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Szerző

Merkel a rádióban élesen bírálta Ausztriát

Publikálás dátuma
2016.03.10. 12:28
FOTÓ: Thomas Lohnes/Getty Images
A balkáni migrációs útvonal tartósan zárva marad - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter csütörtökön a Die Welt című német lapnak. Angela Merkel német kancellár egy rádiónyilatkozatban úgy vélte, ez nem megoldás, és ismét bírálta Ausztriát.

A balkáni migrációs útvonal nem nyílhat meg újra, a menekültek "ellenőrizetlen tömeges beáramlását a múlt részévé kell tenni" - hangsúlyozta Johanna Mikl-Leitner a Die Welt hírportáljának adott nyilatkozatában. Úgy vélte, hogy az útvonal lezárásáról a "józan ész szövetsége" gondoskodott. E szövetség tagjait szerinte az a kívánság egyesíti, hogy "legyen végre rend a menekültkáosz helyett Európában". 

A jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa szerint világosan jelezni kell a migránsoknak, hogy nem érdemes saját szakállukra nekivágniuk Európának. Amennyiben az Európai Unió "következetesen jelzi, hogy nincs többé ellenőrizetlen tömeges beáramlás Közép-Európába, akkor a Törökországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomás is csökken majd" - fejtette ki. Ez az egyetlen megoldás, minden más azzal jár, hogy még több ember érkezik. A "hamis remények" táplálásának folytatása csak arra lenne jó, hogy továbbra is ezrek induljanak útnak "azzal az elvárással, hogy kiválaszthatják maguknak a gazdaságilag legvonzóbb országot" - mondta Johanna Mikl-Leitner.

Egyesek szerint a német kormány titokban örül annak, hogy az osztrák kormány gondoskodott a balkáni migrációs útvonal lezárásáról. Angela Merkel kancellár szerint ez tévedés.  "Nem vagyok hálás Ausztriának" - mondta a kormányfő kedden a Südwestrundfunk (SWR) regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság rádiójának adott interjúban. "Nem találom szerencsésnek az egyoldalú intézkedéseket" - tette hozzá.

A kancellár egy szerdán késő este sugárzott másik rádióinterjúban ismét bírálta Ausztriát. A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaságnak azt mondta, hogy nem megoldás határkerítésekkel lezárni a balkáni útvonalat. "Az a személyes véleményem, hogy Ausztria egyoldalú döntése, amelynek hatására a balkáni országok is döntéseket hoztak, azt eredményezi ugyan, hogy kevesebb menekült érkezik hozzánk, de a másik oldalon nagyon nehéz helyzetbe hozza Görögországot" - emelte ki Angela Merkel.

Amennyiben nem sikerül megegyezni Törökországgal, vagy nem sikerül beindítani a menekültek uniós tagországok közötti elosztását, Görögország nem tudja tartósan viselni a terheket, vagyis "nem oldja meg a problémát, hogy valaki hoz egy döntést".  "Olyan döntésre van szükség, amely mind a 28 országnak megfelel" - mondta a német kancellár.

Szerző