A vasárnapi német tartományi választásokat minősítő szuper jelző nem is megalapozatlan, hiszen a három voksolás a szövetségi politikára is hatással lehet. Különösen a mostani helyzetben, amikor a választók nemcsak a régiók politikájáról mondanak véleményt, hanem Angela Merkel menekültpolitikáját állítják pellengérre.
A felmérések is megerősítik, hogy a választók a kampányban a menekültkérdést tartották a legfontosabb témának. Baden-Württembergben 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy ennél nem is létezik jelentősebb kérdéskör, Rajnavidék-Pfalzban 62 százalék volt ez az arány, Szász-Anhaltban pedig 53 százalék. Azért érdekes, hogy ez utóbbi tartományban a legalacsonyabb az arány, mert a jobboldali radikális Alternatíva (AfD), amely a kancellár menekültpolitikájának állandó bírálatával tett szert nagy népszerűségre, épp e tartományban számíthat kiemelkedően jó eredményre.
Az év elején olyan értékelések láttak napvilágot, amelyek szerint a szombati választásig gyökeres változás történik a kancellár politikájában, s feladja a befogadásra épülő koncepcióját. Ezek az elemzések abból indultak ki, hogy ez a stratégia egyszerűen fenntarthatatlan, s ezt a kancellárnak is be kell látnia, ezért a menekültek számának drasztikus csökkentéséért száll majd síkra. Ez azonban nem következett be. A kancellár továbbra is közös uniós megoldást szorgalmaz a menekültkérdésben, de az Európai Unió és a Törökország közötti csúcstalálkozó mutatta meg, hogy ezt nagyon nehéz megvalósítani, részben a visegrádiak ellenállása miatt, részben pedig azért, mert a törökökkel sem könnyű dűlőre jutni. A nem éppen demokratikus intézkedéseiről ismert ankarai kormány, amint az várható volt, teljesen megbízhatatlanul viselkedik, újra és újra feljebb srófolja a menekültek be-, vagy visszafogadásáért követelt árat.
Ha mégis sikerülne a közös európai megoldás, aminek azt is magában kellene foglalnia, hogy Görögország az összes menekültet regisztrálja, s ez lássuk be, szintén nehezen megvalósíthatónak tűnik, nos, akkor sem látszik valószínűnek, hogy sikerül huzamosabb időre megoldást találni. Ha a közvélemény-kutatásokból indulunk ki, Angela Merkel a nem éppen kedvező jövőkép ellenére mintha egyre inkább nyerő pozícióban lenne. Belpolitikai szempontból legalábbis. Egyrészt azért, mert a parlamenti ellenzék rendkívül gyenge, attól nem kell tartania, hogy akár a Zöldek, akár a Balpárt jelentősen megerősödjék, ráadásul a környezetvédők és a CDU programja között nincsenek is olyan drámai, áthidalhatatlan különbségek. Másrészt Merkel belső ellenzéke, nevezetesen a keresztényszocialista CSU, s annak elnöke, Horst Seehofer távolról sem annyira erős, amint ezt a külvilágnak kommunikálja.
A közvélemény-kutatások szerint a németek többségének egyre kevésbé van ínyére radikális fellépése, de nemcsak honfitársai elégelték meg azt, hogy a kormány belső ellenzékét játssza, hanem már a CSU-n belül is megrendült a bizalom vele szemben. Legnagyobb ellenfele Markus Söder, nyílt titok, hogy a bajor tartományi pénzügyminiszter a keresztényszocialisták elnöki székére pályázik. Seehofer ezért azon mesterkedik, hogy meghosszabbítsa pártelnöki mandátumát, méghozzá 2018 végéig, vagyis mindenképpen ő maradjon a CSU élén, legalább a következő parlamenti választásig. Ezek a belső viaskodások azonban Seehofer tekintélyének is ártanak saját pártján belül. Ezért létezik számára egy B-terv is. Eszerint távozna ugyan a CSU éléről, s a párt vezetését átveheti Söder, ám a bajor kormányfői tisztséget mindenképpen megtartaná magának, s pénzügyminiszternek olyan, hozzá hű személyiséget nevezne ki, akivel együtt fellépve meg tudná akadályozni az új pártvezető minden kezdeményezését.
Az már most biztos, hogy az Alternatíva mindhárom tartományi parlamentbe bekerül majd, így politikai szempontból már most tudhatjuk, hogy a jobboldali radikális, bevándorlásellenes párt lesz a legnagyobb nyertese a voksolásnak. Szász-Anhalt tartományban majdnem minden ötödik szavazó teheti annak a pártnak a neve mellé az x-et, melynek vezetője, Frauke Petry nemrégiben lőfegyver bevetését javasolta a menekültek ellen.
Politológusok azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy a párt előretörése országos szinten jelentős változásokat eredményez majd. „Az AfD még nem konszolidálódott, különféle irányzatok koalíciója” – vélekedett a Reuters Deutschlandban Jürgen Falter. Hasonlóképp látja Oskar Niedermayer politológus, aki a jobboldali párt térnyerését a protestszavazatokra vezeti vissza, azon választók magatartására, akik a hagyományos pártokat kívánják figyelmeztetni.
Falter abban látja az AfD erejét, hogy a Bajorországon kívül élők csak az Alternatívára szavazhatnak, ha nem értenek egyet a kancellár menekültpolitikájával. A Forsa közvéleménykutató szakértője szerint jelentős mozgósító erő lehet potenciális AfD-szavazók számára a menekültválság. Ugyanakkor az már Petry nagy felháborodást keltett kijelentése alapján kiderült, hogy az AfD sem egységes a kérdés megoldását illetően.
A legutóbbi felmérések egytől egyig azt a trendet mutatják, hogy Merkel népszerűsége folyamatosan nő, bár még messze nem éri el a menekültválság előtti szintet. Ugyanakkor a Forsa ügynökség felmérése szerint Angela Merkel megítélése sosem volt annyira jó 2016-ban, mint most. Ha közvetlenül kellene kancellárt választani, akkor 50 százalékos eredményre tenne szert, ami két százalékos emelkedés a néhány héttel ezelőtti 48 százalékhoz képest. Az ARD felméréséből pedig az derül ki, hogy Merkel megítélése meredeken emelkedett február vége óta, vagyis éppen a tartományi választások finisében.
A szilveszteri kölni események, amelyek után jelentősen romlott a kancellár megítélése, már háttérbe szorultak. S ami a menekültválság megoldását illeti, mindhárom tartományban derűlátóbbak lettek az emberek. Szász-Anhalt tartományban a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az ország lépes túljutni a menekültválságon, Baden-Württembergben s Rajnavidék-Pfalzban pedig ez az arány a kétharmadot is eléri. Jelentős változás a korábbi hetekhez képest az is, hogy Merkel menekültpolitikájának megítélése is javult. A keletnémet tartományban 49 százalék, a délnyugatiakban pedig 56 százalékos ez az arány.
A Stern elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a kancellár az európai színtéren is nyerő pozícióban van. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nélküle megoldhatatlan a menekültválság. A német magazin úgy véli, a visegrádiak ellenállásától sem kell annyira tartania a jövő heti uniós csúcstalálkozón, mert azért ezen államok is tisztában vannak azzal, mit veszítenének a közös Európa esetleges felszámolásával. Azt ugyanakkor a Stern is elismeri, hogy még számos kérdés vár tisztázásra, például az, hová helyezik majd el azt az 55 ezer menekültet, akik jelenleg Görögország területén tartózkodnak.
Az ördög a részletekben rejlik. S bár a német politikai élet szereplői igyekeznek kisebbíteni a tartományi választások jelentőségét, nyilvánvaló, hogy a voksolás nem csak egy jelentéktelen epizód a német belpolitikában, hanem igenis hatást gyakorol a szövetségi politikára is. S miközben a kancellárnak nem kell olyan személyiségtől tartania, aki szövetségi szinten veszélyt jelentene hatalmára, az Alternatíva (AfD) térnyerése komoly veszélyeket rejt magában.
Komoly gondot jelent, hogy Angela Merkel személyes növekvő népszerűsége nem tükröződik a CDU mutatóin. Olyannyira, hogy a párt népszerűsége mindhárom tartományban csökkenő tendenciát mutat. A visszaesés Szászországban a legcsekélyebb, egy százalékos, Rajnavidék-Pfalzban viszont három százalékos, s különösen drámai, a Politbarometer szerint négy százalékos Baden-Württembergben, ahol már csak 30 százalékon állnak a kereszténydemokraták, a Deutschlandtrend pedig mindössze 28 százalékot mért a párt számára.
Mi az oka ennek? Azért is érdekes a kérdés, mert országos szinten nem tapasztalható a CDU visszaesése. Az esés elsősorban a CDU helyi listavezetőinek ellentmondásos politikájára vezethető vissza. Reiner Haseloff, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnöke, a Rajnavidék-Pfalz-i Julia Klöckner, illetve a Baden-Württemberg-i Guido Wolf be is álltak a kancellár mögé menekültkérdésben, meg nem is. Amikor aztán a közvélemény-kutatások alapján úgy látták, hogy a többség Merkel ellen fordult, rögtön ellenintézkedéseket követeltek, a menekültek számának maximalizálását, ami nyilvánvaló szakítás a berlini irányvonallal. Julia Klöckner, s a többiek is nagy csinnadrattával fogadták a CSU elnökét, Horst Seehofert, ami szintén egyfajta fricska volt Merkelnek.
Elemzők rámutatnak, a CDU listavezetői a két szék között estek a pad alá. Amikor úgy látszott, ég a ház, kihátráltak Merkel mögül. Most viszont, amikor a kancellár közkedveltségi mutatója egyértelműen megindult felfelé a lejtőn, nem farolhatnak vissza. Ezzel azonban a többi pártnak tettek nagy szívességet.
Tekintsük át, hogy alakulnak az erőviszonyok az egyes tartományokban:
Baden-Württemberg
Winfried Krteschmann-nak, a Zöldek politikusának van esélye arra, hogy a kormányfői székben maradjon. Ugyanakkor hajszálon múlhat, folytatódhat-e a környezetvédők és a szociáldemokraták koalíciója. Bár a párt 32 százalékon áll, a közvéleménykutatók figyelmeztetnek arra, hogy a felmérések során a tömörülés mindig jobban szerepel, mint amilyen aztán a valós eredménye lesz. A Zöldek népszerűsége Kretschmann személyes elismertségére vezethető vissza. A megkérdezettek kétharmada nyilatkozott úgy, azt szeretnék, hogy tartományi kormányfő maradjon. A kereszténydemokrata Guido Wolf esetében csak 18 százalékos ez az arány. A jelenlegi koalíció folytatását az SPD gyengébb megítélése teszi bizonytalanná, mindössze 13 százalékon áll a párt.
Rajnavidék-Pfalz
Valószínűleg a szociáldemokrata Malu Dreyer maradhat a miniszterelnöki székben, mert Julia Klöckner „pálfordulásai” miatt a CDU megítélése minden felmérés szerint csökken. A bizonytalanok pedig inkább a szociáldemokratákra adnák a voksukat. Dreyert ráadásul sokkal jobban kedvelik a nők, mint Klöcknert. Mindenesetre a tartomány történetében ez lesz az első „női összecsapás”. A megkérdezettek fele a hivatalban lévő Dreyert szeretné miniszterelnöknek, Klöcknert csak 35 százalék. A legtöbben ugyanakkor nagykoalíciót látnának szívesen. Bizonytalansági tényező, hogy nem tudni, bekerül-e a parlamentbe a liberális FDP, illetve a Zöldek.
Szász-Anhalt tartomány
Itt a legbizonytalanabb a helyzet. Az AfD ugyanis minden korábbinál nagyobb szavazati arányra tehet szert, ezzel minden bizonnyal megakadályozza a néhány hónapja még teljesen reálisnak tűnő szociáldemokrata-Zöldek-Balpárt koalíció létrejöttét. Ezért a választók komoly kihívás előtt állnak. Vagy síkra szállnak a nagykoalíció folytatása mellett, vagy káoszba sodorják a tartományt, abban az esetben, ha a CDU és az SPD együtt nem képes abszolút többségre szert tenni. Ezenfelül ugyanis nem képzelhető el más alternatíva. Kizárható egy CDU-AfD szövetség éppen úgy, mint a CDU és a Balpárt közötti koalíció. A legvalószínűbb variáció a nagykoalíció folytatása, s az, hogy Haseloff maradhat a kormányfői székben.
Az eddigi erőviszonyok
Baden-Württemberg
10 millió lakos - A tartományi parlament összetétele: CDU 60, Zöldek 36, SPD 35, FDP 7 - Tartományi kormányfő: Winfried Kretschmann- Zöldek-CDU koalíció van hatalmon
Rajnavidék-Pfalz
4 millió lakos - A tartományi parlament összetétele: SPD 42, CDU 41, Zöldek 18 - Tartományi kormányfő: Malu Dreyer - SPD-Zöldek alkotta koalíció van hatalmon
Szász-Anhalt
2,3 millió lakos - A tartományi parlament összetétele: CDU 41, Balpárt 29, SPD 26, Zöldek 9 - Tartományi kormányfő: Reiner Haseloff (CDU) - CDU-SPD koalíció van hatalmon
