Tóbiás: semmi nem tart örökké, innen lehet csúnyán bukni

Publikálás dátuma
2016.03.15 14:38

Fotó: /
A képre kattintva galéria nyílik. Fotó: Molnár Ádám

Nincs szabad sajtó szabad társadalom nélkül, sem szabad társadalom szabad sajtó nélkül, a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát - jelentette ki Tóbiás József. A szocialisták elnök-frakcióvezetője az 1848-as forradalom kitörésének évfordulója alkalmából átadta  az MSZP pártalapítványa által odaítélt Szabad Sajtó Díjat Bombera Krisztina televíziós újságírónak, Galkó Balázs színművésznek és Klecska Ernő újságírónak 

Az ellenzéki párt vezetője köszöntőjében kiemelte: a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát, és ma semmi ok a magyar sajtó szabadságának ünneplésére. Nem a létező, hanem az óhajtott sajtószabadságot ünnepeljük - fogalmazott Tóbiás József, arra figyelmeztetve, a közmédia "habonyosodik", a TV2 "vajnásodik". A Fidesz nagyrészt ellehetetlenítette a sajtónak azt a részét, amely nem szolgálja ki. De ez a világ nem tart örökké, innen lehet csúnyán bukni - jelentette ki a szocialista pártvezető.

A díjazottak közül Bombera Krisztina jelenleg az ATV műsorvezetője, az ELTE angol-amerikanisztika szakát, majd a jogi karon végzett. Galkó Balázs színművész 1970-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, tagja volt a Nemzeti Színház és a 25. Színház társulatának, játszott Szolnokon, Kecskeméten, Miskolcon, létrehozója és meghatározó részvevője a Művészetek Völgyének, jelenleg szabadúszó. Klecska Ernő a Fejér Megyei Hírlap újságírója, lapszerkesztője, végzettsége szerint villamosmérnök és mérnök közgazdász.

A díjátadón megjelentek között volt Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Horváth Csaba fővárosi szocialista politikus, Molnár Gyula korábbi szocialista országgyűlési képviselő, Újbuda volt polgármestere, Baja Ferenc volt szocialista országgyűlési képviselő, miniszter.

A teljes beszéd: 

Petőfi Sándor verset írt az Országgyűléshez 1848 februárjában, hetekkel a forradalom kitörése előtt. Minden bizonnyal ott és akkor ő is sok mindenben bizakodott, de azt nem tudhatta, hogy néhány hét múlva Március 15-én a magyar történelmet meghatározó, a nemzet jövőjét alapjaiban megváltoztató események egyik főszereplője lesz. Ezt írta:
Hiába minden szép és jó beszéd,
Ha meg nem fogjátok az elejét,
Ha a kezdetnél el nem kezditek…
Sajtószabadságot szerezzetek

Fiatalok voltak, elszántak voltak, őszinték voltak, és mertek kockáztatni. A társadalom pedig felismerte bennük a jövő zálogát, és melléjük állt. Pedig csak néhányukat ismerték az emberek, a többieket a feladatok szólították meg, az események tették ismertté. Világszabadságról, a nemzet szabadságáról, az egyén szabadságáról álmodtak, miközben a többség azt gondolta, hogy a világ még hosszú ideig olyan lesz, mint előtte volt.
2016-ban a Sajtószabadság napján újra nem a létezőt ünnepeljük, hanem óhajtjuk a sajtószabadságot. A Szabad Sajtó Alapítvány létrehozása egy adekvát MSZP-s válasz volt az 1990-es évek médiaháborújára. Akkor mindenki úgy gondolta, hogy az alapító gondolat, a sajtószabadság követelése a rendszerváltás utáni többpártrendszerben fokozatosan érvényét veszíti. Sajnos mára bebizonyosodott, hogy ez naiv várakozásnak bizonyult, 2016-ban ez a követelés érvényesebb mint valaha. Ma mégsem csak erről akarok beszélni. 2010 óta ezt már sokszor elmondtuk.

Ma is médiaháború zajlik Magyarországon,, de ez már egy másfajta háború. Már nem két világkép és értékrend verseng. A FIDESZ politikai nyomással, fenyegetéssel és politikai, közjogi és gazdasági túlhatalommal nagyrészt ellehetetlenítette a nem őt szolgáló sajtót. Ebben a médiaháborúban a FIDESZ önmaga és a még régebbi önmaga ellen harcol. Újra lecserélte az elveit és a pártsajtóját. Az egykori liberális először konzervatív, majd mára szélsőséges populista lett.
Újra bebizonyosodott, hogy a szolgalelkű, kiszolgáló pártsajtó hosszú távon és piaci körülmények közt teljesen életképtelen. Ma annak vagyunk a szemtanúi, hogy öli meg a korábbi kedvenceit, és hozza létre az új pártsajtóját. Ez nekünk egyre több pénzünkbe, egyre több közpénzbe kerül, és egyre silányabb minőséget produkál. Erény a hazugság, munkaköri kötelesség a szolgalelkűség, előléptetés jár a hírhamisításért, alkalmazási feltétel a vezér feltétlen tisztelete. Ellenben bűn az igazmondás, tilos az önálló gondolat és vélemény, kerülendő a valódi kérdés, oknyomozás.
A kormánypárti politikus pedig megmondja, mit lehet kérdezni, vagy elmenekül, ha kamerát, mikrofont lát, vagy szelíd mosollyal hazudik, vagy hat év kormányzás után elmúlnyolcévezik, vagy hiába kérdezik, hallgat, titkolózik, vagy kínjában annyit válaszol: „Csak”.

Merjük végre kimondani! A Szabad Sajtó Napján nem az egész magyar sajtót ünnepeljük! Nincs mit ünnepelni a habonyosított közmédia paródián, a vajnásított TV2-n, a g.fodorosított 888-on, a „szélesített” Magyar Hírlapon, Echo TV-n és hasonszőrű társaikon!. „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”- mondta Deák Ferenc. Nekik ma csak ezt üzenhetjük.

Két dolog azonban egészen biztos. Ez a világ sem tart örökké, és innen lehet csúnyán bukni. A másik, hogy a mai világban nincs totális ellenőrzés, bármennyire is elszánt a hatalom. A szabadság kis körei léteznek, és még államon kívüli kommunikációs eszközökkel is rendelkeznek. Egyre többen kommunikálnak, szervezik az életüket az online világban, közösségi médiákban, nem néznek, olvasnak, hallgatnak mindenhatónak hirdetett kormány kinyilatkoztatásokat. Egyre több ember szembesül a valósággal és döbben meg tőle, és egyre élesebben fogalmaz, szervezkedik. Lehet, hogy Mark Zuckerberg napjaink Landereje és Heckenastja?
Nem önmagában a sajtószabadság hiánya fáj, nem önmagában a sajtószabadság hiánya öli meg a nemzet életerejét. Olyan nincs, hogy egy ország, egy társadalom szabad, csak a sajtó nem az. A sajtószabadság a szabadságjogok lakmuszpapírja, megmutatja, milyen is a társadalom valójában. Ha így nézzük, még siralmasabb a kép.

A hatalom nem tárgyal, hanem fenyeget, ha ez nem elég, akkor tönkre akar tenni. Nagyon sokan személyükben megtapasztalták ezt, mint Pukli István, Pilz Olivér, Galló Istvánné- Szolidárisak vagyunk velük. Ha népszavazást akarsz kezdeményezni, rág küldi a kigyúrt kopaszait. Ha polgármesterként polgármester-jelöltként kiállsz, a városodért, faludért, pénzmegvonással fenyegetik az egész lakosságot, hazugságokkal próbálnak lejáratni.
Szétverték az egészségügyi ellátást, tönkretették az oktatást. Közalkalmazottak tízezrei tengődnek. A pedagógusok ma tüntetnek. Nem csak a pedagógusok. Végre erőteljesen megjelent a társadalmi szolidaritás. Pedagógus tüntet nem csak önmagáért, hanem az iskolában dolgozó, oktatást segítő többi közalkalmazottért, a diákjaiért. A türelme határán túljutó pedagógus mellé odaállt a társadalom, a különböző szakmák szakmai szervezetei és szakszervezetei. Az ország 75%-a egyetért a tanárokkal, nem veszik be a kormány által kínált maszlagot, hogy itt csak önző és teljesíthetetlen bérkövetelésekről van szó. Arról pont nincs!

Ott nincs szabadság, ahol az emberek egzisztenciális rettegésben élnek, munkabérnek csúfolt havi pár tízezer forintból nyomorognak. Választott vezetőik pedig cégeket, milliárdokat felejtenek ki, vagy titkolnak el vagyonnyilatkozatukban büntetlenül. Nincs szabadság egy olyan országban, amelyik Európát szitokszónak használja, bár pénzéből él, és Azerbajdzsánban keresi a barátait.
A FIDESZ a 2002-es vereség sokkja után azt az utat választotta, hogy polgári köröket hozott létre, ez az álcivil, pártkötődésű hálózat segítette hatalomra jutni. A hatalomban ennek kiteljesedése és egyben a civilség otromba paródiája lett az állami megrendelésekre dolgozó közpénzek milliárdjaival kitömött CÖF. Nem lesz itt több békemenet, a CÖF mára csak köznevetség, közmegvetés tárgya.

Mi más utat választottunk. Nehezebbet, lassabban járhatót, de meggyőződésem, hogy hosszú távon életképeset. Megkeressük, megszólítjuk a valódi civil társadalmat, a mindennapi embereket. Ha tudunk segítünk, ha segíteni nem tudunk, meghallgatjuk a baját, szolidárisak vagyunk, a magunk hangjával felerősítjük az ő hangját. mi is tanuljuk ezt az új működést, társadalmi szerepvállalást, a leendő partnereink is tanulják az új MSZP-t. Néha kicsit bizalmatlanok, kétkedők, de mi türelmesek vagyunk. Mi tudjuk, hogy az érdekeink, problémáink, megoldási lehetőségeink azonosak. Nem elfoglalni akarjuk őket, hanem megérteni, segíteni, ahol lehet, együttműködni. együtt lehetünk erősek, nekünk velük van dolgunk.
Nincs szabad társadalom szabad sajtó nélkül, nincs szabad sajtó szabad társadalom nélkül.

Szerző
2016.03.15 14:38

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Parlament: már az ellenőrzőket is ellenőrzik

Publikálás dátuma
2019.02.17 19:39

Fotó: / Vajda József
Szigorítják a belépést: az országgyűlési őrök saját kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat.
Az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettesének vasárnapi körlevelében az szerepel, hogy „2019. február 18-tól további intézkedésig az Országházba, illetve az Országgyűlés Irodaházába történő belépés során a biztonsági igazolvánnyal, az Országgyűlési Őrség szolgálati igazolványával rendelkező személyeket, és az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőket és munkavállalókat az Országgyűlési Őrség tagjai csak biztonságtechnikai ellenőrzést (személy- és csomagellenőrzést) követően léptetik be” – írja a hvg.hu. A portál szerint a körlevél indoklást, magyarázatot nem tartalmaz.    Mint írják, „biztonsági igazolványt” a vonatkozó házelnöki rendelkezés szerint „az Országgyűlés, illetve a védett személyek biztonságáért felelős fegyveres testületek – amelyek ellátják a személyvédelmi, illetve a Szent Korona és a hozzá kapcsolódó jelvények védelmi feladatait – az Országházban, az Irodaházban szolgálatot teljesítő állománya” használ. Vagyis az ellenőrzőket is ellenőrzik, az országgyűlési őrök saját éppen szolgálatban lévő kollégáik elé rakják majd ki a zsebükből a holmijukat. Az újságíróknak és más látogatóknak eddig is túl kellett esniük ilyen ellenőrzésen. Magukra az országgyűlési képviselőkre az intézkedés nem vonatkozik, mert az ő okmányukat képviselői igazolványnak hívják.
2019.02.17 19:39