A nulla forintos szerződés lehetővé teszi, hogy továbbiakban a párt is bármely szokásos reklámfelületen felhasználhassa a kampány elemeit. A kabinet eredményeit sulykoló kampányra 600 millió forintot költöttek tavaly. A kidolgozásban résztvevő Lounge Design Kft.-t és a Rogán szomszédjához, Csetényi Csabához köthető HG360 Reklámügynökség Kft.-t hirdetmény nélküli közbeszerzésen választották ki.
A reformokról szóló kampány csak pár hónapig futott, a szlogen azonban korántsem tűnt el a kormányzati lépésekkel kapcsolatos reklámokból: a kormány például március elején a bankokat is arra kötelezte, hogy ők is ezzel a szlogennel reklámozzák a CSOK-hoz kapcsolódó szolgáltatásaikat, a saját pénzükön. Sőt, egy Rogán által jegyzett kormányrendelet azt is meghatározta, hogy a pénzintézetek milyen módon reklámozzák a kormányintézkedést, mekkora és milyen típusú „Magyar reformok működnek” logót használhatnak. A Magyar Reklámszövetség tiltakozott a szabályozás ellen, mert szerintük aggályos, hogy a kormány ilyen mélységig belenyúl a banki szektor hirdetéseibe. A kabinet szerint ugyanakkor mindez teljesen rendben van, mert a pénzintézetek keresnek is a CSOK-on, a reklámszövetség pedig felszólalásával nem az emberek, hanem a bankok érdekeit képviseli.
Az intézkedés akár többletköltséget is hozhat a reklámozónak, mivel a médiatulajdonosoknak joga van úgynevezett második hirdetői felárat kérni, ha egy hirdetőn kívüli másik termék vagy szolgáltatás is megjelenik a hirdetésben. Ezzel a befizetett reklámadó mértéke is nőhet, amelyből tavaly mintegy hatmilliárd forintot szedtek be - írta a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatokra hivatkozva a Világgazdaság. A kormány az idén 10,9 milliárd forint bevételt tervez a reklámadóból. 2014-ben még 3,27 milliárd forint bevétel keletkezett, ám mivel a jogszabály 2014 júliusában lépett életbe, 2015 volt az első teljes év. A reklámadó idő közben rengeteget változott. Részben uniós nyomásra szűnt meg például "az RTL Klubra szabott" egysávos rendszer, amely szerint 500 millió forintos reklámbevételig nulla volt az adókulcs, az e fölötti rész után pedig negyven százalék. Tavaly eltörölték a sávokat, és százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adó. A befolyó összeg két forrásból érkezik a költségvetésbe: a reklámközzétevőktől, amik jellemzően a médiavállalkozások, illetve bizonyos esetekben a reklámot megrendelők is fizetnek adót.
