Hajsza Belgiumban - Két embert továbbra is keresnek

Az Iszlám Állam zászlóját és nagy mennyiségű lőszert találtak a rendőrök Brüsszelben a házkutatásnak indult rendőrségi akció során, amelyben négy rendőr könnyebben megsebesült, egy embert lelőttek, két nem azonosított embernek pedig sikerült elmenekülnie, akiket továbbra is nagy erőkkel keresnek a hatóságok - közölte Brüsszelben Éric Van Der Sypt, a belga szövetségi ügyészség szóvivője szerdán.

A szóvivő elmondta, hogy az egyik elkövetőt a helyszínen agyonlőtték. A holttest mellett egy gépkarabélyt, nagy mennyiségű lőszert, a szalafizmusról szóló könyvet és az Iszlám Állam zászlóját találták meg. Robbanóanyagot nem találtak.
Az agyonlőtt férfi Mohammed Belkaid, 1980-as születésű algériai állampolgár, aki illegálisan tartózkodott Belgiumban, s lopás miatt már ismerték a hatóságok.

A keddi rendőrségi akció során két nem azonosított embernek sikerült elmenekülnie, akiket továbbra is nagy erőkkel keres a rendőrség - tájékoztatott a szóvivő.

Kedden késő este és szerda hajnalban két embert is kihallgattak, de egyelőre nem világos, hogy volt-e közük a tegnap történtekhez, nem tisztázott, hogy terrorista csoporthoz tartoznának.

Éric Van Der Sypt elmondta, hogy a belga rendőrség tavaly december óta a francia hatóságokkal közreműködve dolgozik a terrorista sejtek felkutatásában. A közös egységek idáig több mint száz műveletet hajtottak végre, amelyek során 59 embert állítottak elő és további 23 ellen indítottak eljárást terrorista cselekményekkel összefüggésben.

Szerző

EU-csúcs - Martin Schulz nem számít áttörésre

Publikálás dátuma
2016.03.16. 14:34
FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke egy szerdai német lapinterjúban.

A német szociáldemokrata politikus a Berliner Morgenpost című újságban és a kiadóvállalat - a Funke Mediengruppe - többi lapjában közölt interjúban kiemelte, hogy valószínűleg nem sikerül "végleges áttörést" elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, de elképzelhető, hogy "teszünk egy újabb fontos lépést a migrációs válság megoldása felé".

Arra a felvetésre, hogy az európai külső határ hatékony védelméről és a menekültek uniós tagországok közötti méltányos elosztásáról szóló megállapodásra lenne szükség, azt mondta, hogy pontosan ezt az eredményt kell elérni."De nézze: én 20 éve harcolok az EU külső határainak jobb védelméért, és mi történt? Szinte semmi" - fogalmazott.

Hasonlóan nehéz ügy a menekültek igazságos elosztásáról már meghozott döntés megvalósítása, mert "egyes országok elzárkóznak a befogadástól". Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de "Orbán úr népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma". Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, "nehezen tudok derűlátóbb lenni" - mondta Martin Schulz.

A 160 ezer menekült elosztását szabályozó rendszernek működnie kell, hogy működjenek a megállapodások Törökországgal.
"Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón", a menekülteknek pedig "világosan meg kell mondani", hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot.

"Nem tudtok majd mind Németországba vagy Svédországba menni, Portugália és más EU-országok is megvédenek benneteket az üldöztetéstől" - húzta alá az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy mekkora árat szabad fizetnie az EU-nak a Törökországgal kötendő egyezményért, kiemelte, hogy az EU alapértékei érinthetetlenek, vagyis Törökországnak tiszteletben kell tartania a sajtó szabadságát, és "meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása". Más kérdésekben viszont lehet engedményeket tenni Ankarának, így lehet szó újabb fejezetek megnyitásáról az uniós csatlakozási tárgyalásokon. A vízumliberalizációhoz viszont fontos reformokat kell elvégeznie Törökországnak, egyebek között be kell vezetnie a biometrikus útlevelet. Mindezen kívül az EU-nak további 3 milliárd euró támogatást kell nyújtania Törökországnak ahhoz, hogy a menekültek a hazájuk térségében kaphassanak ellátást - fejtette ki Martin Schulz.

Arra a felvetésre, hogy legkevesebb egy tagország elzárkózik Ankara igényeinek teljesítése elől, azt mondta, hogy sok munka van még hátra a tagállamok meggyőzésének területén. Hangsúlyozta, hogy egyes országok vagy országcsoportok egyoldalú intézkedései, illetve a befogadható menedékkérők számának tagállami szinten kijelölt felső határa nem vezet tartós megoldáshoz. A menekülésre késztető okok megszüntetésére összpontosító európai megoldás nélkül az EU széteshet - mondta az EP elnöke.

Szerző

Balog Zoltán: borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe

Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a Die Zeit című liberális német hetilap Zeit Online című hírportálja Borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe címmel.

A hírportálon kedd este megjelent interjúban a miniszter kiemelte, a magyarok a múltban gyakran érezték úgy, hogy félreértik őket Németországban. Az egyik félreértés abban áll, hogy a határkerítés az "embertelen önkény" megnyilvánulása, holott ennek az ellenkezője az igaz: az európai és a nemzetközi jog betartását szolgáló átmeneti intézkedésről van szó.

A szabályoknak megfelelő eljárásban van része mindenkinek, aki Magyarországon menedéket kér - reagált arra a felvetésre, hogy számos jogász és az ENSZ másként értékeli a helyzetet. Ugyanakkor - tette hozzá Balog Zoltán - helytálló megállapítás, hogy "sok menekültet elutasítanak", de ezt indokolja, hogy "ezek az emberek egy biztonságos származási országból, Szerbiából utaztak be".

Arra a felvetésre, hogy Szerbia biztonságos származási országgá minősítése azt jelenti, hogy Magyarországnak senkinek sem kell védelmet nyújtania, a miniszter kijelentette, hogy helyes döntés volt Szerbiát biztonságos származási országnak minősíteni, mert ott "nincs üldöztetés". Megjegyezte: Németország éppen észak-afrikai államokat minősít biztonságos származási országoknak, így megfogalmazódik a kérdés, vajon miért ne lehetne biztonságos származási ország az EU-tagságra pályázó Szerbia.

A határsértések számának emelkedéséről elmondta: a folyamatot az magyarázza, hogy az embercsempészet "gigantikus üzletté vált". Az emberek nem maguktól érkeznek a kerítéssel ellátott határra, hanem az embercsempészek révén, akik "kizsákmányolják őket", ez ellen pedig harcolni kell. A kerítés "hosszú távon nem megoldás", de ez nem érv az "ideiglenes kerítés" ellen - jelentette ki arra a kérdésre, igaza van-e a Frontex vezetőjének abban, hogy kerítéssel nem lehet megállítani menekülthullámokat. 

A miniszter hangsúlyozta: Magyarország évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a balkáni migrációs útvonal a menekültek egyik legfőbb útvonala lehet, de "Brüsszelből egyszerűen nem érkezett reakció", vagy nem ajánlottak segítséget. Így egyszer csak "bevándorolt félmillió ember majdnem teljesen ellenőrizetlenül", ezért a hatóságoknak lépniük kellett, hogy rendezetté tegyék a helyzetet. Magyarország betartja a nemzetközi jog és az uniós jog előírásait, és álláspontja szerint jelezni kell, hogy "nincs korlátlan bevándorlási lehetőség, és az áradatot megállítjuk". Csak ezután lehet tovább tárgyalni - mondta a miniszter.

A kérdésre, hogy egykori emberi jogi aktivistaként fájdalmas-e neki, hogy Magyarország manapság nem segít a menekülteknek, azt mondta: nem tagadja, hogy a részvétel ezeknek a "helyes döntéseknek" a meghozatalában lelkiismereti teher volt számára, de különbséget kell tenni a felebaráti szeretet és az államnak a polgárai védelmére irányuló kötelezettsége között.

Hangsúlyozta: a határ megnyitása az NDK-ból érkezett menekültek előtt az európai értékek, köztük a biztonság és a szabadság védelmét jelentette, most pedig "ugyanezeket az értékeket védelmezzük a határ lezárásával és azzal, hogy ragaszkodunk a jog betartásához", továbbá azzal, hogy "megóvtuk Magyarországot egy tömeges bevándorlástól", amely társadalmilag, politikailag, kulturálisan veszélyeztette volna az országot. Ugyanakkor a hatóságok és a civil segítők mindent megtettek a menekültek emberséges ellátásáért.

Az emberek úgy érzik, hogy önazonosságuk került veszélybe - emelte ki arra a kérdésre, hogy milyen veszély keletkezik a menekültek révén. Kifejtette: a magyarok sokszor idegen uralom alatt éltek, de most végre úgy élhetnek, ahogy akarnak, és ezen nem kívánnak változtatni. "Természetesen az iszlámról is szó van", amelyet ugyan a magyarok "kolosszális világvallásként tisztelnek", de azt is tudják, hogy egyes ügyekben, például a férfiak és nők közötti viszonyban más felfogást jelent. Ezt "Köln megmutatta" - utalt a miniszter a német városban szilveszterkor nők ellen elkövetett támadásokra.
Hozzátette, hogy a közel-keleti háborús övezetekből érkező ellenőrizetlen bevándorlás növekvő terrorfenyegetettséget is jelent, ami veszélyezteti a magyarok szabadságát.

A nemzetállam megerősítése nagyobb biztonságot ad a polgároknak, akik érzékelik, hogy Brüsszel egyre kevésbé képes döntéseket hozni a menekültválságról. Ez is egy magyarázat arra, hogy "kulturális vasfüggöny" ereszkedett le az EU nyugat- és kelet-európai tagállamai között - mondta arra a kérdésre, hogy a több nacionalizmus több szabadságot jelent-e.

Arra a felvetésre, hogy egy másik olvasat szerint Magyarország és más kelet-európai államok akadályozzák a menekültválság értelmes, európai megoldását, Balog Zoltán kijelentette, hogy tartós megoldásra van szükség, és a Törökországgal kötendő megállapodás ugyan fontos, "de nekünk ez nem elég". Az európaiaknak önállóan kell gondoskodniuk az európai határ jobb védelméről - mondta. Arra a felvetésre, hogy ismét emberek vesznek a tengerbe, ha Európa erődöt épít, elmondta, hogy olyan megállapodásra van szükség Törökországgal, amelynek révén az emberek nem vágnak neki a tengernek. "De igaza van: borzasztó humanitárius állapotoknak nézünk elébe" - mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: a kölcsönös vádaskodás helyett segíteni kell az embereken.

Olyan emberekről van szó, akik az embercsempészek, a kormányuk, a háborúk, az európai életről hamis képet mutató "globalizált tömegmédiumok" áldozatai, és áldozatai azon döntésüknek, hogy elindulnak Európába. "Mi humánusabb? Azonnal megmondani nekik, hogy ne jöjjenek? Vagy visszaküldeni őket néhány hónap vagy év után?" - vetette fel Balog Zoltán.

Szerző