Az önkormányzatok is beszállnak a menekültkvóta-ellenes kampányba. A Megyei Jogú Városok Szövetsége mai konferenciáján mintegy 900 helyhatóság képviselői egyeztetnek arról, hogyan segítsék az Orbán Viktor által kezdeményezett referendumot, amely az alkotmányjogászok többsége szerint alaptörvénybe ütközik, emellett az Európai Unió testületei számára nem kötelező érvényű. Kocsis Máté, Józsefváros kormánypárti polgármestere, a Fidesz kommunikációs igazgatója tegnap az M1-en beszélt arról, hogy eddig csaknem 900 önkormányzat fogadott el olyan határozatot, amely támogatja a kormány migrációs politikáját. A kvóta Kocsis szerint "értelmetlen és veszélyes válasz" a menekültválságra, a kormány ezért fogalmazta meg, hogy "nekünk, magyaroknak jogunk van eldönteni, kivel élünk együtt", illetve ezért indított a népszavazási kezdeményezést. Arról, hogy a referendum kérdését még nem hitelesítették, a kormánypárti politikus hallgatott.
Eközben a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója ismét nem tudta megindokolni, miért kellett szerdán migrációs válsághelyzetet elrendelni az egész ország területére. Bakondi György tájékoztatóján csak azt ismételte meg: miután a nyugat-balkáni útvonalat lezárták, az érintett országokban nagyon sok menekült rekedt. Görögországban 36 ezer illegális bevándorló tartózkodik és Törökországból naponta 2-3 ezer érkezik a görög szigetekre. Az idomeni görög-macedón határnál 15 ezer ember torlódott fel, Macedóniában 1500, Szerbiában 2 ezer, Horvátországban pedig 500 migráns tartózkodik, nekik egyelőre bizonytalan a sorsuk. Azt sem tudni, hányan indulnak el Szíriából, illetve Törökországból az Unió felé. Fennáll a lehetősége annak, hogy a migránsok, az embercsempészek új útvonalakat keresnek, ezért kell védeni az országot a lehetséges veszélytől. Bevallotta, Magyarországon jelenleg 2220 migráns tartózkodik, az elmúlt két napban pedig már csak 20-20 határsértőt vettek őrizetbe a hatóságok.
Az ATV Start című műsorában Bakondi a szerdai intézkedést azzal magyarázta, a kormány egyetlen pillanat alatt nem tud válsághelyzetet elrendelni, ehhez akár egy hétre is szükség lehet. Ha esetleg Szlovénia, vagy Románia felől nagyon sok menekült érkezik, akkor már nem kell előterjesztéseket fogalmazni, kormánydöntésre várni, hanem a rendőrök és a katonák tehetik a dolgukat. A miniszterelnöki főtanácsadó az ATV műsorvezetőjét sem tudta a válsághelyzet kiszélesítésnek létjogosultságáról meggyőzni.
Jövő csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az EU állam- és kormányfői, hogy a menekültáradat megfékezésére megállapodjanak a török kormánnyal. A hétfői csúcs félbeszakadt, mert Törökország az eddig megígért 3 helyett, 6 milliárd eurót, vízummentességet és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását követelte. Az Amnesty International a jövő heti csúcsra készülve tegnap levélben fordult az uniós vezetőkhöz, köztük Orbán Viktorhoz, azt kérve, utasítsák el az EU és Törökország közötti megállapodást, mert az felszámolná a nemzetközi védelmet Európában. A civil szervezetnek komoly aggályai vannak a javasolt megállapodás jogszerűségével, erkölcsösségével és hosszútávú hatásaival kapcsolatban. Ez ugyanis elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet a migránsokat visszaküldeni a törökökhöz és nem azzal, hogyan lehetne minél több ember számára áttelepítés vagy más biztonságos és legális útvonalak segítségével biztonságos menedéket nyújtani Európában. Ezzel az embercsempészetet is korlátozni lehetne.