Kutya egy törvény jöhet

Százötven kutyafajta hazai, közokiratnak minősülő törzskönyvezésének megszüntetését fogadhatja el a kormány a Földművelésügyi Minisztérium tervei alapján. Ezzel csupán kilenc magyar fajt ismernének el a jövőben, a nem magyar ebfajtákat tenyésztő szervezeteket pedig egyszerű egyesületté minősítenék vissza. Így félő, hogy a szabályozással áldatlan állapotok jöhetnek létre, s a már így is erős feketegazdaság tovább növekedhet.

Amennyiben a parlament elfogadja a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tervezetét, úgy százötven kutyafajta hazai, közokiratnak minősülő törzskönyvezése szűnhet meg. Ezzel az állam csak kilenc magyar fajt ismerne el: a kuvaszt, a komondort, a pulit, a pumit, a mudit, az erdélyi kopót, a rövid- és drótszőrű magyar vizslát, és a magyar agarat. A törvényjavaslat egy új fogalom bevezetésével tenne különbséget az országban tenyésztett fajták között, így azokat részesítené előnyben, amelyek „Magyarország természetföldrajzi környezetében” alakultak ki. Ezen felül a nem magyar ebfajtákat tenyésztő szervezeteket egyszerű egyesületté minősítenék vissza - értesült az index.hu.

Így a jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradjanak hatósági felügyelet alatt. A többi fajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása teljesen megszűnne.

Az FM szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert - ahogyan azt már novemberben megfogalmazták - a magyar ebtenyésztés helyzete kritikán aluli, működése több mint 15 éve súlyos konfliktusokkal terhelt. "A szakmai és jogi előírásoknak nem felel meg, hazai és nemzetközi megítélése folyamatosan romlik. Jellemző a magyar ebtenyésztésre továbbá, hogy a másfél évtizedes ex-lex állapot következtében súlyos személyi ellentétekkel terhelt, a tenyésztés (szaporítás) jelentős része a feketegazdaságban zajlik" - írták akkor.

Becslések szerint ma az illegális módon végzett állatkereskedelem milliárdos iparággá nőtte ki magát. A magyar bűnözők a nagy haszon reményében dobozokban csempészett kölyökkutyákkal árasztják el a nyugati-európai piacokat. A probléma méreteit jelzi, ahogyan a lap írja, hogy a hasonló népességszámú Csehországban nagyjából tízszer akkora tagsággal rendelkeznek a kutyaklubok, addig hazánkban ötször annyi kölyökkutya születik évente, mint a cseheknél.

Felmerül, hogy ha az állam feladja a kutyatenyésztőkkel folytatott harcát, akkor ez miképpen befolyásolja majd a feketegazdaságot. Kovács Violetta a Német Juhászkutya Fajmentés Alapítvány elnöke ezzel kapcsolatban egyáltalán nem optimista. Szerinte az FM tervezete kétségbeejtő állapotokat idézhet elő a jövőben, az ebszaporítókat már semmi sem fogja megfékezni, hogy gyenge idegrendszerű és genetikailag hibás állatokkal árasszák el a piacot. - Egy fajtatiszta kutyának számos előírásnak kell megfelelnie, így például röntgenszűrésnek vetik alá őket, vagy egyszerű munkavizsgát (egy rendezvényen bemutatott feladatok teljesítése) végeztetnek vele. Ezek általában a szaporított ebeknél hiányoznak, törzskönyvük pedig hamisított - világosított fel Kovács. A kormány tehetetlenségét az ügyben jól mutatja, hogy hazánkban az utóbbi időben nagyra tartott kutyatenyésztők fejezték be munkájukat, mondván, ilyen környezetben nem tudnak garanciát vállalni egy születő kutyáért.

A kialakult helyzet megnyugtató megoldását egyelőre senki sem tudja, főleg most, hogy az állam mossa kezeit. Így Kovács is csak találgatni tudott ezzel kapcsolatban, véleménye szerint elsősorban a szaporítótelepek működését kellene rendezni, ahol az állatvédelmi kérdések mellett az adózás problémája is megjelenik.

A pécsi Farkas János kutyatenyésztő szerint a kormánynak ez a lépése még nagyobb káoszt hoz majd, mint amilyen ezelőtt uralkodott - írja a pecsma.hu. A legnagyobb problémát a szaporítótelepek jelentik, ahonnan sorra kerülnek ki az ellenőrizetlenül törzskönyvezett kutyák. Farkas szerint nincsen jó megoldás erre a problémára, a legnagyobb gondnak a rengeteg telepet látja, amelyek sorban fel kellene számolni. Úgy véli, inkább legyen kevesebb kutya, de azok egytől-egyig fajtatiszta, hivatalosan törzskönyvezettek legyenek. Persze ez sem old meg sok mindent, hiszen mindig százával fognak születni kóbor, keverék állatok.

Biznisz

A brit RSPCA állatvédő szervezet friss jelentése szerint 2015-ben 75 százalékkal növekedett a Magyarországról, Litvániából, Lengyelországból, Romániából és Írországból az Egyesült Királyságba érkező kölyökkutyák száma az egy évvel azelőttihez képest, ami azt jelenti, egy évben több mint 33 ezer kutyát exportálnak a fent felsorolt országokból.