Orbán Viktor: ma Európában tilos kimondani az igazságot

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba - jelentette ki Orbán Viktor kedden Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Népszava fotók az ünnepségről.

Orbán Viktor közölte, "eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot", hogy "szembeforduljunk és ellenálljunk", illetve hogy "szövetségeseket gyűjtsünk", hogy megakadályozzák Európa tönkretételét. "Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet" - fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani.

A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha "széthúzunk, elbukunk". "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény" - közölte. Szerinte "a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot". Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk - tette hozzá.

Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri "letenni a nagyesküt", hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre - közölte. Orbán Viktor azt mondta, "javíthatatlan emberjogi harcosok falkái" éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.

A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák összekapcsolódásának történelme is.
"Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált" - hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett. Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát.

"Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorláspolitikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorlózendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra" - jelentette ki.

Orán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot. A folyamatot úgy írta le: először megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy "idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban", végül odajutunk, hogy "kiadják az utunkat a saját országunkból".

A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Mint fogalmazott, ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után "a mi közös otthonunk, Európa nem szabad", a kontinens "ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág".

Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig "ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad". Tilos kimondani, hogy "ma nem menekültek érkeznek", hanem népvándorlás fenyegeti Európát, ahogyan azt is, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy "ez nem véletlen", hanem egy "kitervelt, irányított akció, ránk irányított embertömeg" - sorolta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy "minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket".

Tilos kimondani - folytatta -, hogy a betelepítés célja Európa vallási, kulturális, etnikai átrajzolása, "felszámolva ezzel az internacionálé utolsó akadályát jelentő nemzetállamokat".

Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy "Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást". Úgy látja azonban, "az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak", a kontinens "jólétben szunyókáló" népei "lassan felébrednek", mert talán megértették: a jövőjük forog kockán.

A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be, "e forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét".
Szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 1956-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány "vérvonala" a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut - fejtette ki. Az 1918-1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található.

Elmondta, az ünnep emelkedettsége sem feledteti, hogy a 1919-es hagyomány is velünk él még, "bár szerencsére inkább csak pislákol, ha néha hangoskodik is". Hozzátette: gazdaállat híján megvannak számlálva a napjai, ha nem érkezik újabb nagy szellemi és politikai infúziós segélyszállítmány külföldről, akkor a gyökerei is elszáradnak az internacionalizmus befogadására alkalmatlan magyar anyaföldben.

A kormányfő "velejéig magyarként" jellemezte az 1848-49-es forradalmat, amely szerinte lelkesítő, de józan, mámoros, de célszerű, dicsőséges, de mértéktartó volt. Méltatta a magyar forradalmakat vezető tisztes polgárokat, katonatiszteket, jogászokat, írókat, orvosokat, iparosokat, földműveseket, nemzeti érzelmű munkásokat.

Orbán Viktor külön köszöntötte a Budapestre érkezett lengyeleket, "Bem tábornok lelkes utódait", azt üzenve, hogy "miként ezeréves közös történelmünk során mindig, most is mellettetek állunk a küzdelemben, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok". "Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek: több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!" - mondta.

A miniszterelnök végül azt mondta: "a sors könyvében ma az megírva, hogy a rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti". "Ha ebbe belenyugszunk (...), elnyel bennünket az Európai Egyesült Államok hatalmas bendője". Ezért azt a feladatot tűzte célul, hogy "legyőzzük, átírjuk és megváltoztassuk a nekünk szánt sorsot", majd a szokásos "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" fordulattal zárta ünnepi beszédét.

Tüntetők tiltakoztak Orbán Viktor múzeumkerti beszéde alatt

Hátat fordítottak a Múzeumkertnek a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság rendezvényén részt vevő tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt.

Erre Büki Zoltán, a civil szervezet vezetője kérte a demonstrálókat, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára szervezett központi állami ünnepség közvetlen közelében tüntetnek Budapesten, a Kálvin téren. Büki Zoltán azt mondta, hogy mivel Orbán Viktor már rég hátat fordított a magyar népnek, ezért most a tüntetők mutassák neki a hátukat, néma csendben. Utóbbi kérést sok demonstráló nem tartotta be, ők kiabáltak és fütyültek, dudáltak, sípoltak.

A szervezők papírból kivágott piros lapokat osztogattak a tüntetőknek, és Büki Zoltán azt kérte, tartsák fel azokat Orbán Viktor beszéde végén, a miniszterelnök ugyanis szereti a focit, és ezzel meg tudják neki mutatni, hogy a népnek elege van belőle.
A tüntetésen a hangulat fokozott volt: az állami ünnepség és a demonstráció résztvevőit rendőrsorfal választotta el, azon át rendszeresen fütyültek és kiabáltak egymásra. A rendezvények kezdete előtt két, az állami ünnepségre igyekvő férfit lefogtak a rendőrök, mert rátámadtak egy transzparenst tartó ellentüntetőre.