Nyaraláskönnyítő szolgáltatást indított a Google

Új nyaralásszervező programot mutatott be tegnap a Google - adta hírül az index.hu. Ez alatt nem egy új oldal vagy alkalmazás megjelenését kell érteni, a Destination nevű program egyszerűen csak megjelenik az okostelefonokon, ha valaki utazással kapcsolatban informálódik.

Az internetes gigacég új szolgáltatásának összesen két fontos eleme van. Az egyik segít felfedezni a felhasználónak a pontos úti célt, így képeket, videókat mutat a helyszínről. Emellett még pontos útitervet is készít, valamint ajánlatot tesz arra vonatkozóan, hogy mennyi időt szükséges a városban eltölteni ahhoz, hogy minden látványosság megtekinthető legyen.

A másik elem már sokkal gyakorlatiasabb. Ebben a program hoteleket és repülőjegyeket ajánl. Ekkor már nem csak a találatokat adja ki a felhasználó számára, de össze is párosítja a lehetőségeket a szálláshelyekkel. A megfelelő szoba lefoglalását ezután persze mindenkinek önállóan kell elvégeznie, azt a Google szolgáltatása nem vállalja át.

A Destination egyelőre csak 201 várossal kapcsolatban képes tervet ajánlani. A program elérhetősége korlátozott, aminek oka, hogy azt kifejezetten okostelefonokra tervezték. Asztali számítógépen, laptopon és egyéb eszközökön nem érhető el, jóllehet ez a jövőben változhat. A gigacég ugyanis tisztában van azzal, hogy felhasználóinak túlnyomó része még inkább a jól bevált platformokon keresnek utazásokkal kapcsolatos információkat.

Szerző

Összefog az egészségügy

Publikálás dátuma
2016.03.11. 06:07
FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Az egészségügy legnagyobb problémája, hogy képtelen az összefogásra – jelentette ki egy évvel ezelőtt a Kórházszövetség akkori kongresszusán az Egyetemi Klinikák Szövetségének titkára. Sokan azt gondolják, azóta sem változott semmi, mások hisznek benne, hogy a közvélemény és az orvosi, ápolási szakma nyomására a kormány is elismeri, valami nagyon elromlott ebben a rendszerben, nem véletlenül vezetjük a halálozási statisztikákat a világban. Érdemi elmozdulásig még nem jutott az egészségügy, bár lassan kezdenek azonos érveket kimondani a szakmai és érdekvédelmi, meg civil szervezetek.

Valóban képtelen az összefogásra az egészségügy, vagy mégis megindult a változás és előbb-utóbb ők is tömegeket tudnak a parlament elé vinni, mint a pedagógusok? Hogyan látják a helyzetüket az utóbbi hónapok leglátványosabb akcióinak szervezői?

Ennek az egy évnek a meghatározó alakja Sándor Mária, aki a kifizetetlen bérpótlékok miatt kezdett harcot, de ma már a neve összeforr minden jobbító szándékú egészségügyi megmozdulással. Tegnap Debrecenbe tartott társaival és azt mondta a Népszavának, egyre többen mennek el ezekre a beszélgetésekre, kezdik érteni az emberek, hogy az ő biztonságosabb ellátásukért harcolnak. Szerinte érik az összefogás az egészségügyben, sőt a humántárca több területe között a jövő héten egyeztetnek a további megmozdulásokról az Emmi Mostohagyermekei csoport tagjaival, ahová folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb szervezetek. Március 15-én már együtt mennek a Tanítanék Mozgalom demonstrációjára.

Folyamatosan felszínen kell tartani az ágazat problémáit, tematizálni kell a közgondolkodást, hogy az egészségügy nemzeti üggyé válhasson, ez készítheti elő az erősebb érdekérvényesítő akciókat, ha szükséges, a sztrájkot is a betegbiztonság visszaállítása érdekében - így reagált a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke arra a kérdésre, mi hozhat eredményt a jobb színvonalú ellátásért és a dolgozók megbecsüléséért folytatott munkában. Dénes Tamás emlékeztetett rá, két és fél évig magányosan harcolt a Magyar Rezidens Szövetség a hálapénz ellen, az utóbbi egy évben pedig már nyilvános vita zajlik a kérdésről, az államtitkárság sem tudja megkerülni azt. A nővérhiányról azóta kezd tudomást venni a politika, hogy Sándor Mária beszédtémává tette és folyamatosan aktivizálja ezt a kört, az új orvosi szakszervezet pedig az „Emberi konzultációnak” nevezett akcióval segíti annak felismerését, hogy forrásbevonás és bérfejlesztés nélkül nem lehet előrelépés az egészségügyben. Elkezdtünk egy nyelvet beszélni és mindent elkövetünk, hogy a lakosság pontos képet kapjon az ellátás nehézségeiről, másrészt a politikusok is tudják, miért kell több pénzt megszavazniuk az ágazatnak a 2017-es költségvetésben – magyarázta a látványos, de többnyire pénz nélkül megvalósítható akciókat a fiatal sebész.

Bízik benne, az ágazati összefogás eredményeként a 2017-ben esedékes szakszervezeti választáson már új reprezentatív szakszervezetek is tárgyalási pozícióba jutnak és nem csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZEDDSZ) lesz ebben a helyzetben. Ennek elnöke, Cser Ágnes viszont Dénes Tamás szerint sokat árt az egészségügyi érdekvédelemnek, az „álszent és szervilis kormánypárti hozzáállásával, miközben más szervezeteket alaptalanul kormányellenesnek tüntet fel”. A ReSzaSz a pártsemleges, de cselekvő érdekvédelemben hisz - hangsúlyozta az elnök, aki stílusváltást, emberközeli kommunikációt ígért, és tárgyalókészséget az aktuális kormányzattal, de azt mondta, a helyzet súlyossága miatt az érdekvédelmi akciókat egy esetleges tárgyalás esetén is folytatni kell.

A kórházfenntartó se jobb
A Demokratikus Koalíció (DK) egészségpolitikusa azt emelte ki, hogy az ellenzéki pártok egyformán gondolkodnak az ágazat helyzetéről. László Imre úgy látja, a színfalak mögött alakul az egészségügyi összefogás, de lassúbb folyamat, mint az oktatásban. Egy megkésve kezelt vagy szállított beteg esete végighullámzik a sajtón és kórházak, orvosok ellen hangolja a közvéleményt, de az ellenzéki politikus szerint nem lehet megakadályozni, hogy előbb-utóbb a páciensek is csatlakozzanak a szakma akcióihoz és az már meghátrálásra fogja kényszeríteni a kormányt. Arra a felvetésre, hogy az oktatásban könnyű volt közös ellenséget találni a Klik-ben, László Imre úgy reagált, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) sem jobb gazdája a kórházaknak, bár erről kevesebb hír szól.

Összefog az egészségügy

Publikálás dátuma
2016.03.11. 06:07
FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Az egészségügy legnagyobb problémája, hogy képtelen az összefogásra – jelentette ki egy évvel ezelőtt a Kórházszövetség akkori kongresszusán az Egyetemi Klinikák Szövetségének titkára. Sokan azt gondolják, azóta sem változott semmi, mások hisznek benne, hogy a közvélemény és az orvosi, ápolási szakma nyomására a kormány is elismeri, valami nagyon elromlott ebben a rendszerben, nem véletlenül vezetjük a halálozási statisztikákat a világban. Érdemi elmozdulásig még nem jutott az egészségügy, bár lassan kezdenek azonos érveket kimondani a szakmai és érdekvédelmi, meg civil szervezetek.

Valóban képtelen az összefogásra az egészségügy, vagy mégis megindult a változás és előbb-utóbb ők is tömegeket tudnak a parlament elé vinni, mint a pedagógusok? Hogyan látják a helyzetüket az utóbbi hónapok leglátványosabb akcióinak szervezői?

Ennek az egy évnek a meghatározó alakja Sándor Mária, aki a kifizetetlen bérpótlékok miatt kezdett harcot, de ma már a neve összeforr minden jobbító szándékú egészségügyi megmozdulással. Tegnap Debrecenbe tartott társaival és azt mondta a Népszavának, egyre többen mennek el ezekre a beszélgetésekre, kezdik érteni az emberek, hogy az ő biztonságosabb ellátásukért harcolnak. Szerinte érik az összefogás az egészségügyben, sőt a humántárca több területe között a jövő héten egyeztetnek a további megmozdulásokról az Emmi Mostohagyermekei csoport tagjaival, ahová folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb szervezetek. Március 15-én már együtt mennek a Tanítanék Mozgalom demonstrációjára.

Folyamatosan felszínen kell tartani az ágazat problémáit, tematizálni kell a közgondolkodást, hogy az egészségügy nemzeti üggyé válhasson, ez készítheti elő az erősebb érdekérvényesítő akciókat, ha szükséges, a sztrájkot is a betegbiztonság visszaállítása érdekében - így reagált a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke arra a kérdésre, mi hozhat eredményt a jobb színvonalú ellátásért és a dolgozók megbecsüléséért folytatott munkában. Dénes Tamás emlékeztetett rá, két és fél évig magányosan harcolt a Magyar Rezidens Szövetség a hálapénz ellen, az utóbbi egy évben pedig már nyilvános vita zajlik a kérdésről, az államtitkárság sem tudja megkerülni azt. A nővérhiányról azóta kezd tudomást venni a politika, hogy Sándor Mária beszédtémává tette és folyamatosan aktivizálja ezt a kört, az új orvosi szakszervezet pedig az „Emberi konzultációnak” nevezett akcióval segíti annak felismerését, hogy forrásbevonás és bérfejlesztés nélkül nem lehet előrelépés az egészségügyben. Elkezdtünk egy nyelvet beszélni és mindent elkövetünk, hogy a lakosság pontos képet kapjon az ellátás nehézségeiről, másrészt a politikusok is tudják, miért kell több pénzt megszavazniuk az ágazatnak a 2017-es költségvetésben – magyarázta a látványos, de többnyire pénz nélkül megvalósítható akciókat a fiatal sebész.

Bízik benne, az ágazati összefogás eredményeként a 2017-ben esedékes szakszervezeti választáson már új reprezentatív szakszervezetek is tárgyalási pozícióba jutnak és nem csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZEDDSZ) lesz ebben a helyzetben. Ennek elnöke, Cser Ágnes viszont Dénes Tamás szerint sokat árt az egészségügyi érdekvédelemnek, az „álszent és szervilis kormánypárti hozzáállásával, miközben más szervezeteket alaptalanul kormányellenesnek tüntet fel”. A ReSzaSz a pártsemleges, de cselekvő érdekvédelemben hisz - hangsúlyozta az elnök, aki stílusváltást, emberközeli kommunikációt ígért, és tárgyalókészséget az aktuális kormányzattal, de azt mondta, a helyzet súlyossága miatt az érdekvédelmi akciókat egy esetleges tárgyalás esetén is folytatni kell.

A kórházfenntartó se jobb
A Demokratikus Koalíció (DK) egészségpolitikusa azt emelte ki, hogy az ellenzéki pártok egyformán gondolkodnak az ágazat helyzetéről. László Imre úgy látja, a színfalak mögött alakul az egészségügyi összefogás, de lassúbb folyamat, mint az oktatásban. Egy megkésve kezelt vagy szállított beteg esete végighullámzik a sajtón és kórházak, orvosok ellen hangolja a közvéleményt, de az ellenzéki politikus szerint nem lehet megakadályozni, hogy előbb-utóbb a páciensek is csatlakozzanak a szakma akcióihoz és az már meghátrálásra fogja kényszeríteni a kormányt. Arra a felvetésre, hogy az oktatásban könnyű volt közös ellenséget találni a Klik-ben, László Imre úgy reagált, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) sem jobb gazdája a kórházaknak, bár erről kevesebb hír szól.