A Markus R. néven azonosított férfit 2014-ben tartóztatták le, de nem azért, mert kémkedett az amerikaiaknak, hanem azért, mert a hatóságok arra gyanakodtak, hogy orosz titkosszolgálatoknak szivárogtat.
"Hogyhogy az oroszoknak? Én az amerikaiaknak dolgozom!" - sajtóbeszámolók szerint ez volt az első két mondata, amikor 2014 nyarán őrizetbe vették, és közölték vele, hogy mivel gyanúsítják. Nemcsak ő lepődött meg, hanem a nyomozók is, akik semmit nem tudtak arról, hogy 2008 óta rendszeresen juttat el a BND-től dokumentumokat a CIA-nak.
A szolgálatnál irodai, adminisztrációs munkát végző férfi számos dokumentumot lefénymásolt és hazavitt a munkahelyéről, majd otthon beszkennelte és különböző megoldásokat alkalmazva elküldte őket Alex fedőnevű CIA-s kapcsolatának. Az anyagokért cserébe legkevesebb 80 ezer eurót kapott, a pénzt rendszerint Ausztriában kapta meg, konspiratív körülmények között.
Azért bukott le, mert 2014-ben elküldött a berlini orosz nagykövetségre egy e-mailt, amelyben együttműködést ajánlott az orosz szolgálatoknak, és a német hatóságok olvasták a levelét. Markus R. részletes beismerő vallomást tett, állítása szerint azért árult el államtitkokat a CIA-nak, mert unatkozott és izgalomra vágyott. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan milyen dokumentumokat adott el az amerikai titkosszolgálatnak.
Több korábbi sajtóbeszámoló szerint 218 anyagról lehet szó, köztük rendkívül érzékeny ügyekről szóló dokumentumok. A Der Spiegel című hírmagazin egy 2014-es beszámolója szerint az egyik egy leirat egy 2012 februári telefonbeszélgetésről, amelyet Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár folytatott műholdas mobilszolgáltatás révén. Annan akkor az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottjaként dolgozott, és egy megbeszélésről számolt be Clintonnak, aki éppen repülőn utazott, ezért műholdas mobilt használt.
A BND hosszabb ideje figyeli a Közel-Keleten műholdas kapcsolattal folytatott mobiltelefonos kommunikációt, hogy minél többet megtudjon az iszlamista terrorista szervezetekről. Clinton és Annan beszélgetése így "véletlen találat" volt. A leirat a BND-nél bevett gyakorlat szerint a szervezet vezetősége elé került, ahol - ugyancsak a bevett gyakorlatot követve - elrendelték a dokumentum megsemmisítését. Ez Markus R. feladata volt, ő azonban készített egy másolatot és eljuttatta a CIA-nak.
A Der Spiegel szerint az amerikaiak fel is használták az értesülést az informatikai adatgyűjtésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Edward Snowden által leleplezett széleskörű adatgyűjtő tevékenysége körüli német vonatkozású ügyek rendezését célzó kormányközi egyeztetéseken, álszentséggel vádolva meg a berlini vezetést, amiért nyilvánosan felháborodást mutat az NSA németországi tevékenysége - egyebek között Angela Merkel kancellár hivatali mobiltelefonjának lehallgatása - miatt, miközben hírszerzői Washington ellen kémkednek. A müncheni tartományi felsőbíróság kétrendbeli hazaárulásért és szolgálati titok megsértéséért, valamint korrupciós bűncselekmény ötrendbeli elkövetéséért ítélte el Markus R.-t, a nyolc év szabadságvesztés mellékbüntetéseként öt évre megvonták választójogát.
A bíróság méltányolta, hogy Markus R. büntetlen előéletű és beismerő vallomást tett, és súlyosbító körülményként vette számításba, hogy senki nem igyekezett rávenni őt a kémkedésre, hanem önállóan, "saját kezdeményezésére kereste a kapcsolatot az amerikai, illetve az orosz képviselettel", és több éven keresztül "jelentős számú dokumentumot" juttatott el az Egyesült Államoknak pénzért cserébe - áll a bíróság közleményében, amely szerint az ítélet nem jogerős, egy héten belül lehet fellebbezni ellene. Az ügyészség az súlyosabb büntetés, tíz év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, Markus R. védői enyhébb büntetést javasoltak.
