Orbán céltudatos, Merkel optimista - Megkezdődött az EU-csúcs

Megkezdődött Brüsszelben csütörtök délután az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a migrációs válság, annak lehetséges megoldásai, valamint a Törökországgal folyamatban lévő tárgyalások folytatása és az EU-török megállapodás elfogadása állnak. Orbán Viktor a brüsszeli csúcs előtt azt mondta, a magyar kormány célja, hogy kizárólag önkéntes alapon történjen bármifajta menekültcsere vagy betelepítés. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy interjúban azt mondta, szerinte sikerül megállapodást kötni Törökországgal. Hozzá hasonlóan Angela Merkel német kancellár is optimista, de elővigyázatos a megállapodás elérése kapcsán.

A kétnapos találkozó keretében az uniós vezetők folytatják tárgyalásaikat az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatokról. A körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kért az uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.

Újabb öt fejezet

Emellett újabb öt fejezet megnyitását kérte a vele folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe vállalnák, hogy visszafogadják az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai vezetőkhöz az EU és Törökország közötti együttműködéssel foglalkozó munkaülés keretei között.

Az uniós vezetők az eddigi közlések szerint megvitatják azt is, hogyan gyorsíthatják fel a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének végrehajtását annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a jelenleg Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást. A legutóbbi, március 7-i csúcstalálkozó záródokumentuma kimondja ugyanakkor, hogy nem keletkeznek új kötelezettségek a tagállamok számára.

Merkel bizakodó

"Bonyolult egyeztetéseknek nézünk elébe, az alapvető irány azonban világos. Osztom az Európai Tanács elnökének (Donald Tusk) véleményét, aki elővigyázatos optimizmusról beszélt" - mondta Merkel a Brüsszelben kezdődő, kétnapos EU-csúcs nyitónapján.

Mark Rutte, az EU soros elnöki tisztét betöltő Hollandia miniszterelnöke, aki előző héten részt vett az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök és Merkel által egyeztetett török javaslat kidolgozásánál, azt mondta, ha az európai vezetőknek sikerülne megegyezni Ankarával, a migránsok három-négy héten belül felhagynának azzal az igyekezetükkel, hogy Törökországból az Európai Unióba jussanak.

Orbán megfogalmazta a célját

A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni".

Orbán leszögezte, fontos, hogy megmaradjon Magyarország mozgástere, és majd nemzeti hatáskörben nemet lehessen mondani a kötelező jellegű "népességmozgatásra".

Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére. Hozzátette, a vízumkérdésről szóló vitában Magyarország korábban is azt képviselte, hogy Ukrajnának minél hamarabb, de Törökországnál mindenképp előbb adják meg az uniós vízumkedvezményt, és úgy látja, hogy "ebbe az irányba mozdulnak el a dolgok ma és holnap itt Brüsszelben".

"A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" - összegzett Orbán Viktor. A körvonalazódó egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból az egyezmény hatályba lépése után illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Juncker: agyrém a tömeges kitoloncolás

A luxemburgi kereszténydemokrata politikus a Handelsblatt című német üzleti lapban megjelent interjúban azt mondta, hogy "óvatosan optimista", és úgy véli, sikerül "kötelező érvényű" megállapodásra jutni Törökországgal. Agyrémnek nevezte, hogy a formálódó megállapodás értelmében az EU a tömeges kitoloncolás eszközét alkalmazná. "Valamennyi illegális migránsnak egyéni menekültügyi eljárásban lesz része, amely nagyjából egy hétig tart majd, és lesz joga fellebbezni a döntés ellen. Csak ezután lehet visszaküldeni Törökországba" - mondta.

Jean-Claude Juncker kiemelte, hogy a vízumliberalizáció ügyének előmozdítása az ankarai vezetésen múlik, amelynek számos feltételt kell teljesítenie, egyebek között módosítania kell kilenc törvényt. Az EU ragaszkodik a szabályok betartásához és nem tesz engedményt Törökországnak - jelentette ki. Hozzátette, nem érzi úgy, hogy az EU kiszolgáltatott lenne Törökországnak, és nem lát problémát a jogállamiságról - a többi között a sajtószabadságról és az emberi jogokról -, valamint az igazságszolgáltatásról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásában. Mint mondta, semmi nem szól az ellen, hogy Törökország ezeken a területeken közeledjék az EU-hoz.

Törökország az EU-ban?

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 15 éve kezdődött török uniós csatlakozási folyamat "nyílt végű", vagyis nem feltétlenül vezet Törökország felvételéhez. Törökország "momentán nem érett az uniós tagságra, és szerintem tíz év múlva sem lesz az" - húzta alá Jean-Claude Juncker.

Az EB elnöke szerint tévedés, hogy az EU - az uniós intézmények összességeként - csődöt mondott a menekültválságban. Rámutatott, hogy a brüsszeli bizottság már tíz éve javasolta egy határvédelmi intézmény kialakítását, amely akkor is részt vehet a határigazgatásban az uniós külső határ valamely szakaszán, ha a segítséget az adott tagország nem igényli. Ez egy "nagy ugrás, beavatkozás a nemzeti szuverenitásba, amit nem lehet egyik napról a másikra elfogadtatni" a tagországokkal. Tíz éve el is vetette a javaslatot az összes tagállam, most viszont "mindenki egyetért abban, hogy fél éven belül meg kell csinálni" - mondta Jean-Claude Juncker.

Dühösek a magyarok

Arra a felvetésre, hogy Magyarország és Lengyelország elutasítja az elképzelést, azt mondta, hogy "a lengyelek és a magyarok dühösek, mert úgy vélik, nem ismerjük el kellőképpen erőfeszítéseiket". Hozzátette, hogy a két országnak "sok ukrán menekültje van". Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt veti a szemére, hogy az európai egyesült államok kiépítésére törekszik, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy "Orbánnak nincs igaza, nem vagyok az európai egyesült államok hirdetője". Kifejtette, hogy fiatal korában még könnyen beszélt erről az elképzelésről, de most már tudja, hogy "az emberek nem akarják az európai egyesült államokat, és nem is lehet rájuk kényszeríteni".

Az EU mindig is nemzetállamokból áll majd, amelyeknek "össze kell csiszolódniuk", de különösen nehéz, válságos időkben bizonyos mértékben szükség lesz a nemzeti szuverenitás közösségi szintre helyezésére - mondta Jean-Claude Juncker.