Oktatásról vitáztak a Házban - "Vegyen már vissza" a kormány!

Egy nappal a március 15-i hatalmas tüntetés után újra összegyűltek a képviselők a Házban, ahol a napirend előtti felszólalások főként az oktatásról és a tegnapi demonstrációról szóltak. Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint a hatalmas tömeg jelezte, hogy elég volt, de már nem csupán kértek, hanem követeltek egy új irányt Magyarországnak. Rogán Antal miniszter válaszában ismét a szocialistákat hibáztatta az oktatás mai helyzetéért, azt a fideszes rigmust folytatva, miszerint az ellenzék csak politikai célokra használja fel a pedagógusokat. A köznevelési kerekasztallal kapcsolatban az LMP felszólította a kormányt, hogy "vegyen vissza", ne próbálja erővel lenyomni a másikat. A felszólalások előtt a magyar zászló és címer napjáról is megemlékezett az Országgyűlés.

Tóbiás: "elég volt"

Tóbiás József. MTI Fotó: Soós Lajos

Tóbiás József, az MSZP elnöke szerint kedden hatalmas tömeg jelezte, hogy elég volt; már nem csupán kért, hanem követelt, méghozzá új irányt Magyarországnak. Szerinte a kormánynak el kell fogadnia a pedagógusok 12 pontját, amivel a magyarok több mint hetven százaléka egyetért.

Érdemi tárgyalásokat is követelt Tóbiás, szerinte vissza kell térni a nyugat-európai pályára, rendbe kell tenni az oktatás mellett az egészségügyet és a szociális ellátórendszert. Az MSZP-elnök szerint kedden nem egy dühöngő, romboló tömeg, hanem fegyelmezett, jó szándékú emberek sokasága tüntetett, amely nem fog harcba indulni Európa ellen.

Szokásos Fidesz-válasz

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az MSZP-SZDSZ-kormány vette ki a pénzt az oktatásból, a mostani kormány teszi vissza azt 2012-től kezdve. A miniszter arra hivatkozott, hogy a szocialista kormányok 100 milliárd forintot vettek ki a rendszerből a fenntartói normatíva csökkentésével, amely az önkormányzatok eladósodásához vezetett. Emellett - folytatta - minden köztisztviselőtől elvettek egyhavi bért. 2012-től emiatt kellett elindítani a béremeléseket, először a pedagógusoknál - panaszkodott, azon véleményének is hangot adva, hogy a szocialisták csak és kizárólag politikai céljaikra szeretnék felhasználni a pedagógusokat. A miniszter ezután azt közölte, hogy az oktatási kormányzatnak minden felhatalmazása megvan a tárgyalásokra és a változtatásokra.

LMP: vegyen vissza a kormány!

Rogán Antal válaszol. MTI Fotó: Soós Lajos

Ikotity István (LMP) is a keddi oktatási tüntetésről beszélt, ő is úgy látta, hogy a pedagógusok most már nem kérnek, hanem követelnek, mert elegük lett a kormány időhúzásából. A célkitűzésekről nincs mit tárgyalni - közölte. Bírálta a köznevelési kerekasztal működését. A kormány "vegyen már vissza", ne próbálja erővel lenyomni a másikat! - szólított fel. Az ellenzéki politikus a tanárok bejelentett sztrájkját, illetve polgári engedetlenségét jogosnak nevezte, ha az nem is jogszerű. Elmondta, a sztrájktörvény módosítását kezdeményezik, mert a jelenlegi alapján lehetetlen sztrájkolni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, ezekben a percekben is tárgyal az oktatási államtitkár a szakszervezetekkel a 25 pontjukról.

Tegye fel magának a kérdést a kormány!

Dúró Dóra (Jobbik) az oktatással kapcsolatban azt mondta: fontos, hogy minden szereplő, elsősorban a kormányzat önkritikával tekintsen az elmúlt hat évre. Szerinte a kormánynak több kérdést is fel kell tennie magának: elég fontos volt-e számára az oktatás? Hajlandó-e elhinni, hogy vannak olyan iskolák, amelyek jobb állapotban lennének önkormányzati fenntartásban? Azt mondta, 2003-ban GDP 5,6 százalékát, 2013-ban 3,9 százalékát költötték az oktatásra. Dúró Dóra arról is beszélt, hogy a tankönyveknek nemcsak az árát, hanem a minőségét is figyelembe kellene venni.

Rétvári Bence azt hangsúlyozta, minden szakmai szervezetnek ott lenne a helye a köznevelési kerekasztalon, mert csak ott lehet megoldást találni a problémákra, nem az utcán. Véleménye szerint a keddi Kossuth téri tüntetés erős jelzés volt minden ellenzéki párt számára, majd arra mutatott rá, hányan voltak a Jobbik, az MSZP és az LMP megemlékezésén. Szerinte ezek az emberek lehet, hogy a kormányt leváltanák, de a szakszervezeteket meg az ellenzéki pártokat már leváltották. Elmondta, 2015-ben GDP-arányosan, több tételt összeadva 6,14 százalékot költött az ország az oktatásra. Ózd jobbikos polgármesterét bírálva azt mondta, sárga iskolabuszok helyett sárga cabriót vett magának.

Bocsánatkérést követeltek Orbánéktól

Március végén sztrájkba léphetnek a pedagógusok, ha a kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök, az állam képviseletében pedig Áder János köztársasági elnök nem kér bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott és megfélemlített emberektől - jelentette be Pukli István az Országház előtti tömegdemonstráción, ahol több tízezren gyűltek össze a szakadó esőben. Az országos tanártiltakozást összefogó Tanítanék Mozgalom egyik vezetője követelte azt is: a kormány számolja fel "billegő" köznevelési kerekasztalát, és kezdje meg az érdemi egyeztetéseket a közoktatás valódi képviselőivel.

"Szabad oktatást!" - skandálta a vonuló tömeg, majd a sípok mellett újból előkerültek a biciklicsengők is, emlékeztetve Balog Zoltán humánminiszter elhíresült kijelentésére, miszerint az oktatási átalakításoknál "kicsit túltolták a biciklit". "Az oktatásban kialakult problémák egyvalamire jók voltak, mégpedig arra, hogy végre felébredjen az ország hosszú álmából és rájöjjön, hogy nagyon rossz irányba haladunk" - fogalmazott munkatársunknak egy apuka, kabátján a tiltakozások egyik szimbólumává vált kockás kokárdával. Azt is mondta, azért nem a hagyományos kokárdát választotta, mert azt "Orbán kisajátította".

Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke. MTI Fotó: Soós Lajos

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a megemlékezéssel kapcsolatban azt mondta, a magyar nemzeti színeket és a nemzeti zászló használatát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei tették a magyar nemzettudat és történelem legerősebb szimbólumává. Amikor a magyar zászló és címer napját ünnepeljük, egyúttal azokra a hősökre és mártírokra is emlékezzünk, akik ezen zászló színei alatt életüket áldozták a hazáért, a szabadságért és Magyarország függetlenségéért - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés 2014. december 17-én nyilvánította március 16-át a magyar zászló és címer napjává a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére. A zászló színei közül a vörös az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezte akkor, és azt jelenti számunkra mind a mai napig - fogalmazott.