Kevés a képzett szakember, az egészségügy után a műszaki területek szenvednek leginkább a munkaerőhiánytól. Az Európai Unió évekkel ezelőtt elkezdte kongatni a vészharangot: Európa menthetetlenül lemarad, ha nem lesz elég mérnök és IT-s. Több, a képzést támogató, az utánpótlást kinevelő program is indult, segítik, támogatják a potenciális munkavállalók mobilitását, egyelőre azonban a hiány csak nő. A német mérnökszövetség adatai szerint 2014-ben csaknem 14 ezer betöltetlen állás volt ezen a területen Németországban. Neelie Kroes, aki korábban a digitális ügyek biztosa volt az Európai Bizottságban, úgy számolt, hogy az Unión belül éves szinten százezerrel nő a digitális munkahelyek száma. Az is igaz persze, hogy a legnagyobb arányban azokban az országokban, amelyekben amúgy is fejlett a gazdaság, az ipar, a kutatás-fejlesztés. Így aztán az olyan tagállamok, mint például Németország, Nagy-Britannia, Hollandia minden eszközt bevetnek azért, hogy megtartsák és elcsábítsák a legjobb szakembereket. Annyira nem is nehéz a dolguk, hiszen Kelet-Európa például jó munkaerőforrás, a nyugat-európai bérek pedig kellő vonzerőt jelentenek például egy magyar fiatal számára. Vagyis a szakemberhiány következményei – ha lassabban is érték el térségünket – itt okozzák hosszú távon a legsúlyosabb gondot. (...)
