Előfizetés

Merkel kitart

Publikálás dátuma
2016.03.16. 06:35
Vetélkedő szövetségesek – Merkel és Seehofer FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES
Nem várható változás a kancellár menekültpolitikájában azután sem, hogy a CDU érzékeny veszteségeket szenvedett el a vasárnapi részleges német tartományi választásokon. Ezt maga Angela Merkel kancellár közölte.

Kellemetlen hetek előtt állnak a német uniópártok azt követően, hogy a CDU sok mandátumot vesztett a vasárnapi részleges tartományi választáson Szász-Anhaltban, Baden-Württembergben és Ranjavidék-Pfalzban. Angela Merkel kancellár „nehéz napról” beszélt a CDU szempontjából. Elismerte, hogy a kampányt a menekültválság határozta meg. Beszélt arról, az embereket elbizonytalanította az, hogy nem sikerült megnyugtató megoldást találni erre. Kifejtette, ezzel kapcsolatban felmerül a német szövetségi kormány felelőssége is.

Mi várható ezután? A kormány politikájában nincs kilátás változásokra. A kancellár továbbra is közös európai megoldásban bízik, amelynek kulcsszereplője Törökország lenne, s úgy véli, csak így képzelhető el a menekültek számának tartós és biztos csökkentése. „Ugyanazt a politikát követem, amit az elmúlt hónapokban is” – fejtette ki Angela Merkel. A kancellár utalt arra, a gyengébb eredmény a CDU és a CSU vitáira vezethetőek vissza. A keresztényszocialisták elnöke, Horst Seehofer azonban mintha nem akarna tanulni a hibákból, s támadásba ment át. A CSU elnöke „politikai földrengést” vizionált a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) előretérése miatt, szerinte a bevándorlásellenes tömörülés az uniópártok egzisztenciáját fenyegetheti. Merkel nem osztotta ezt a véleményt, csak annyit közölt, „problémát” jelent az AfD szereplése. Szakértők szerint a CDU a három voksoláson 275 ezer voksot vesztett az AfD javára.

Szakértők már a választás előtt figyelmeztettek arra, hogy a CDU listavezetői két szék között a pad alá estek - néhány héttel a voksolás előtt kihátráltak a kancellár menekültpolitikája mögül, valóságos hősként fogadták a kancellár belső ellenzékének számító Seehofert, a CSU elnökét, s bár február végétől megindult felfelé a kancellár népszerűsége, már túl késő volt ahhoz, hogy újra menekültpolitikáját támogassák. Ez a kettős játszma végül nagyon megbosszulta magát.

Különösen fájó volt a vereség Julia Klöcker (Rajnavidék-Pfalz-i CDU-listavezető) és Guido Wolf (Baden-Württemberg-i CDU-vezető) számára. Ők ketten néhány héttel a voksolást megelőzően a menekültek száma felső határának meghatározását követelték, nyíltan szembemenve ezzel a kancellár politikájával. Klöckner kesernyésen megjegyezte, hogy az ilyen kudarcokból lehet elsődlegesen tanulni.

Baden Württembergben biztosan nem alakul koalíció az SPD, az FDP és a CDU között, itt a Zöldek és a CDU koalíciója a legvalószínűbb.

Kulcsállamok szavaztak a mini-szuperkedden

Öt nagy államban folytatódott tegnap az előválasztási maraton, Florida, Illinois, Észak-Karolina, Missouri és Ohio demokrata és republikánus választói szavaztak arról, ki legyen pártjuk elnökjelöltje.

Két állam különösen kulcsfontosságú a republikánusoknál, Floridában és Ohióban ugyanis „a győztes mindent visz” elv alapján osztják a delegátusokat. A republikánusoknál összesen 367, a demokratáknál 691 küldött megszerzéséért folyt a küzdelem.

Donald Trump öt állam közül négyben tarolhatott, bár kiszámíthatatlan, hogy az elmúlt napok botrányai, kampányincidensei inkább elidegenítették, vagy feltüzelték a milliárdos híveit. Marco Rubio utolsó kampánygyűlését hétfőn Miamiban, szűkebb pátriájában tartotta, ott, ahol városi tanácsnokként politikai karrierje kezdődött. A 44 éves floridai szenátor számára saját állama hozhatja el az elnöki álmok végét, Trump 43 százalékkal vezetett, Rubio 24 százalékkal második helyen állt a voksolás előtt. A milliárdos nevében Sarah Palin volt alelnökjelölt korteskedett Floridában.

Ohióban John Kasich kormányzó hazai pályán bízott a győzelemben, 38 százalékon állt, míg Trumpot 34 százalék támogatta. Kasich mellett kampányolt hétfőn a 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Romney, s támogatásáról biztosította a volt házelnök, John Boehner. A felfokozott hangulatban mindez együtt is kevésnek bizonyulhatott.

Folyik az önmarcangolás a Republikánus Pártban, későn ébredtek fel, aggódnak, hogy már nem tudják útját állni a destruktív kampányt vívó Donald Trumpnak, legfeljebb a clevelandi elnökjelölő konvención tehetnek még erre kísérletet. Az ohiói nagyváros attól tart, erőszakcselekmények kísérhetik a július 18-án kezdődő konvenciót. Sokan egyenesen pártszakadást jósolnak.

Meglepetéseket a demokratáknál is tartogathat a verseny. Bár a felmérések szerint Floridában és Észak-Karolinában Hillary Clinton biztosan vezetett, a váratlan michigani győzelem után további középnyugati sikerekben bizakodott vetélytársa, Bernie Sanders. A független szenátor ellenzi a szabadkereskedelmi megállapodásokat, így a NAFTÁ-t, amelynek sok vesztese volt Illinois, Missouri és Ohio államban is.

Párizsi merényletek - Rálőttek a rendőrökre egy házkutatás során Brüsszelben

Publikálás dátuma
2016.03.15. 18:59
Rendőrök járőröznek Brüsszelben - Fotó: Antoine Antoniol/Getty Images
Ismeretlen tettesek rálőttek a rendőrökre kedd délután Brüsszelben, miközben a rendfenntartók házkutatást tartottak egy lakásban a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokkal összefüggésben - jelentette a helyi média. A Le Soir című belga lap legfrissebb értesülései szerint Kalasnyikov típusú gépkarabéllyal támadtak a helyszínen lévő rendőrökre, akik közül hárman könnyebben megsebesültek.

A támadásról szóló híreket Eric Van der Sypt, a szövetségi ügyészség szóvivője is megerősítette. A tettesek a háztetőkön keresztül elmenekültek. A belga főváros Forest nevű déli negyedének nagy részét teljesen lezárták a hatóságok, több iskolában meg kellett szakítani a tanítást, a lakosokat pedig arra kérték, hogy ne hagyják el az otthonukat. A környék felett rendőrségi helikopterek köröznek.

Marc-Jean Ghyssels polgármester szerint egyelőre nem tudni, hány elkövető van szökésben. Az iTélé hírtelevízió arról számolt be, hogy a házkutatást a francia rendőrséggel együttműködve hajtották végre a helyi szervek. Ezt később a belga kormányfő szóvivője és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter is megerősítette.A párizsi merényletek elkövetői közül többen is Brüsszelben éltek korábban. Egyes hírek szerint Salah Abdeslam, a november 13-i terrorcselekmények feltételezett főszervezője állítólag a támadásokat követően is húsz napon át bujkált a városban.

A szökésben lévő Abdeslamot annak ellenére sem sikerült eddig kézre keríteni, hogy a terrortámadásokat követően Belgium nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene, mi több, azt sem tudni biztosan, hogy még Európában van-e. A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett merényletsorozatnak százharminc halálos áldozata volt.