Brüsszel az uniós tejtermelés ideiglenes csökkentéséről döntött

Az uniós tejtermelés ideiglenes csökkentéséről döntöttek a tagállamok agrárminiszterei hétfőn Brüsszelben. A döntést az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, amely jelezte: készen áll a versenyszabályzatba ütköző döntés ideiglenes engedélyezésére - tájékoztatott közleményében az Európai Tanács hétfőn.

Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos a agrárminiszterek hétfői döntéséről elmondta: az megnyithatja az utat egy olyan intézkedés előtt, amely lehetővé teszi az ágazat szereplőinek, hogy önkéntes alapon, ideiglenes termelési korlátozásokat vezessenek be.

Az uniós biztos a 28 uniós ország agrárminisztereinek ülésén kijelentette: "kész vagyok, hogy ilyen tartalmú szabályok bevezetésére tegyek javaslatot a bizottság előtt, amely dönthet a tejágazat önkéntes megállapodásainak ideiglenes engedélyezéséről".

A közlemény szerint az Európai Bizottság készen áll arra, hogy engedélyezze az uniós tejtermelés csökkentését. A bizottság hamarosan megküldi a tagállamoknak a javaslatot, amely a versenyszabályoktól való átmeneti eltérést jelent ugyan, de megmentheti a tejiparban dolgozókat és a válságban lévő ágazatot. Egyes termelők és politikusok a tejkvótarendszer tavaly áprilisi megszüntetését tartják a túltermelés alapvető okának.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén 1,4 százalékkal 153,8 millió tonnára növekedhet az Európai Unió 28 tagállamában termelt tej mennyisége a tavalyi 2,5 százalékos emelkedés után. Jövőre kisebb ütemben, éves szinten 0,7 százalékkal bővülhet a tejtermelés. Idén Írországban, Hollandiában, Dániában és feltehetően Nagy-Britanniában emelkedik a legnagyobb mértékben a termelés szintje, Franciaországban és Németországban mérsékelt lesz az ütem, míg a kelet-európai országokban - az állatállomány csökkenését követően - stabilizálódik a szint.

Szerző

Vegyesen alakul a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggel a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben, euróban és svájci frankban erősödött, dollárban gyengült a magyar deviza a bankközi devizapiacon.

Az eurót a péntek esti 310,73 forint után hétfő reggel kilenc órakor 310,19 forinton jegyezték. A svájci frank árfolyama a péntek esti 283,42 forintról 282,71-re csökkent, a dolláré 278,09 forintról 278,59 forintra emelkedett.

Az eurót péntek este 1,1155 dolláron, hétfő reggel kilenc órakor 1,1132 dolláron jegyezték.

Szerző
Témák
forint árfolyam

A cégek fele nem adózik rendesen - 600 milliárd a hátralék

Publikálás dátuma
2016.03.14. 09:38
FOTÓ: Molnár Ádám
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai tavaly 36 888 társaságnál és 11 306 magánszemélynél végeztek adóellenőrzést, a cégeknél csaknem minden második ellenőrzés adóhiány feltárásával zárult, a magánszemélyeknél közel négyötöde. A NAV nagy céges adósainak túlnyomó többsége budapesti székhelyű - közölte a feketelista.hu gazdasági adatbázis.

A közlemény szerint az adórevizorok 2015-ben 17 661 gazdasági társaságnál összesen 582 milliárd forint hátralékot tártak fel, míg 2014-ben a 37 744 ellenőrzött társaságból 18 686 céget "füleltek" le, és 587 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az adóhiányosok között 2014-ben 1157 olyan céget találtak, amelynél a nettó adókülönbözet meghaladta a 100 millió forintot, míg 2015-ben 1314-et, csaknem 14 százalékkal többet. 

Az adóellenőrök az elmúlt évben 11 306 magánszemélyhez jutottak el, és 8905 esetben állapítottak meg - összesen 45 millió forint - adóhiányt. Egy évvel korábban ebben a körben 12 121 ellenőrzést végeztek, és 9443 adózónál összesen 34 millió forint hátralékot tártak fel.

Az adóhivatal negyedévenként hozza nyilvánosságra azoknak a cégeknek, illetve magánszemélyeknek a nevét, akiknek az adóhiánya 180 napja folyamatosan meghaladja előbbieknél a 100 millió, utóbbiaknál a 10 millió forintot. A NAV listáján 2015 végén 224 név volt, közülük 153 cég, a nagy adóhiányosok sora pedig tavaly 736 üggyel bővült.

A "kipellengérezett" 153 társaság több mint kétharmada (116) budapesti telephelyen van bejegyezve. Félmilliárd forintnál nagyobb adóhiányt 19 cégnél állapítottak meg, közülük 14 a fővárosban működik, a lista élén azonban két vidéki társaság neve olvasható.

A negyedéves listán szereplő több mint másfélszáz cég - hat betéti társaság kivételével - kft. formában működik, egyetlen részvénytársaság neve sem szerepel a listán. A cégek nagy többségét az ellenük indított hatósági eljárások már "kiseperték" a piacról. A 153 társaság közül 111-nek törölték, hétnek pedig felfüggesztették az adószámát, nyolc viszont végelszámolás alatt áll. Míg a nagy adóhiányos cégek több mint kétharmada fővárosi, az érintett magánszemélyeknek mintegy 70 százaléka vidéki lakos.

A feketelista.hu szerkesztői összeállították 2015. teljes - a négy negyedév összevont adatainak - százas "toplistáját" is. A "rangsort" a budapesti Carlo Invest Kft. "vezeti" 2,389 milliárd forint adóhiánnyal, a második a North Santrade Kereskedelmi Kft., a harmadik pedig a Fortill-Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

A jogkövetkezményekkel együtt legnagyobb befizetési kötelezettség (1,533+3,282 milliárd forint) a Stark Industries Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t terheli. Az év folyamán 13 cégnél mutatott ki az adóhatóság egymilliárd forintnál nagyobb adóhiányt, ehhez jönnek még a jogkövetkezmények terhei. A százas céglistán 75 százalékban fővárosi cégek érintettek.
A feketelista.hu adatbázisban több mint félmillió cégnév szerepel, megtalálható benne tizennégy állami intézmény cégekkel kapcsolatos elmarasztaló határozata, kiderül belőle továbbá, hogy az érintett társaság ellen folyamatban van-e felszámolási eljárás, megvonták-e az adószámát, elmarasztalták-e munkajogi vagy munkavédelmi mulasztások miatt.

Szerző