EKB;kamatcsökkentés;adóskockázat;

2016-03-11 19:19:00

Bejött az az euróövezeti jegybank húzása?

 Londoni pénzügyi elemzők kimutatása szerint meredek csökkenéssel reagáltak az európai adóskockázati mutatók az euróövezeti jegybank (EKB) gazdaság- és inflációélénkítő célú monetáris enyhítési döntéseire.

A Markit Financial Information Services piaci adatszolgáltató csoport pénteken közölte, hogy a 120 legnagyobb, befektetési ajánlású besorolással ellátott európai vállalat törlesztésleállási kockázatának piaci biztosítási cseretranzakcióiból (credit default swaps, CDS) képzett Markit iTraxx Europe Main CDS-index jelenleg 74 bázispont környékén jár, ami négyhavi mélypont.

Az európai bankrendszer kockázati mutatói is javultak. A Markit iTraxx Europe Senior Financials CDS-mutató 17 bázisponttal esett az EKB bejelentése óta, és most 42 százalékkal alacsonyabb, mint februárban, az európai bankszektorral kapcsolatos piaci félelmek legutóbbi fellángolásának idején. A Markit londoni elemzői ezeket az árazási mozgásokat "drámai" mértékűnek nevezték pénteki helyzetértékelésükben.

Az iTraxx Europe Main CDS-index a Volkswagen német autógyár teszteredmény-hamisítási botrányának tavalyi kirobbanása után még 84 bázispont környékén járt, ami annak idején másfél éves csúcs volt.

A mostani CDS-árazási csökkenések közvetlen előzményeként az EKB a héten bejelentette, hogy 60 milliárd euróról 80 milliárd euróra növeli a mennyiségi enyhítési ciklus havi eszközvásárlási keretét, emellett 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra csökkentette az egynapos betéti kamatot.
A londoni elemzői közösség első kommentárjai szerint ugyanakkor több okból is kérdéses az EKB új monetáris enyhítési lépéseinek makrogazdasági szintű hatékonysága.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű tekintélyes londoni gazdasági elemzőház szakértői szerint a még mélyebben negatív tartományba süllyesztett betéti kamatok alkalmazásának nem szándékolt következménye a kereskedelmi bankok jövedelmezőségének károsítása lesz, és ez éppen a fő cél, a gazdaságélénkítés ellen hathat. A kereskedelmi bankok ugyanis az EKB negatív betéti kamatát nem tudják saját klienseikre áthárítani, mivel ez betétkiáramlást okozhat, így a reálgazdaság hitelellátásának drágítására kényszerülhetnek veszteségeik ellensúlyozása végett - érveltek a CEBR londoni elemzői.

A ház szerint ezt egy enyhítő elem ellentételezheti, az EKB által bejelentett újabb hosszú távú célzott refinanszírozási programsorozat (TLTRO), amelynek keretében a bankok mínusz 0,4 százalékos kamattal vehetnek igénybe EKB-hitelforrást, vagyis pénzt kapnak az eurójegybanktól a tőle felvett hitel után. A CEBR elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ezt a forrást csak meghatározott, célzott reálgazdasági kihelyezésekre lehet használni.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai az EKB, valamint az amerikai jegybanki feladatokat ellátó Federal Reserve és a brit jegybank, a Bank of England monetáris enyhítési ciklusai közötti jelentős méretkülönbségeket emelték ki. Kimutatták, hogy az EKB mennyiségi enyhítési ciklusa a megemelt keretösszeggel együtt sem fogja sokkal meghaladni az euróövezet halmozott éves GDP-értékének 15 százalékát, miközben a Bank of England az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos (több mint 150 ezer milliárd forintos) mennyiségi enyhítéssel az éves brit GDP-érték 25 százalékánál nagyobb értékű új likviditást juttatott a brit gazdaságba, és a Fed eszközvásárlási programja is megközelítette az amerikai hazai össztermék 25 százalékát.

A Capital Economics elemzői szerint mindezek alapján nincs garancia arra, hogy az EKB intézkedései lendületet adnak az euróövezet vérszegény kilábalási folyamatának, és arra sem, hogy elhárítják a defláció fenyegetését.